Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)

Vajda Mária: Szexuális bűnök és büntetések a XVIII. századi puritán Debrecenben és környékén

és kisgyermekeire való tekintettel, mester keze általi vesszőzésre ítélték.

94 Súlyos bűnnek számított a többszörös házasság, büntetése hóhér általi pallos volt. Debrecenben csak kettős házasságkötéssel, vagyis bigámiával találkozunk. Meglehetősen ritka cselekménynek számított. Létrejöttét elősegítette a vádlottak gyakori lakóhelycseréje, s az információk megbízhatatlansága is szerepet játszott, amikor a távol lévő házastárs halálhírére hagyatkozva újabb házasságra léptek. A Szabó Mihállyal paráználkodó és tőle gyermeket szülő, ezért 1741-ben büntetését is elnyerő Nagy Borbála, a Tokajba való Gilányianus katona, Horváth János felesége mindenkivel elhitetvén, hogy férje meghalt, Mihálydiban megesküdött szeretőjével. A debreceni bírák tudomására jutott eset kapcsán az asszonyt arestomba csukták, de a katonasággal folytatott levelezés eredménytelensége miatt az asszonyt kezesség mellett elengedték, s kötelezték, hogy bizonyítsa férje halálát. Többet nem szólnak róla a források.

95 Nem kerülte el a hóhér pallosát 1744-ben a bigámiával vádolt Mózes Mária. Miután Kunhegyesen elhagyta férjét, és visszatért Debrecenben élő szüleihez, anyjával együtt széltében híresztelték férje halálhírét, s az ellenkező értesülések s figyelmeztetések ellenére hamarosan „Egyházi személy által magát öszve esküdtette" második férjével, Molnár Istvánnal, s ezzel „a Szent Házasságot gyalázatba hozta". Megbüntették az apját is háromnapi árestommal, anyját pedig 12 korbáccsal. Félrevezetett, gyanútlan második férjét minden büntetés alól felszabadították.

96 Ugyancsak fővétellel büntették Gacsárdi Szepes Lászlót. Az ide-oda szegődő szolga, bár 10 évvel korábban már Gömörben feleségül vette Barna Erzsébetet, akitől tíz évi együttléte során három gyermeke is született, Nyírmeggyesen T. Színyi úrnál szolgálva, feleségül vette Tót Katót. Bár részegségére hivatkozott, ez nem enyhítette bűnét, mivel „az első Feleségének adott hitét be nem tartotta, hanem azt az Istennek és Országnak Törvényének megutálásával gonoszul megszegvén, hitetlenül elhagyta és más Feleséget jegyzett és vett magának, arra nézve magának érdemlett büntetése, másoknak rettentő példájára az Actionális Törvények szerint fővételre Ítéltetik. "

91 A vérfertőzés (incestus) olyan vérrokonok között létesített nemi kapcsolat, akik a jog szerint egymással nem léphettek házassága. A törvények az egyenes ági, első-, másodfokú vérrokonok mellett, tiltották a mostoha szülő és mostoha gyermeke nemi kapcsolatát, de a hitvestárs rokonaival (a sógorokkal) létesített testiképpen elegyülést is. A szexuális bűncselekmények között az incestus rendkívül ritka dolognak számított. A felsőbányai Kováts András, Szoboszlón mostoha leányával paráználkodott, bár ott tömlöcbe vetették, de a 94 IV. A. 1018. c. 6. k. 198-199,317. (1746. július 9., 16., 1747. szeptember 9.) 95 IV. A. 1018. e. 5. k. 308-309.., 431-432., 441.(1741. február 11., 1742. február 10., március 3.) 96 IV. A. 1018. e. 5. k. 701-703. (1744. február 1.) 97 IV. A. 1018. e. 6. k. 270., 290-291. (1747. március 18, június 3.) tömlöcöt megásta és elszökött Debrecenbe. De a felelősségre vonás elöl innen is tovább állt.

98 Test vérbátyjának 12 éves leányát, „néki vér szerint való Attyafiát" akarta megfertelmesíteni 1747-ben Szabó István, s e mellett még három éjszaka, vele együtt két másik leánykát, közéjük fekve próbálgatott, „szemérmes testét kivetve". Próbálkozásáért 50 pálcaütéssel büntették.

99 A paráználkodás főszereplői gyakorta a gazdájuknak kiszolgáltatott szolgálók, cselédlányok. Ha nem sikerül bizonyítani ártatlanságukat, a rajtuk tett erőszakot, őket marasztalta el az ítélet. így járt Győri Mária hajadon leány is, aki Dalnoki Pálnál szolgálván, a Hortobágynál paráználkodott gazdájával. Amint a lány bevallotta, „egyszer volt közöm vélle, nem menthettem meg magamat a kezéhűl, a természet volt rajtam, azzal is mentettem magamat, de azt mondotta, ne gondoljak ezzel. " A lányt "minthogy feleséges emberrel Gazdájával, még pedig ollyankor paráználkodott, amikor a természet volt rajta, arra nézve, Mester által való vesszőztetésre ítéltetik irredemplitiber. " !0

° A bíróság elé kerülő esetek között az erőszakos nemi közösülés (stuprum violentum) a ritkább bűncselekmények közé tartozott. Valószínűsíthetően azért, mert nem is volt szükség erőszakra, másrészt, akik valóban erőszak áldozatai lettek, inkább titokban tartották szégyenüket, mintsem a bírák elé álltak volna, ahol bizonyítaniuk kellett volna az ellenük elkövetett erőszakot, de legalábbis segélykiáltásaikat. Csengén Katalin hajadon leány is, amikor Rátz György nevű katonával való paráználkodása napvilágra került, azzal védekezett, hogy „ Borbély János házánál ingvállat mangoltam, a Katona reám zárta az ajtót, úgy közösködött véllem erővel, nem bírtam vélle. " A törvényszék azonban másképp értékelte az esetet: „Jóllehet ezen L magát azzal menti, hogy ő rajta a katona erőszakosan vitte végben a paráznaságot, mindazonáltal az nem hihető, mert vétkét 2. hétig is titkolta, és hanem ha a katona maga ki nem beszéllette volna világosságra nem is jött volna, ha erőszakot akart volna rajta venni a katona, kiáltani kellett volna, melljet elmúlatott, mind ezekbül a tettzik ki, hogy a gonoszságban meg egyezett, azért a Hóhér által verettessék meg redemptibiliter. "

I01 Nemi erőszak kísérletéért vesszőzésre és kitiltásra ítélték a bihari Karácsony Jánost, aki 1745 nyarán „accza kicsiny picsácskát" felkiáltással a határban, az úton földre nyomott egy szolgálóleányt, Flaskin Borkát. Próbálkozása nem sikerült, mert mielőtt végbevitte volna fertelmes cselekedetét, egy szekér érkezése megzavarta, s elszaladt.

102 A debreceni Harsányi György gazdát viszont akit a 14 vagy 15 éves Kutasi Klára nevű szolgálója a törvényszék előtt azzal vádolt be, hogy őt gazdája, a Szepesen lévő szállásán, 1746. „Húsvét Csonkaheti után való hétfőre való virradó éczakán Szüzességében erőszakossan megrontotta", feleségének közbenjárása ellenére, fővételre 98 IV. A. 1018. e. 5. k. 486. (1742. június 30.) 99 IV. A. 1018. c. 6. k. 270-271, 274-275. (1747. március 18, április 1.) 100 IV. A. 1018. e. 6.k. 4-5. (1745. január 16.) 101 IV. A. 1018. e. 5. k. 487, 502. (1742. június 30, július 14.) 102 IV. A. 1018. e. 6. k. 80-81. (1745. augusztus 7.) 264