Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)

Szabó István: Múzeumalapítás és előzményei Szolnokon. Dokumentumok

egyes szakterületek legkiválóbb kutatóinak, professzorainak tudományos előadásai, a vendégek BALOGH Béla szakkalauzolásával a folyó Szolnok—Tiszaroff közötti szakasza menti mikrokörnyezet tanulmányozására szervezett autóbuszos és hajókirándulás és a Verseghy Gimnázium folyosóján, nagytermében és két osztálytermében az úgynevezett „városi" (^várostörténeti) komplex kiállítás igényes, tartalmas programmá álltak össze. „ ...1927ben a Földrajzi Társaság szolnoki vándorgyűlése alkalmából földrajzi kiállítást rendeztem. Régészeti leletekkel, olvasmányokkal, könyvekkel, térképekkel, rajzokkal, grafikonokkal és ismertető leírásokkal mutattam be Szolnok földrajzi viszonyait, földrajzi helyzetét, őskorát, történelmét, mai gazdasági életét és műveltségi állapotát" — írja 1940-es életrajzi adataiban.

43 A kiállítás több vonatkozásban is meghatározó jelentőségű volt, s újdonságot hozott a városi kulturális események szempontjából is. Akkor és ott, amikor nem is várta senki. Mert ugyan ki gondolta volna, hogy éppen egy felfelé ívelő, országos viszonylatban is nekilóduló populáris művészeti ágazat: a plakátművészet egyik fénykorában is lehet új, azzal konkurálni képes reklám-változattal jelentkezni!

44 Ráadásul éppen ott, ahol arra hivatott elismert művelői szinte egy bokorban voltak: az ugyancsak országos figyelem központjába került, a Pólya testvérek és Zádor fémjelezte művésztelepen! Márpedig ez történt. BALOGH Béla kitűnő ötletével mérkőzésre hívta a „Pálma gumisarok", a „Modiano", a „Törley" vagy a nagysikerű színházi előadások és film-kasszasikerek plakát-özönét, és konkurált velük. Szolnoki viszonylatban meg is előzte, hatékonyság szempontjából le is körözte azokat!

45 „...A városi kiállítás érdekes és tanulságos anyaga napról napra növekedik — olvashatjuk a kortárs kommentárt. ...Az üzletek kirakataiban kiállított művészi táblázatok ízelítőt adnak a kiállítás értékes anyagából!" — híreli a Magyar Földrajzi Társaság szolnoki rendezvénysorozatához társított kiállítást egy addig ismeretlen megjelenésű-helyű és módszerű, a kirakatvitrin kínálta lehetőséget használó, egyedi formában alkalmazó BALOGH Béla a város minden sétáló, ácsorgó, kirakatnézegető lakosa számára nóvumként.

46 S itt kívánjuk megjegyezni, hogy ezt a reklámozási módszert alkalmazta, ehhez az ötlethez visszanyúlva negyven esztendővel később, az Országos Múzeumi Hónap és a Damjanich Múzeum kiállításának hírelésére plakát helyett a városközpontban lévő (azóta már lebontott) Nerfeld-palotában üzemelő Állami Áruház kirakatába kitett páncélos vitéz, illetve egy szolnoki viseletes mátkapár, amely nagyobb 43 DMHA: 3900-04; Curriculum vitae. Dokumentumok I. 44 dr. BIERBAUER Virgil: Modern plakátrajzolók. In.: (szerk.: MAJOVSZKY Pál: Magyar Művészet, III. évf. 1. sz. 1927. 52. p. 45 ARADI Nóra: A plakát. In.: (szerk.: KONTHA Sándor): Magyar Művészet 1919-1945.

1. k. Budapest, 1985. 398—401. p. 46 Szolnoki Újság, II. évf., 1927. május 14. 2—3. sz. 47 GULYÁS Katalin: A szolnoki földrajzi kiállítás. A múzeumalapító Balogh Béla tudós-tanári portréjához. 36—46. p. In.: (szerk.: KAPOSVÁRI Gyöngyi—PATÓ Mária): Dr. Balogh Béla. — Egy tudós tanár életútja — Szolnoki arcképcsarnok, 2. hírverést jelentett, mint bármilyen reklám, nemcsak a múzeumi látogatottság nőtt meg — de mint egykor BALOGH Béla kiállítása idején — a tárgyadományozó kedv is; a kirakatban bemutatott viseleti darabhoz hasonló jó néhány népi textíliánk így került a szekrények mélyéből a múzeum gyűjteményébe. BALOGH Béla nem tárgyakat, hanem csak „művészi táblázatokat" rakott ki szemlére. Ám azok nem csupán reklámértékük miatt érdemeltek figyelmet. Ezek a tudományos alapossággal feldolgozott adatsorok, grafikonok ugyanis mellékletek-, illusztrációkként a kiállítást bemutató tanulmány szakanyagába is bekerültek.

47 Magával a kiállítás részletes bemutatásával e helyt nem foglalkozunk, megtette azt alapos elemző tanulmányában Gulyás Katalin a Damjanich Múzeum megalakulása 70. évfordulójára megjelentetett, az alapítót bemutató tisztelgő kötetének tanulmányában.

48 Azt azonban, mint nem eléggé hangsúlyozott újdonságot talán nem haszon nélkül való kiemelten említenünk, hogy mind a szervezésben, mind a kivitelezésben, mind pedig a kiállítással szorosan egybehangolt egyéb rendezvényekben (tudományos előadások, tanulmányi kirándulás) először valósult meg a teljes komplexitás. Nemcsak oly módon, hogy a muzeológia szinte valamennyi szakága (történelem, földrajz, régészet, néprajz, művészet, kultúrtörténet, gazdaságtörténet) először szóltak egy mindenkit érintő témáról tudósi alapossággal, de úgy is, hogy már az előkészítésbe, az anyaggyűjtésbe is sikerült a legjelesebb szolnoki szaktekintélyeket — elsősorban a középiskolai teljes tanári gárdát (dr. Winter András, dr. Vörös István, Botár Imre, Marks Lipót, dr. Tóth Tivadar), dr. Elek István városi tisztiorvost, a teljes városi vezetőséget, valamint a diákság krémjét úgy aktivizálni, hogy a vándorgyűlés közel száz főnyi tudós vendégserege és a város közönsége valóban reprezentatív anyagon át szemlélhette a körbejárt témát. BALOGH Béla később a többnapos rendezvény tudományos eredményeit az 1931-ben megjelent, újdonsága miatt a pedagógiában korszaknyitónak is értékelhető Szolnok és környékének földrajza című tankönyvében is összegezte.

49 Számunkra azonban ennél lényegesebb az, hogy muzeológiai szempontból 1927-ben olyan alapkiállítást prezentált, amit igényessége, alapos átgondoltsága miatt bátran tekinthetünk a múzeum alapjait megvető „első szolnoki múzeumi tudományos kiállítás"-nak. Sőt még olyan túlzó véleménytől sem zárkózhatunk el, mely szerint „(mivel) ...első ízben fogott össze ... a város közönsége a gimnazistáktól a város vezetéséig, talán ez volt (az) a közvetlen inspiráló esemény, a mi a múzeum megalapításához vezetett... "

50 Szolnok, 2004.; BALOGH Béla: A szolnoki földrajzi kiállítás. Különlenyomat. A Szolnoki M. Kir. Állami Verseghy Ferencrcálgimnázium 1926—27. évi értesítőjéből. Szolnok, 1927. 48 GULYÁS Katalin: A szolnoki földrajzi kiállítás. A múzeumalapító Balogh Béla tudós-tanári portréjához. In.: (szerk. KAPOSVÁRI Gyöngyi—PATÓ Mária): Dr. Balogh Béla. Egy tudós tanár életútja — Szolnoki arcképcsarnok, 2. Szolnok, 2004; és szolnoki sajtó vonatkozásairól: Dokumentumok III.) 49 DMHA: 3900-04; Curriculum vitae. Dokumentumok I. 397