Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)

Erostyák Zoltán András-Kovács Júlia: Szexuális viselkedés a szentetomyai cigány közösségben

versz egy cigányasszonyt, nem fog elhagyni". Ez némileg egysíkú, s főleg férfiszempontú értékelés, mégis az asszonyok is így nyilatkoznak meg közösségben, hiszen a közösség ezt várja el tőlük. Lakatos Menyhért érzékletes szavaival jellemezve: ,^4mióta beértem a majorba, elég sokat gondoltam rá, megpróbáltam magam elé idézni, de csak egy rágott kocához hasonló anyát láttam, akit visítva vesznek körül apró porontyai. Mindnek ez a sorsa, miért lenne Babi kivétel? Megnyúzzák őket az emberek, mert százat szeretnek. Ha egy jóravaló férje akad valamelyiknek, nem nézi semmibe, alamuszinak, bolondnak mondja. Az az igazi, amelyiknek kemény az ökle."

15 A férfiak A férfiak a cigány közösségben a posztfeudális társadalmi modell patriarchális urai. Bár a nő szenvedélyük tárgya és gyermekük anyja, mégis uralkodnak felette. Ha egy férj nem tudja „rendbe tenni" a feleségét a közösség előtt, akkor a többi férfi gúnyos megjegyzéseinek céltáblájává válik. Ennek elkerülése miatt többször meg kell mutatnia a többiek előtt, hogy „ki az úr a háznál".

16 A cigány férfiaknak jellegzetes, rájuk jellemző test-technikái vannak, melyek társadalmi helyzetüket, erejüket és potenciájukat hivatott bemutatni: A hosszú, tömött bajusz jellegzetesen cigányos, férfias. A hagyományőrző családokban minden férfi számára az érettség, a férfiasság jelképe. Az utcán a férfi megy elöl, az asszony és a gyerekek utána egy-két lépéssel követik. A cigány férfiak jellegzetesen kidüllesztett mellkassal járnak, nyáron ez nagyon jól megfigyelhető, amikor félmeztelenül, hosszú nadrágban vannak. A felnőtt férfiak nyáron sem vesznek rövid nadrágot, mert abban alulról meztelennek érzik magukat („ Chi sikavav muro karó " — „Nem mutatom af...mat") Engem is többször figyelmeztettek, hogy nem illő rövidnadrágban közöttük megjelennem. Többször lehet látni a házak előtt zsebre tett kézzel, domborított mellel álldogáló cigány férfiak alakját. Járás közben jellegzetesen „dobálják" lábaikat, néha úgy tűnik, mintha táncolnának. Leülve is kihúzzák magukat, igyekeznek „uralkodói pózt" felvenni. A férfiak ritkán ülnek keresztbe tett lábbal, mert azt nőiesnek tartják. Ha nincs szék, akkor guggolva helyezkednek el egyik lábukra támaszkodva. A viták során jellegzetesen „kakaskodó" pózt vesznek fel, karjaikkal hevesen gesztikulálva. A cigány férfiak hatalmuk teljes tudatában viselkednek egy kapcsolatban 10-12 éves koruk után. Nem ritkák a szexuális kicsapongásaik. A házastársi hűség számukra nem törvényszerűen kötelező. Bocsánatos bűnnek számít, mely azonban nagy port ver fel. Az asszonynak el kell fogadnia, 15 Lakatos 2000. 165. 16 Mészáros 1984. 58 hiszen ez olyan „cigány dolog" (romani butyí). Két jellegzetes példát mutatok be ennek érzékeltetésére: a) Egyik adatközlőm már házas emberként egy másik asszonyt hozott a házhoz (másik feleséget vett!), aki gyermeket is szült neki. Az asszonynak ezt el kellett tűrnie, együtt aludtak, majd amikor a feleség megelégelte ezt és el akart menni a férjétől, akkor a férj családjának ellenállásába ütközött, akik azt mondták neki, hogy biztos „rosszul tartotta" az urát, viselkedjen asszonyhoz méltóan. b) Egy másik adatközlőm családjában nagy veszekedések voltak egyik gyűjtő utunk során. Mint kiderült a férj egy másik asszonyt (volt feleségét) „csinált meg" (kerdas la), aki terhes lett, s amikor felesége felelősségre vonta érte, akkor megverte. Mikor megkérdeztem, hogy miért tette ezt, akkor az volt a válasz, hogy a felesége nem értette meg, hogy ez olyan „cigány dolog", ami a férfiak dolga. A cigány férfiak cigány lányt, vagy „cigányosított" magyar lányt szeretnek feleségül venni, hiszen mint gyermekeik anyja ő tud „cigányosan" gondoskodni a családról. Emellett azonban számukra elég könnyű és szabad nemcigány (magyar, romungrica) nővel szexuális kapcsolatot létesíteni. Azért szeretik ezeket a lányokat, mert olyat is megtesznek a nemi aktus közben, amit a hagyományosan nevelkedett cigány asszonyok nem akarnak (petting, közösülés különböző formái is). Lakatos Menyhért szépen érzékelteti ezt könyvében: „— Megvetitek az idegent, ha nem kedvetekre szól, de nem vetitek meg a szoknyát, bárki lányát takarja — korholta Papu a fiait —, te sem érezted magad megalázva, amikor a romungricát ölelted."

11 Kevés tabu van, ami befolyásolja a nemi érintkezést egy férfi számára, hiszen a nő nem utasíthatja el a férfi közeledését. Leginkább a marhime az, amely gátat szabhat a férfiak szexuális étvágyának, tehát a menstruációs és a terhességi-szülési időszak. Az ápoltság kategóriái ennek fényében értékelendők, nem pedig a magyar kultúra fogalmi rendszere szerint. A cigány férfiak nem kedvelik a borotvált lányokat, mert nem tartják nőiesnek, számukra a borotválatlanság nem ápoltsági kategória, hanem „érettségi jegy". Ha megvizsgáljuk a nők szexuális viselkedését, akkor szembetűnő lesz a férfiak patriarchális uralma. A nők ,JMint minden közösség, a cigányoké is a tulajdonjogra épül. A különbség az, hogy míg más közösségek tulajdonában ezer- és ezerféle olyan értéket találunk, amely lehet közös vagy magántulajdon, addig ennek a közösségnek egy értéke és tulajdona van, az asszony. Az asszony minden 17 Lakatos 2000. 189. 294