Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)

Szabó István: Ami Szolnokot országosan is ismertté tette

*Y\ m 800.000 Pengő készpénzt hagyott; a Horthy rokonsághoz tartozó Magyary-Kossák közül Pál; a bánhalmi birtokos, gróf Nemes János, Vágó Pál festőművész és még sorolhatnánk. Hiszen az egyesületnek megalakuláskor 70 alapító, 170 rendes és 12 művész tagja volt, vagyis összesen 252 személy. Ezek közül lezárásként csak a művészek neveit említjük meg, akik között ott találjuk Mihalik Dániel, Olgyay Ferenc, Szlányi Lajos és a már említett Vágó Pál nevét. Volt tehát mire alapozni a műterem építési akciót, hiszen ezek az intézmények és személyek bőséges garanciát jelentettek a nagyvolumenű vállalkozáshoz. Mind adományaikkal, mind potenciális segítségnyújtási lehetőségeikkel. Nagyban hozzájárult a telepalapítás sikeréhez az is, hogy „a nagy kulturális jelentőségű művészegyesületet a kezdet nehézségein vármegyénk 40.000 koronás kölcsöne segítette át." - írja Varga Sándor Frigyes az 1902. Évi közgyűlési jegyzőkönyv adataira támaszkodva.

51 Ezért 1902. február 6-án sor kerülhetett az akkor már közel egy esztendeje hivatalosan működő, a Szolnokon letelepedni kívánó festőművészek valamennyi ügyében eljárni illetékes Szolnoki Művészeti Egyesület és Szolnok várost, illetve annak lakosságát képviselő polgármestere nevében hivatalos szerződés megkötésére. A fontos dokumentum szó szerint a következő. „A Szolnoki Művésztelep létesítésére vonatkozó szerződés. Haszonkölcsön szerződés. Mely egyrészről Szolnok város közönsége, mint haszonkölcsönbe adó képviseletében Kudlik Gyula polgármester, - másrészről pedig a „Szolnoki művészeti egyesület", mint haszonkölcsönbe vevő képviseletében Dr. Kohner Adolf egyesületi alelnök, és Dr. Kőrösy Lajos egyesületi gazdasági igazgató között következőleg köttetett: 1., Szolnok város közönsége a tulajdonát képező várbeli úgynevezett Szomjas-féle telekből a felosztásukra vonatkozó térképen 18, 19, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 28, 29 és 30 számokkal jelölt 11 telket egészben, - a 17, 20, 27 és 31 számokkal jelölt 4 telekből pedig tényleg csak a város tulajdonát képező és birtokában levő területeket festő művészi telep létesítésére a Szolnokon megalakult „Szolnoki művészeti egyesületnek" ingyenes használatába átadja. 2., Ezen szerződésnek a felettes hatóságok részéről jóváhagyása után a használatba átadás és illetve átvétel azonnal eszközlendő. 3., A művészeti egyesületnek jogában áll az ezen szerződés szerint használatba adott területen épületeket emelni; fásításokat eszközölni, a most meglevő rozzant istálló épületet átalakítani, vagy akár lebontani is, általán mindazon változásokat eszközölni, amiket a művészeti egyesület saját céljaira szükségesnek és hasznosnak tart. 4., A használati idő tartama alatt a használatba átadott terület és azon létesített épületek után járó mindennemű közterhek viselése a művészeti egyesület kötelezettségében áll. 5., Az itt átengedett terület mindazon időig a művészeti egyesület használatában és bírlalásában marad, míg a létesített festő kolónia. G.A • < ••• 27. kép. A művésztelep pavilonjai 1902-ben levelezőlapon hivatásának megfelelően működni, s a művészeti egyesület esetleg fölosztani nem fog, amikor is az első pontban jelzett, itt használatra átengedett ingatlan ugyanazon állapotban aminőben akkor lesz, a rajta levő építményekkel együtt minden díj nélkül Szolnok város közönségének birtokába és szabad rendelkezésébe vissza száll. 6., a szerződés kötéssel járó összes költségek a művészeti egyesületet terhelik. 7., A szerződő felek közötti netalániper esetére a sommás szóbeli perút és a szolnoki királyi járásbíróság illetékessége köttetik ki. Mely haszonkölcsön szerződő felek előtt felolvastatott, megmagyaráztatok és miután azt akaratukkal megegyezőnek kijelentették, azt két tanú jelenlétében sajátkezűleg aláírták. Kelt Szolnokon, 1901 évi november hó 28. Kudlik Gyula sk. polgármester Dr. Kohner Adolf sk. alelnök Dr. Kőrösy Lajos sk. egyesületi gazdasági igazgató Előttünk: Marksaid Emil sk. mint tanú Kiss Ferenc sk. mint tanú P.H: Tulajdonképpen ez volt az, a telep megszervezésének történetében alapvető szerepet játszó szerződés, amelynek birtokában a Művészeti Egyesület megindíthatta a műteremlakások felépítésére irányuló akcióját. S nemcsak a korábban már itt rendszerességgel dolgozó festőművészek, de az országos hírnévvel büszkélkedhető, Szolnokhoz sohasem kötődő, ám azok nemes telepalapítási szándékait tekintélyükkel, összeköttetéseikkel és befolyásukkal támogató 1899-es kérelmezők (Kernstock Károly, Vaszary János), hanem az akkori kultuszminiszter, Dr. Wlassics Gyula támogatás fejében nyújtott azon igényének, és kérésének is eleget tehettek, hogy a művészek számára „...szükséges műtermek a... Szolnok városának valamely alkalmas részén felépülhessenek és használatba vehetők legyenek... s így e művésztelepülés és a vele járó társadalmi érintkezések és időszaki 51 VARGA Nándor Frigyes 1935.167. 52 ZAD0RNE ZSOLDOS Mária (Szerk.) 2000.184. 325