H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)
TÖRŐCSIK ISTVÁN: A JÁSZAPÁTI TEMPLOM KERÍTÉSFALA
6. kép A templomkerítés újabb építésű oldalkapuja azonban két dolgot feltételezhetünk. Valószínű, hogy a nyomvonal kijelölésénél történtek mérési hibák, mivel ilyen kis méret- illetve szögeltéréseket gyakorlati szempontok nem indokolhattak. Elképzelhető azonban az is, hogy a kőfal a templom körüli temető egy korábbi — középkori — határvonalához (fal, sánc és/vagy árok) igazodott, amelynek kialakítására még nem a szabályos geometriai formák korában került sor. A téglalap formátum lezárása egy szimmetrikus sokszög három oldalával történt, melynek okát az építéstörténeti részben már ismertettem. A fal méreteire az áttanulmányozott irodalomban csak kevés adatot találtam, ezek kontrollvizsgálatán kívül bizonyos alapvető felméréseket is el kellett végezni. A téglalap három oldala 85, 2 (ÉK-i oldal), 86 (DNy-i oldal), illetve 56 m hosszú, a két utóbbi csak „elvi" adat, hiszen mindkét fal egyenes vonalát kapu szakítja meg. Az ÉK-i, illetve DNy-i hosszanti oldalakhoz a 19. századi bővítés 22, 3 m, illetve 22, 5 m hosszú falszakaszai csatlakoznak, hozzávetőlegesen ugyanolyan szögben, közöttük van a 16 m-es DK-i falszakasz, melynek hossza szintén csak „elvinek" mondható, mivel itt található a templomkerítés hátsó kapuja. A templomkerítés elvi kerülete 288 m, a valóságban 280 m körül van (a kapuk nyílásait mínuszként, a főkapu kiugró részét és a lourdesi-barlangot pluszként számítva). A kerítés belső magassága átlagosan 220 cm, a DNy-i hosszanti szakasz mellett azonban jelentősebb különbségek mérhetők (a déli sarok közelében 260 cm-es magasság is előfordul, a nyugati sarok mellett a 200 cm is alig van meg). Ez azonban nemcsak a talaj egyenetlenségének következménye. A fal nyugati szögleténél jól látható a magasságkülönbség a két falszakasz között; a hosszanti oldal a sarkot elérve mintegy 30 cm-t „ugrik", amelyet több ferdén rögzített zárólappal lejtősre falaztak (3. kép). A fal többi részén nem látható szintkülönbség. Ez a sarok lehet a kerítés „záróköve" A magasságkülönbség vagy a kerület egyes szakaszainak összeadódó differenciája, vagy a kőanyag tervezettnél gyorsabb fogyása miatt indokolttá vált „spórolás" következménye. A kerítésfal külső magassága 12 TOLNAI 2001. 18. 13 VÁNDORFY 1895. 51. z,^ es z,y m Kozou vanoziK, az ULODDI CIICKCI a iNy-i saroknál mértem. Tolnai Gergely adatai szerint a templomkerítés vastagsága 46—59 cm között van. 12 Én magam eddig két helyen mértem a falvastagságot. A lőrések szinte mind be vannak falazva, csupán a főkapu kiöblösödésének ívében láthatunk 2—2 db — nyilván díszítő céllal be nem rakott — lőrést, itt 63 cm-es vastagságot dokumentáltam. Ezt az adatot megerősítette a DNy-i hosszanti szakasz közepén lévő kapunál történt mérés, amely szintén 63 cm-t mutatott. Megjegyzendő, hogy ez a vastagság pontosan a Vándorfy által leírt két lábnak 13 felel meg (1 láb=31,6 cm). A kerítés leírása A templomkerítés főkapuja a templom főbejáratának vonalában, az ÉNy-i falszakasz közepén helyezkedik el, és minden valószínűség szerint a körítőfallal együtt építették (4. kép). A mindkét oldalról negyed körívben kiöblösödő falat egy—egy közel négy méter magas kapuoszlop zárja le. Az északi kapuoszlop tetején Szent Miklós, a déli oszlopon Szent Vendel életnagyságú szobra látható. A főkaput és az alábbiakban ismertetendő hátsó kapu míves kovácsoltvas kapuját Rusvay Lajos szerint 1902-ben Törőcsik Ferenc kovácsmester készítette, „akinek jutalmul 200 koronát adott a város". 14 Úgy vélem, hogy ő inkább csak javította ezeket, hiszen a kapuszárnyak inkább 18. századiaknak tűnnek. Ez egybecseng Vándorfy leírásával, aki „művészileg készített kétszárnyú vaskapukról" tesz említést, „melyek szintén a múlt [18. — T. I.] századból valók". 15 A kapuoszlopokra az utóbbi két évtizedben két emléktábla (az István király park elkészítését megörökítő és a Pájer Antal plébánosra emlékeztető) került fel. A másikhoz hasonlóan a 90-es években ez is cementtel lett bevonva, a szobrokat pedig fehérre festették. A hátsó kapu a szentély végfalával párhuzamos, mintegy 16 m-es DK-i falszakaszon lett kialakítva (5. kép). A 7. kép A lourdesi-barlang a kerítés külső részén, a főkapu és a nyugati sarok között 14 RUSVAY 2003. 249. 15 VÁNDORFY 1895.52. 136
