Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)

Egri Mária: Chiovini Ferenc

A színes, eleven temperaképen felfedezhetők Chiovini kiváló portretista sajátosságai, dekoratív kolorizmusa. Ugyancsak a Magyar utcában 1933 decemberében Borbereki Kovács Zoltánnal és Révész Péter Pállal közös karácsonyi képkiállításon szerepeltek Chiovini képei. „Amelyek a régebbiekkel szemben elmélyültek és művészi értékben fokozódtak. Színei tompábbak lettek, ami által plasztikusabban fejezi ki magát és imponálóan gazdag skálát rejt ez a szerzetesi egyszerűség, ami a képeken dominál."

u A Szolnok és Vidéke megemlíti a művész Zagyvapart, Tabáni részlet, Havas táj festményeit. 1932-ben a két évfolyamot megért, Szandai Sándor szerkesztette Irodalmi Kurír a kolónia harmincéves jubileuma kapcsán körkérdést intézett a telepen dolgozó művészekhez a festészet jövőjéről. Aba-Novák Vilmos, Fényes Adolf, Pólya Tibor, Zombory Lajos, Zádor István mellett többek között Chiovini Ferenc az alábbiakat nyilatkozta. „Mi a festészet jövője? Arra felelni a jóslás határán mozog, az új prófétáknak pedig a magyar közmondás nem sok jót ígér. A társadalmi és gazdasági viszonyok mindig döntő hatással voltak minden kor festészetének kialakulására, a jövőben is úgy lesz. Az impreszszionizmus lazaságának reakciójaképpen az utána jövő kutatások felhasználásával tömörebb, szervesebb irányelvekkel halad a festészet. A modern építészeti stílus már érezteti kívánalmait és kedvez a falhoz jobban idomuló és freskószerű megoldásoknak. A gazdasági életben a plakát szerepe fokozódik. Az előre nem látott irányító okokat pedig én sem látom.

,/25 Meggyőződése szerint Chiovini Ferenc is egyre gyakrabban fordul murális feladatokhoz. Több monumentális munkát készít többek között a besenyszögi plébániatemplom, a szolnoki gyárvárosi kriptatemplom, Békésszentandrás számára. Közöttük a legjelentősebb a jászszentandrási plébániatemplom falaira 1933-ban Aba-Novák Vilmossal, Czumpf Imrével közösen készített freskó sor. Míg Aba-Novák a szentély falait látta el expresszív falfestményekkel, Czumpf Imre főleg az ornamentikán dolgozott, addig Chiovini Ferenc az oldalfalakra festett két történelmi képet: „Szent László vizet fakaszt', s „ A déli harangszó kihirdetése" témában. A freskók akkoriban szokatlan expresszív megoldása, témája, Aba-Novák felismerhető modelljei miatt felháborodást keltettek részben Jászszentandráson, részben egyházi körökben. Több ízben foglalkozott a sajtó, főleg a katolikus lapok a freskók ügyével. S míg a Szolnoki Tükör azt írja; „...a jászszentandrási templom pár évtized múlva magyar sixtusí kápolna lesz... a legbecsesebb műemlék, ahova messze földről fognak elzarándokolni,

26 addig a Katolikus Élet „vallássértő művészet" címen kiált „drótkefét" és „meszelőt" a képekre, mivel „amit véghezvittek az már megüti az ecsettel káromkodás mértékét is"}

1 A Magyarság, az Esti Kurír, Az Est szintén felzárkózik a tiltakozók táborához, utóbbi a község lakosainak tiltakozását híreli, a Katolikus Szemle pedig abbeli reményét fejezi ki, hogy a hívők lelkét nem fogják sokáig botránkoztatni az ilyen „festmények". 1934-ben fordul a kocka a római egyházművészeti kiállításon, amelyet Viktor Emánuel olasz király jelenlétében nyitottak meg, a vatikáni bizottságnak különösen a jászszentandrási freskók tetszettek. Ez mindenképpen a fiatal tehetségek győzelmét jelenti. 1935-ben pedig az olasz állam csere-ösztöndíjára jelölték az ominózus freskók 22 Chiovini Ferenc képkiállítása. Szolnok és Vidéke 1933. március 2. 23 Piroskendős lány 1932. Tempera, vászon 80x70 cm DMLtsz. 83.4.1. Szolnoki Képtár 24 Szolnok és Vidéke, XV. évf. 1933. dec. 7.4. 25 Ankét a festészet jövőjéről. Irodalmi Kurír 1932.

1. évf. 26 Szolnoki Tükör 1933 I./2.10-11 (U. ez Szolnoki Újság 1933. szept. 21.) egyik alkotóját, Chiovini Ferencet. Az olasz ösztöndíj nemcsak művészi magára találását, jelentős fejlődést hozott a fiatal alkotó számára, de figyelemre méltó külföldi és hazai sajtóvisszhangot is. A Szolnok és Vidéke tudósít az utazásra készülődő fiatal művész műterméből. „Aki a szolnoki művészek közül figyelemmel kísérte Chiovini Ferenc munkásságát, az láthatta, hogy ez a fiatal művész állandóan fejlődik és mindig érdekes, újszerű mondanivalója akad. Megállapította mindenki, hogy Chiovini Ferenc tehetség, akire még nagy jövő vár. Chiovini Ferenc művészetének hivatalos elismerése sem késett sokáig, mert a kultuszminisztérium az idén avval tüntette ki Chiovinit, hogy ösztöndíjat adott számára, illetve beutalta a római Collégium Hungaricumba, hogy Olaszországban alkalma legyen művészetének még jobb kiteljesítésére. El sem lehet képzelni egy fiatal magyar művész örömét, aki a mai világban kijuthat külföldre, látni és tanulni. Chiovini Ferenc most evvel a „nagy örömmel" készül olaszországi útjára. Beszéltünk Chiovini Ferenc festőművésszel, aki a következőket mondja: - Én vagyok a második szolnoki művész, aki a római Collégium Hungaricumba, mint ösztöndíjas kimegyek. Az ünnepeket még megvárom, azután feleségemmel együtt január másodikán elutazunk, és kint leszünk Olaszországban egy fél évig. Nyárra itthon leszek, és itt folytatom a munkát. Amit csak lehet, a tanulmányúton, azt hasznomra fogom fordítani. Tele van Chiovini Ferenc hittel, reménnyel és önbizalommal, amik az igazi művészek ismertető jelei. Kívánjuk, hogy terveit sikerüljön megvalósítani."

1

* 1936-ban a Római Magyar Intézet ösztöndíjasai nagy érdeklődéssel kísért kiállítást rendeztek kint készült munkáikból. Ezen a tárlaton Chiovini nyolc művet mutatott be, amelyből ötöt megvásárolt az olasz állam. A néhány megmaradt mű közé tartozik a Damjanich Múzeum gyűjteményébe került Római önarcképP Az olasz novocento hatását közvetíti, valamint érzékelteti, hogy a művész korábbi tempera stílusát miként termékenyítette meg az olaszországi tartózkodás. A Collégium Hungaricumbeli magyar ösztöndíjasok kiállításáról több olasz és magyar lap ír. „...Ferrazzi olasz akadémikus, a római festőakadémia tanára meglátogatta a Római Magyar Intézet művészeinek kiállítását. Általános benyomása nagy örömmel tölthet el bennünket. Kijelentette, hogy komoly munkának jól megérdemelt eredménye ez a siker, amely azt bizonyítja, hogy művészeink erős és mély benyomások hatása alatt dolgoznak. Elsőnek a már nálunk is elismert Chiovini Ferenc műveiről nyilatkozott. Élénksége, kitűnő színérzéke és a népies elemeket ügyesen megfogó tehetsége ragadta meg figyelmét. Különösen három képét emelte ki. Egyik egy római részlet, amelyen a speciális római levegő és a napfény érvényesül nagyszerűen. A Campo deiFiorit ábrázoló nagy vásznon a meleg színeket, a mozgást és a kompozíciót dicsérte. Festőileg tökéletesen van megoldva - mondotta — Önarcképe is.

m Az olasz lapok is kiemelt helyen említik Chiovini munkáit. Figyelemreméltó tény, hogy a művésztelep törzstag illetve beutalásos pályázati rendszerrel történő működtetése már a harmincas évek közepén vitatéma volt. A Szolnoki Újság több oldalról meg27 Oberten Odilio: Vallássértő művészet. Katolikus Élet 1933. október 15. 28 Chiovini Ferenc festőművész a jövő héten utazik Rómába. Szolnok és Vidéke 1935. dec. 29. 5. 29 Római önarckép 1936. tempera, vászon 90x70 cm DMLtsz.: 83.5.1. Szolnoki Képtár 30 Pesti Hírlap 1936. május 21. 407