Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)

Bagi Gábor: A nemi erkölcs és a statisztika

béli lehetett.) A kerületi orvos szerint gyorsan otthagyják az érintettek a kúrát, s ezért kevesen gyógyulnak ki egészen a bajból.

26 Noha korábban a legproblémásabbnak a Kiskunságot tartották, 1841-ben Linzbauer Károly jász kerületi orvos riasztó helyzetről számolt be. Az előző években a Jászságban a bujasenyv rendkívüli módon elterjedt, már egész családok fertőződtek meg. Kitűnt, a baj messze nemcsak ott volt jelen, ahol szabad személyekről tudtak, hanem a kisebb helyeken is. Az elterjedés okai így összetettebbek voltak, mint a régebbi megbetegedéseknek. Számszerű adatokat azonban ekkor is csak a Kiskunságból közöltek. Itt az alsó helyeken ekkor 15 személyt vizsgáltak meg, kik közül 7-et kellett gyógyítani. Érdekes, hogy 1841 elején itt még csak 11 főt említettek (köztük 2 volt bujasenyves), valamennyit Félegyházán és Halason. A Felső-Kiskunságban csak annyit tudunk, hogy 1 szabadszállási személyt vontak kezelés alá. A tudósítók ugyanakkor panaszkodtak, mert az érintettektől semmi köszönetet sem kapnak, sőt inkább háládatlanságot. Ennek oka az volt, hogy a kezelés alatt álló személyek korábbi feslett életüket időlegesen nem folytathatták.

27 Az orvosoknak hála, a Jászságot már-már járványszerüen sújtó bujasenyv 1846-ra jórészt eltűnt. Mivel itt Berényben és Apátin szokott rendszeresen katonaság állomásozni, ezért az itteni szabad személyeket gyakrabban vizsgálták meg. Ennek ellenére Linzbauer főorvos kívánatosnak tartotta a szabad nők állandó, szigorú, havi nyilvántartását minden településen.

28 1847-ben a Jászságból 7 beteg szabad személyt kezeltek Berényben. A Kiskunsággal kapcsolatban a tudósítók megjegyezték, hogy itt a katonaság tovább állomásozik, ezért több a szabad személy, s gyakoribb a nemi baj is. Gyógyszer ugyan van, de amíg a települések nem építenek kórházat, addig a betegség felszámolására nincs remény.

29 5. Összegzés helyett A fent hozott, erősen töredékes adatokból úgy tűnik, az egyes közösségek nemi erkölcseire az eltérő vallásfelekezeti mentalitás, a településnagyság, a kulturális és műveltségi viszonyok, a gazdálkodás jellege (főleg a pásztorkodás sajátosságai), a fő közlekedési utak elhelyezkedése, a katonaság eltérő mértékű jelenléte egyaránt hathattak. Nem igazán vannak ugyan ekkoriból még adataink a csárdákhoz, kocsmákhoz kapcsolódó szabad személyekre, de a korabeli hagyomány igen szoros kapcsolatot tételez fel, ami szintén számításba veendő. Pillanatnyilag a gyér számú adatok alapján inkább csak sejtések fogalmazhatók meg. Úgy tűnik, a II. József korától kezdődő büntetőjogi reformok nyomán egészen 1848-ig az erkölcsök sajátos átmenetiségével számolhatunk, amit a reformkor hozta — sokféle változás korában — ugyanolyan elborzadva értékelték Szodomának és Gomorának a régi erkölcs hívei, mint akár korábban, akár későbben történelmünk folyamán. IRODALOM HAJDÚ Lajos 1985 Bűntett ós büntetés Magyarországon a XVIII. század utolsó harmadában. Nemzet és Emlékezet. Bp. HORVÁTH László 1998 Adatok a gyöngyösi prostitúció újkori történetéhez. In.: Archívum, 15. A Heves Megyei Levéltár Évkönyve. Eger KISS József 1990 Helyhatósági bíráskodás a Jászkun Kerületben az 1730-40-cs években. In.: Cumania, 12. Kecskemét LOVAS Lajos 1999 Betyárok, tolvajok és a bűnözés egyéb formái a Jászkun Kerületben 1797—1802. Szakdolgozat, KLTE, Debrecen. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár, Szakdolgozatok és Disszertációk: 638. szám. PALUGYAY Imre 1854 Jász-Kún Kerületek s Külső Szolnok vármegye leírása. Pest PETERKA József 1818 Kiskun kerületnek, 1805-ik *), ós Januárius első napjától kezdvén, egészen az 1817-ik esztendei December Holnapnak utolsó napjáig, elősszer Helyenként, azután öszve Summázottan leírott Statistikai esmórcte. Kiadta Pcterka Joscf, a' tisztelt Nemes K. Kún Kerületnek fő Orvossá. (Physicussa) 1818. Tudományos Gyűjtemény, VIII. köt. TOMBOR Béla Fejezetek a XVIII. századi Jász-Kun Kerület büntetőjogának és büntető eljárásjogának történetéből. Szakdolgozat. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár, Szakdolgozatok ós Disszertációk: 484. szám. 26 Uo.kgy.ir. 1840. 1738. sz. 27 Uo. kgy. ir. 1841. 5. fasc. 906. sz. 28 Uo. kgy. ir. 1846. 5. fasc. 1081. sz. 29 Uo. kgy. ir. 1847. 5. fasc. 2275. sz 312