Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)

Bogdán Melinda: A moldvai csángó csujogatások szerelmi szimbolikája

gésit neked adom. /vGO/J)..?, fujjaa eaes jurujasom, / Néked adom a tojásom. F.0750.E példákból azonban nem derül ki egyértelműen, hogy itt a szerelmi aktust rejtő képekről lenne szó. Sokkal inkább azonban a szilvamag ropogtatását idéző példából: Eszik, eszik a szilvát, /Ropogtassák a magját. / Ha nem adnak belőle, / Dögöljenek meg tőle. / hujujú, huhuhú! S.101. Sokan foglalkoztak már a malom képzetkörének vizs­gálatával. Zárszóként én is kitérek a zúgó malom, zúgó gát képére, noha végleges és teljes magyarázatát nem sikerül megadnom, mivel komplex képekről van szó, a képzet­társítás számomra homályos és laza: Zúg e malom, zúg e gát, / Viszi zördög e mónárt. / Sott hadd vigye e mónárt, /S ha nem viszi gazdáját. / íj-hu, hu-hu-hu! PF:184; Zúg a malom, zúg a gát, / Zördög vigye a mónárt. / S a monárné kiállott, /Keze lába felállott. /Egy nagy csóka leszállott, / Monárnénak bevágott. Ippáj hupp, hoppáj hopp! S.100. Vasas így vizsgálja a fogalmat: „A népdalok képi nyelve a malommal és a búza őrlésével magát a szerelmi aktust fejezi ki. Egyes kutatások továbbmennek, a malom műkö­dése és a szerelmi aktus közötti képi párhuzamot keresve a dörzsölés és a nyomában kifolyó liszt adta hasonlóság okán, vagy azért, mert az őrlésre való várakozás alatt alka­lom nyílott a szerelemre is, állítják, hogy a malomnak szo­ros kapcsolata van a szerelemmel". 121 Bernáth szerint a malom, mint minden, ami forog, a női felet jelképezi. A malom forgása miatt lett szerelmi jelképpé: a forgatás a nemi aktus, melynél a férfi fordít, a nő forog vagy for­dul. 122 A második példaszöveg azt is világossá teszi számunkra, hogy ez a malom miért zúg. A malom és a gát zúgása kapcsán sorolható e fejezet szimbólomkörébe, az erotikus tartalomra való utalás nem marad el, azonban a példák komplex vizsgálatára már nem vállalkozom. Színek szimbolikája A magyar népköltészet színszimbolikájának beható vizsgálatát Erdélyi Zsuzsanna végezte el. 123 Véleménye szerint a szimbólumrendszerben jelentős szerepe van a szí­neknek, hisz egyetemes érvényű jelekről van szó. Ezt az állítását a színeknek az emberre való erős pszichikai és él­ményhatására alapozza. A négy fő szín (fehér, fekete, piros és sárga) megkülönböztetése, illetve az alapvető ellentét­párok (jó és rossz, meleg és hideg, világos és sötét) léte­zése ősi, szubjektív élményekből keletkezett. A megkülön­böztető ítéletek természeti megfigyelések eredményei, amelyek a primitív népek sok-sok nemzedéken át szerzett tapasztalatai útján váltak immár ösztönné. 124 A népdalok kezdősorainak képeit vizsgálva elkülönít egyszerű és összetett szimbólumokat. Az egyszerűek egyetlen jelből állnak, míg az összetett szimbólumok több motívumelemből. Az összetétel elemei külön-külön is jelentést hordozhatnak, együtt viszont egy specifikus, meghatározott jelentést adnak. Az összetett szimbólumok 120 pénz 121 Vasas 1994. 19. 122 Bernáth 1981.45. 123 Erdélyi 1961. eseieoen az egyiK eiemei sziniDoiuiiiKepzoiieK, a masiKai szimbólumerősítőnek, járulékos tényezőnek nevezi. A színszimbolika vizsgálatakor felhívja a figyelmet arra, hogy az egyes színek lehetnek csupán deskriptív értékű jelzők, de lehetnek szimbólumerősítők is. 125 Saját vizsgálódásunkhoz visszatérve a példákból kitű­nik, mennyire szűk és visszafogott a színszimbolika alkal­mazása. Az alapvető ellentétpárok természetesen itt is föllelhetők, ugyanakkor csupán néhány szín: a fehér és a vörös kapcsán lehet majd szimbolikus jelentéstartalomról beszélni. A fehér szín kapcsán több példa is említhető. Megta­láljuk mint önálló képet, de gyakoribb a vörössel való szembeállítása: Felöltöztem fehérbe, / Fejér galamb képi­be. / Fejér galamb képibe, / Édesem elejibe DR:204-8. Általánosan elterjedt az a felfogás, mely szerint a fehér a testi és lelki tisztaság színe. Ugyanakkor képzettársítá­sokban a fehér virág, madár, állat stb. a lány, illetve a tiszta lány szimbólumává vált. 126 A női princípiumot jelölő ház jelzőjeként is gyakran ott találjuk: Kicsi udvar, fehér ház, / Benne ruzsam mit csinálsz, / Csinosítom magamat, / Várom agalambomat(...) S:103. Gyakori ellentétpár a már említett fehér—vörös: Veres végű kendőbe, / Menjünk mennyekezőbe. / Fehér végű kendőbe, / Menjünk ki e zerdőbe. /Ihuhú, huhuhú! S.102. A piros Erdélyi szerint a többi szín előtt áll, mert a vér színe, általában pozitív jelen­tésű. Azonban megfigyelhető, hogy az árnyalatok többször ellentétes jelentést hordoznak. A veres színnek a piroshoz képest negatív töltete van: Veres terebúza szál, / Kapálat­lan maradtál. / Jere babám kapáld meg. /Hujujú, huhuhú! S.100; Veresz kucsa, ver esz ló, / Veres ember egy sem jó SzGy:0268. Említettük a pirosat, ugyancsak Erdélyi mond­ja, hogy a szerelem minden népnél „piros", a magyar nép­költészetet is elárasztja a sok „piros". 127 Példák sorát említhetjük a piros kancsó, piros bor vagy a szép a leány, ha piros típusú megfogalmazások közül. A fekete szín eufemizmus a következő példában, a női nemi szerv megfelelője: Keresztanya eleje / Csak egy kicsit fekete, /Az es azét fekete, / Hogy az üsthöz értette. / Hippáj hopp, hoppáj hopp! S.100 Az emberi test mint a szimbolika központja A vizsgálódás végéhez közeledve érdemes még vissza­térni egy korábbi megjegyzéshez, melyben figyelmeztet­tem az emberi szféra specifikumára a szerelmi szimboli­záció terén. Arról van szó ugyanis, hogy az emberi világ, ez a kör képezi alapját a szimbolizációnak. Ugyanakkor nem csak állatok, növények, színek, mozgások stb. fordul­hatnak elő szimbólumként a szövegekben, hanem jelképes jelentéssel bírnak egyes testrészek megnevezései, erős sze­xuális utalásokként találkozhatunk velük a táncszószöve­gekben. Bernáth jegyzi meg, hogy „a nemi szerveket gyakran önálló lényeknek, embereknek, állatoknak is tekintették 124 im. 177. 125 im. 178. 126 im.181. 127 im. 466. 216

Next

/
Oldalképek
Tartalom