Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)
Szabó István: Múzeumalapítás és előzményei Szolnokon. Dokumentumok
1925-ben hivatalos felkérésre az ekkor már majd negyed százada Szolnokon élő ZOMBORY Lajos festőművész a szolnoki Tisza-parton, az egykori disznópiac helyén nemcsak a könyvtárnak, de egy múzeumi gyűjteménynek is helyet biztosító tervet készített az ekkor már felépült szegedi kultúrpalota mintájára. S bár igaz, hogy a disznópiac eltűnt, s helyén a város ma is legreprezentatívabb parkja létesült a tervből megvalósult egyetlen épületegyüttessel, a Tisza Szálló és Gyógyfürdővel; a kultúrpalotára már nem futotta. A múzeum, s vele együtt a könyvtár továbbra is csak álom maradt. 37 Ennek ellenére a közgyűjtemény szervezői nem adták fel a munkát. Megragadva minden kínálkozó alkalmat, újra és újra előtérbe tolták a létesítendő könyvtár-múzeum ügyét. A sok jó szándék, kezdeményezés, segíteni akarás: vagyis az addigi törekvések azonban a hasznos és okos javaslatokon túl mindeddig nem sok eredményt hoztak. A húszas évek közepétől azonban — köszönhetően dr. BALOGH Béla kivételes aktivitásának, nyitott egyéniségének — a szándékok egyre inkább egy mederbe terelődtek. Holott a Verseghy Gimnázium fiatal tanárának alapérdeklődési köre nem is a könyvtár és múzeum volt. Fő feladatait: tanári munkáját, népművelői tevékenységét, s legfőbb ambíciója irányában, az antropológiában tett tudományos kutatásait előbbre helyezte. A háború alatt vagyona vesztett tanár gyakorlatilag üres lappal, pusztán szellemi energiájára támaszkodva kezdett új életet egy számára ismeretlen világban, s teremtett maga és családja számára egzisztenciát, szerzett nevet és megbecsülést. A maga sokirányú tevékenységét úgy szervezte, hogy tanárként nemcsak szaktárgyait, azaz természetrajzot és földrajzot tanított, hanem — mint minősítési lapján olvashatjuk 38 — vegytant, egészségtant, filozófiát, sőt alkalmanként mennyiségtant is. A filozófiai alapismereteket nyújtó tanórákra pedig — hogy csak egy példáját említsük lelkiismeretességének — olyan alapossággal készült, hogy szerzett ismereteit később, 1936-ban (már a Könyvtár-és Múzeumegyesület ügyvezető elnökeként) az általa beindított tudományos- és ismeretterjesztő előadások alkalmával a város intelligenciája is megcsodálhatta nyilvános előadásain. „ ...Dr. BALOGH Béla, a debreceni egyetem magántanára, reálgimnáziumi tanár tartott ismeretterjesztő előadást a filozófiába való bevezetésről A tények világa címen. A neves professzor foglalkozott a filozófia tárgykörével és röviden érintette az anyag, erő, tér, idő, élet és lélek problémáit, majd schematikus áttekintést adott arról, hogy egyes nagy filozófusok milyen megállapításokra jutottak e problémákkal kapcsolatban... Az illusztris professzor Az értékek világa címen tartotta második filozófiai előadás át... (melyben) összefoglalta az axiológia, az értékfilozófia eddigi haladását és 37 SZABÓ István—SZABÓ László: Szolnok. In.: (szerk. biz. vez. BOTKA János): Adatok Szolnok megye történetéből II. Szolnok, 1989. 275. p. 38 Minősítési Lap. DMHA: 3900-04; (BALOGH Béla Hagyaték) 39 Jász-Nagykun-Szolmokmcgyci Lapok, XLVI. évf. 7.sz., (csütörtök), 3. p. és 9. sz., (csütörtök), 4. p.). Dokumentumok III. 40 Emlékezés BALOGH Béla tanár úrra (Szurmay Ernő, Dr. Lengyel Bertalan, Dr. Vcrcbélyi József, Dr. Bedey Endre). In: (szerk.: KAPOSVÁRI Gyöngyi—PATÓ Mária): Dr. Balogh Béla. — Egy 396 eredményeit. Sorra vette a görög értékfilozófusok nagyjait, majd áttért a középkori keresztény filozófia, az újkor és a jelenkor bölcselőire. Foglalkozott az értékfilozófia ágazataival, különösen az etikával és esztétikával, ismertette ezeknek a problémáknak jelentőségét a modern tudományosság szemszögéből. Az előadás után az intelligens közönség meleg ünneplésben részesítette a népszerű professzort, aki rövidesen új előadásokat is fog tartani. " 39 Szaktárgyai pedig még mélyebb búvárlatokra, igazi tudósi elmélyedésre mutatnak. Volt tanítványai visszaemlékezése szerint diákjaitól nemcsak pontos ismereteket követelt, de hozzá is segítette őket azok megszerzéséhez. Az órákon túl is foglalkozott diákjaival, tudományos igényeiből fakadóan elvitte őket környezetét, lakóhelye természeti és történelmi értékeit feltárni-megismerni célzó kirándulásaira, s órán kívüli szakköri foglalkozásokon is igyekezett bennük felébreszteni az elmélyült ismeretek, a rendszeres olvasás iránti igényt. 40 Szolnokra kerülve az eredetileg is tudományok, kutatás felé vonzódó fiatal tanár családi körülményeinek stabilizálódása után felelevenítette kapcsolatait volt tanáraival, az akkori tudományos élet prominens irányítóival. „Evekre volt szükségem... míg újra létrehoztam a már meglazult kapcsolatokat, s végre megszereztem a szükséges összeköttetéseket... " — írja pályájára visszatekintve a feltehetően 1940-ben írt „Curriculum vitae"-jében. 41 Akik aztán — tapasztalva egykori pártfogoltjuk tudományokba mind jobban elmélyedő megnyilatkozásait — bevonták munkatársi táborukba is. Támogatásukkal neve szakmai körökben is egyre ismertebbé vált: 1923-ban a Bartucz testvérek periodikájának, az Antropológiai füzetek-nek lett külső munkatársa, 1926-ban pedig a Magyar Földrajzi Társaság vette fel tagjai sorába. Ugyanettől az esztendőtől kezdve szinte folyamatosan jelennek meg a társaság Didaktikai Szakosztályának folyóiratában azok a cikkek, amelyek anyagát a város és megye területén többnyire tanítványaival közösen tett anyaggyűjtő-ismeretszerző, tanulmányi útjai során gyűjtött össze (Szolnok földrajzi fekvése; A szolnoki vár fekvése; Szolnok neve; A Duna—Tisza csatorna kérdése; Csörsz árka) 42 . A rendszeresen közölt tanulmányoknak is köszönhetően 1927-ben bekerült a Magyar Földrajzi Társaság Didaktikai Szakosztályának választmányába, ahol 1928-tól titkári feladatokat látott el. Személyének ez a tudományos körökben való ismertté válása azt is elősegítette, hogy a világháború miatt szünetelő Magyar Földrajzi Társaság 1927-ben az újraindulását jelentő első országos vándorgyűlésének színhelyéül Szolnokot választja Sopron és Pécs helyett. A szervezésében lebonyolított háromnapos sikeres tudományos konferencia országos érdeklődés középpontjába állította Szolnokot. Az tudós tanár életútja — Szolnoki arcképcsarnok 2. Szolnok, 2004. 90— 98. p. 41 DMHA: 3900-04; Curriculum vitae. Dokumentumok I. 42 Dr. VADÁSZ István: „A geográfiai nevelés alfája a honismeret". Balogh Béla földrajztudományi munkássága. In.: (szerk.: KAPOSVÁRI Gyöngyi—PATÓ Mária): Dr. Balogh Béla. — Egy tudós tanár életútja — Szolnoki arcképcsarnok. 2. Szolnok, 2004. 12—13. p.).
