Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)
Bagi Gábor: A nemi erkölcs és a statisztika
település adataitól mindannyian számottevően elmaradnak. A Jászságon belül leginkább csak Berény átlagai emelhetőek ki, noha ezek soha nem érték el Félegyházáét és Halasét. E fő tendenciákat más — terjedelmi okokból a táblázatba be nem emelt — év adatai is igazolják. 18 A törvénytelen születéseknek az egymást követő években meglévő adatai nem egyenletes mozgásról, hanem igen nagy fluktuációról tanúskodnak. Ez sok esetben az összes születések számával sincs összhangban. Ennek okai közül pillanatnyilag csak az évente változó egészségügyi helyzetet tudjuk megemliteni. Ez a jellemző a napóleoni háborúk idején Peterka József kerületi orvosnak a Kiskunságról közölt adatsoraiból is kitűnik. 19 4. A nemi betegségek és a prostitúció a Jászkunságban 1790-től a Kerületekben uralkodó ember- és állatbetegségekről már egyre részletesebb kimutatásokkal rendelkezünk. Jórészt II. József reformjai nyomán az 1790. évi 1186. sz. helytartótanácsi leirat kötelezően előírta a törvényhatóságoknak a főbb népmozgalmi adatok (születés, halálozás) havi megküldését, valamint az általános közegészségügyi helyzettel kapcsolatos évnegyedes és éves tudósítások rendszeres elkészítését és felterjesztését. Ebben esetenként már a nemi bajokról is szó esett. Hogy a nemi betegségek, miket a nép a franciákhoz kapcsolt, nem voltak teljesen ismeretlenek, arra a helytartótanács egy 1792. évi leirata is utal. Ez a franciákkal szemben kitört háború nyomán meghagyta a törvényhatóságoknak, hogy „azon nyavajára (t.i. betegségre), miket azfrantzia rabok hátrahagyni szoktak", figyelemmel legyenek, s ezekre nézve bizonyos szabályokat tartsanak be. 20 Jellemző azonban, hogy e betegségek a háborús évek nyomán elterjedtek, és utóbb azok a magyar alakulatoknál is megfigyelhetőek voltak. 1816-ban épp a Gyöngyösön állomásozó — s hagyományosan a szabad kerületekből (Jászkunság, Hajdúság) — toborzott legénységű 12. Nádor (Palatínus) huszárezred hadrafoghatóságát veszélyeztették a nemi betegségek, vagy ahogyan akkor nevezték, a venericus nyavaja. „... minthogy pedig a Svadronyok (t.i. a 2 századból álló lovasosztályok) gyakorta jelentik, hogy azon Emberek, kik szolgálatban Gyöngyösön voltak, ezen nyavaját minden kor magokkal szokták haza vinni és állíttyák, hogy abban itten Gyöngyösön keveredtek. Azon okbul kívánta az Ezred ezen környül=állást az Érdemes Nemes Tanáccsal végre közölni, hogy hogy azon csavargó személlyek a' kik a katonáknak el romlására szolgálnak, egyesült Akarattal bé fogattassanak, és az által az ilyen Nyavaják el-távoztassanak " 2] Az itteni eset nem volt egyedi, amit az is mutat, hogy 1820-ban a Helytartótanács 18 JNkSzML., Jk. Ker. kgy. ir. 1821. 5. fasc. 210. sz., uo. 1825. 5. fasc. 167. sz., 1834. 5. fasc. 476. sz.,uo. 1844. 5. fasc. 2151. sz., uo. 1847. 5. fasc. 2269. sz. 19 PETERKA József, 1818. 20 JNkSzML Jk. Ker. kgy. ir. 1792. 2. fasc. 2652. sz. a szabad személyekkel, illetve nemi betegséget terjesztőkkel kapcsolatban újabb rendelkezést küldött a törvényhatóságoknak. Ebben elrendelték, hogy ama asszonyszemélyeket, „nyavajásókat" (betegeket), akik a katonaságot rendre „e/ szokták rontani", az orvosok rendszeresen — negyedévenként — vizsgálják meg. 22 Elvileg tehát 1820-tól a prostituáltak számára és a nemi betegségek elterjedtségére pontos adatokkal kellene rendelkeznünk, azonban a gyakorlatban sajnos ez mégsincs így. Az egyes kerületi főorvosok sokszor csak igen szűkszavúan, általánosan, és jórészt csak a járvány veszélyre figyelve fogalmazták meg jelentésüket. Gyakorta kerülték a számszerű adatszolgáltatást, ezzel többször is kiváltva a felsőbb szervek rosszallását. Emiatt 1850 táján Palugyay Imre is csak annyit tudott megjegyezni, hogy a „nagyobb községekben 10-12, a kisebbekben itt-ott 1-2" a kéjnők száma. 23 Csak gyaníthatjuk, hogy a nagyobb községeken a Kiskunságban Félegyházát, Halast és Szentmiklóst, a Jászságban Berényt, Árokszállási és Apátit, míg a Nagykunságban talán Karcagot és Kisújszállást érthették. A főorvosi jelentések alapján a legtöbb adat a Kiskunságra vonatkozóan maradt meg. Ezzel kapcsolatban sokszor megjegyezték, hogy mivel az országos jelentőségű kereskedelmi utak itt haladnak keresztül, és a katonaság mozgása is gyakorta érinti, a Jászságnál és a Nagykunságnál komolyabb problémák vannak. így 1828-ban a kerületi bujasenyves (szifiliszes) személyek összeírása szerint „szabad személyek" az Alsó-Kiskunságban (Félegyháza, Halas, Dorozsma, Majsa) csak Félegyházán és Halason laknak, de az orvosi vizsgálat nyomán a betegeket már gyógyítás alá vetették, míg mások teljesen egészségesnek bizonyultak. A négy felső-kiskun településről ezek a katonasággal együtt elmentek, ami feltételezi, hogy zömük nem helybeli volt. A Jászságon belül Berényben jeleztek beteg „szabad személyeket", ám azok már meggyógyultak, vagy orvoslás alá vétettek. A nagykun városokban évente egy-két szifiliszes eset fordult elő. 24 1836-ban Berényben 3, Apátin 4 bujasenyves nőt találtak, de a vizsgáltak számát nem adták meg. Elgondolkodtató viszont az Alsó-Kiskunságból Tóth József kerületi orvos jelentése. 0 25 szabad személyt vizsgált meg, akik közül 14, azaz több mint 50% szorult orvosi kezelésre. Ezen adat túlzott általánosításával kapcsolatban óvatosságra int azonban, hogy a felső négy kiskun helyen Balogh József főorvos mindenkit egészségesnek talált. A Nagykunságban egyébként ekkor 1 nőt és 2 férfit kezeltek szifilisszel. (Utóbbiak a „szolgáltatások" igénybe vétele révén kaphatták meg a bajt. 25 ) A szabad személyek száma mindazonáltal a vizsgáltaknál nagyobb lehetett, mivel a kötelező orvosi vizsgálatra sokszor nem tudták az érintetteket teljes számban előállítani. 1840 nyarán az aratás miatt a Kiskunság négy alsó településén csak 10-12 nőt vizsgáltak meg (közül 2 volt szifiliszes), míg az év elején még 19 személyről tudtak. (Eszerint itt a szabad nők zöme hely21 Horváth László, 1998. 188. p. 22 JNkSzML Jk. ker. kgy. ir. 1820. 1. fasc. 608. sz. 23 PALUGYAY Imre, 1854. 104. p. 24 JNkSzML Jk. ker. kgy. ir. 1828. 5. fasc. 1511. sz. 25 Uo. kgy. ir. 1836. 5. fasc. 679. sz. 311
