Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)

Szabó István: Ami Szolnokot országosan is ismertté tette

Maga a város közönsége egy ilyen kolónia létesítésének messze ható társadalmi és kulturális horderejét fölismervén, egy kétezer négyszögöl igen értékes területű ingatlant díjtalanul engedett át a kolónia építkezésére. A festő-telep azonban, mely 12 műteremből, s az érkező és települni szándékozó művészek befogadására ugyanannyi lakrészből állna, csupán az állam segélyéből, a város által felajánlott telken föl nem épülhet. A társadalom erőinek: apróbb és nagyobb erőforrásainak kell egyesülni arra, hogy e nagyszabású kulturális mozgalom erős alapokra helyeztessék s a magyar szellem és tehetség fejlesztésének iskolájaként, a messze jövőben is fönntartassék. Hajlékot akarunk építeni, melynek lakói a magyar lélek teremtő ihletét ápolják; templomot és oltárt, melynek küszöbén annak papjai, művész lelkük kozmopolita jellegét levetkőzve, kizárólag a magyar Géniusznak áldoznak. A magyar jellemnek, népéletnek és szokásoknak kultuszát kívánjuk az „aranykalásszal ékes rónaság", a magyar Alföld legmagyarabb vármegyéjének központjában meghonosítani, hogy annak tűzhelyén a magyar styl hódító fegyverré izmosodva, helyet követelhessen magának, a nemzetek művészetének iskolájában s világgá terjedt családjában. E magasztos nemzeti czél érdekében helyén valónak látom, hogy vármegyém közönségének a szépért és jóért mindenkor lelkesülő, minden ízében magyar közönségéhez folyamodjam. Czélunk az, hogy egy vármegyei művész egyesületet alakítsunk, mely a Szolnok város által felajánlott telket átvéve, annak már ez év folyamán kiépítendő parkjában atelierjeit és lakásait fölépíttetné. E vármegyei szépművészeti-egyesületnek két osztályba sorozott tagjai lennének; nevezetesen: 1/Alapító tagok, kik egyszer s mindenkorra 200 koronát fizetnek. 2/ Rendes tagok, kik évenként 12 koronát fizetnek. A rendes tagok kötelezettsége hat évre szólna. Az egyesület tiszta jövedelmének az alapszabályokban meghatározott hányadából képek vásároltatnak, melyek a tagok között kisorsoltatnak. A rendes tag tagsági jegyének számával, az alapító tag pedig minden egyes alapítvány után öt számmal vesz részt a sorsolásban. Egy egyén, testület vagy község által több alapítvány is jegyezhető. Az alapító tagoknak jogukban áll meghatározni, hogy alapító tagsági díjukat hány évi részletben kívánják lefizetni. Amennyiben azonban erre nézve nem nyilatkoznának: - az esetben aláírásukkal az egy összegben való fizetésre vállalnak kötelezettséget. Mindezek előadása után, vármegyém minden művészbarátját és erkölcsi testületét tisztelettel fölkérem, hogy amennyiben viszonyuk engedné, a mellékelt nyilatkozaton több alapító és rendes tagsági alapítványt is jegyezni s az alájegyzett nyilatkozatot hozzám folyó évi január hó 31-ig visszaküldeni méltóztassanak. Szolnokon, 1901. január 5. Teljes tisztelettel: Lippich Gusztáv főispán'

60 A főispán felszólítása eredményesnek bizonyult. Az alapító tagok között ott szerepelnek többek között: Abádszalók község, az Abádszalóki takarékpénztár részvénytársaság, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, a Kereskedelmi Bank és takarékpénztár részvénytársaság, Kisújszállás városi takarékpénztár, Külső Szolnokmegyei takarékpénztár részvénytársaság, Kunmadaras község, Szolnoki Mezőgazdasági takarékpénztár részvénytársaság, Nagykunsági takarékpénztár részvénytársaság, Tiszavidéki Hitelintézet és takarékpénztár részvénytársaság, Királyi Törvényszék Szolnok; rendes tagjai sorában pedig a megye többi települései és intézményei léptek be, úgymint: Cibakháza község, Fegyvernek község, Jászberényi Casino Egyesület, Jászberény város, Jászapáti község, Jászladány község, Jászkisér község, Jászszentandrás község, Kunhegyes község, Kunszentmárton község, Kunszentmártoni takarékpénztár részvénytársaság, Mezőtúri takarékpénztár részvénytársaság, Tiszakürt község, Tiszapüspöki község, Tiszaszentimre község, Tiszavezseny község, Turkevei takarékpénztár részvénytársaság és Turkeve város. Szinte teljes hát a megyei névsor, ha a települések és intézmények listáját tekintjük. Erre már bízvást lehet egy egyesület működését alapozni. S ha még mindehhez hozzászámítjuk a már felsoroltakon kívül akár a létrejött Művészeti Egyesület tisztikarának hangzatos nevekből álló, akár pedig az igazgató-választmány tagjainak, vagy az alapítóknak a névsorát, kiderül, hogy a megye szinte valamennyi számottevő és vagyonos családja valamelyik tagjával képviseltetve magát, sajátjának tekintette a művésztelep ügyét, közösséget vállal vele, s pártolóan viszonyul a megvalósulásáért tett valamennyi intézkedéshez. Mert kiket is sorolnak fel a Művészeti Egyesületnek ezek a listái? Az élen elnökként: az a gróf Szapáry Gyula áll, aki előbb a megye főispánja, később Magyarország miniszterelnökeként oly sokat tett a Tisza szabályozásakor többek között megyéjéért, Jász-NagykunSzolnok vármegyéért, s akinek a tiszteletadás jeléül a város közadakozásból 1939 augusztusában Szolnokon emlékművet emelt. Ügyvezető alelnök: az a Lippich Gusztáv, akiről már fentebb szóltunk, s aki agilitásával magát az egész művésztelepi ügyet szervezte, mozgatta; művészeti alelnök: dr. Kohner Adolf, kiről már ugyancsak ejtettünk szót, ám akivel kapcsolatosan azonban azt is meg kell jegyeznünk, hogy Zsigmond és Willy nevű családtagjait is bevonta a nemes ügy támogatóinak táborába; igazgató pénztárnok: dr. Körösi Lajos ügyvéd (neve többféle helyesírással is szerepel), aki 40 éven át folytatott ügyvédi gyakorlatot, 3 évig volt tiszteletbeli városi tanácsnok, 2 évig a város polgármestere éppen abban az időben, amikor a Művésztelep létesült, melynek első igazgatójává is megválasztották; és titkár. Gruber József városi főjegyző. Az alapító tagok között pedig olyan családok neveivel találkozunk, mint, a gróf Almássyak törökszentmiklósi ágából származó, a megyében mindig jelentős (táblai jegyző, alispán, jászkun-kapitány címmel rendelkező) tisztségviselőket adó famíliát, melynek Imre nevű tagja, aki kamarási minőségében hosszú időn keresztül a megye vezető férfiúja, egy időben főispánja volt, most egyesületi alapítótagságot vállalt; Baghy Imre, aki testvéménje révén a megye egyik legjelentősebb családjával, a báró Urbán családdal került sógorsági kapcsolatba; Beniczky Géza, a nagytekintélyű tiszaföldvári birtokos, aki homoki kastélyát és a hozzá tartozó parkot jótékony célra adományozta; a rákóczifalvi dr. Gorove László földbirtokos; a pusztakengyeli birtokos báró Harkányi család egyik tagja: László; Horthy István lovassági tábornok, akinek arcképét a vármegyeháza közgyűlése számára Pólya Tibor festőművész utolsó munkájaként örökített meg; a martfűi báró Wodianer család Albert nevű tagja; a gróf Szapáry család képviseletében György; Schwab Gyula, a jótékonyságáról nevezetes cibakházi birtokos, aki például 1939-ben egy nevét viselő közművelődési és közegészségügyi alapítvány céljaira végrendeletileg 1.3 9 kh földet és 324 50 SZML Alispáni iratok. XIV. 11 /1901. sz.