Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)

Ray Hopper: A múzeumok szerepe a közösségek életében

A Múzeum, mint alapvető turisztikai létesítmény Tervezési és fejlesztési vonatkozásokban a múzeum nem egyszerűen egy dolog. Inkább egy összetett turisztikai terv, fejlesztés és marketing elemének kell lennie, amelyek mindösszesen a közösség közös céljai irányában működnek. Ezen összetett képben a múzeumok alapvető szerepet játszanak, egyfajta ragasztóként működve és összefogva a látogatói érdeklődéseket, valamint ezekre összpontosítva. Ez lehet a terület közvélemény általi értékelése, amely segíthet a létesítmény „védjegyezésében". A múzeum valószínűleg az adott területen az egyik leginkább látogatott létesítmény. Ez központi elemmé válhat a növekedés és fejlesztés kezdeményezésében és következésképpen célállomásként történő megjelenésben. Rendszerint a közszféra támogatását élvezi és azonnali látogatói érdeklődésnél és az erre reagáló lépéssel - ha turisztikai csomagban gondolkodunk - motiválhatja a magánszektor beruházásait és ezért emelkedő gazdasági növekedést segíthet. Ezért a múzeum nem csak egy létesítmény, inkább egy központi termék, amely bizonyos jellemzőkkel, imázzsal rendelkezik, amelynek létrehozása részben a „védjegyezéssel", tartalommal, és marketing feladatokkal történik.

2 Ezt a központi terméket a résztevékenységek erősítik - kiskereskedelmi tevékenység, vendéglátás, rendezvények, stb. A látogató igényli ezeket a résztevékenységeket érdeklődésének létrehozása és növelése céljából, a piacnak szánt üzenetek erősítéséhez és a látogatói tartózkodás hosszabbításához. A múzeum megcélzott piaci szegmensétől függően a fogyasztó növekvő mértékben keresi az élményt. Ez az élmény nagyon is személyes, de általánosítva az érzékelésen és várakozáson, atmoszférán, környezeten, stb. alapul. Mindezeknek értéket kell képviselni a látogató pénzéért, ha ezek mind személyes jellegűek, a szóbeli ajánlások is nagyobb hangsúlyt kapnak. Sajnos mindig vannak problémák - szempontok Minden terület rendelkezik turisztikai lehetőségekkel és a múzeumokat mindenhol hasonlóan lehetne fejleszteni, és minden szinten az általános látogatói vonzerőtől kiindulva az egyedi érdeklődésű piacokig. Ezért a múzeumok számára az alábbiak érvényesek: a) A múzeumok vonatkozásában a konkurencia nem egyszerű, de a szubjektív szabadidős kiadások vonatkozásában sem. b) Eltérő látogatói motiváció és fogyasztói elvárások. Az egyik kérdés az, hogy a múzeumot hová „helyezzük". A szempontok az imázstól az ágazati/szegmens vonzerőn keresztül az általános minőségig terjednek. c) A támogatás nemcsak fejlesztési vonatkozású, de egyre lényegesebben a működés bevételeinek szempontját is jelenti. Ezek a fenntartás, felújítás és fejlesztés kérdései is a múzeum saját életciklusának és a látogatói elvárások kielégítési igényének fényében (meglévő, visszatérő és új) a termék fejlesztésével és diverzifikálásával. d) Változó szabadidős irányzatok és a divat hatása. 2 Egy bizonytalan korban szükség van a megújult önbizalomra és bizonyosságra. A „gyökerek keresése" fontos koncepció. A kulturális értékek és azonosság fontossága világunkban sok múzeum számára a munka értelmét kell, hogy jelentse. 3 A fizikai elérhetőség bármilyen múzeumi fejlesztés alapvető kiindulási pontja. 308 e) A turizmust befolyásoló sok tényező összessége, ezek között olyan külső tényezők, mint például a terrorizmus. f) A közszféra elkötelezettségének kérdése és a politika (ezen belül a résztvevők / partnerek motiválásának igénye). Mi a jövő? A látogatók az alábbi információk miatt keresnek fel egy múzeumot: - Hallottak róla; - Látták ezt vagy legalább is látták a jelzését; - Olvastak róla. Ténylegesen akkor tesznek látogatást, ha az ár megfelelő és az ami van, vagy amit érzékelnek megfelel igényeiknek és motivációjuknak. Az utóbbi lehet a múzeum bemutatása; lehet egy egyedi rendezvény vagy kiállítás; egy üzlet vagy esetleg a mellékhelyiség használata. A látogatás lehet egy szerencsétlen vagy szabadnapon a múzeum ekkor egy zárt, eső idején használatos létesítményként funkcionálhat. Bizonyos látogatóknak nincs választási lehetősége ők azok, akiket oktatási célú vagy csoportos utak kényszerített látogatójaként hoznak ide. A fentiek adottak minden fejlesztésnél bizonyos alapelveket kell ismernünk: - fenntarthatóság (beleértve az életképesség összefüggéseit); - partnerség (beleértve a közösség bevonását a koncepció kialakításától a megvalósításig); - csomagként történő ajánlás (összetett turisztikai termék és turisztikai kultúra létrehozása); - minőség (terméké és szolgáltatásé); - marketing (látogatók és kiadásaik nélkül a létesítmény a jövőben nem lenne fenntartható); - vezetés (beleértve a látogatói elvárásokra történő válaszadást); - hozzáadott érték (a látogatói személyes „élményszerzés"); - elérhetőség

3 (beleértve a mindenki számára történő elérhetőséget); - elkötelezettség (szándék és tett); - összetett turisztikai termék az ehhez kapcsolódó lehetséges bevételekkel (a látogatói „élményszerzés", kiadás/fő és tartózkodási hossz növelése és így előnyök a közösségnek).

4 Azonban a jövőt tekintve bizonyos alapkérdéseket kell megválaszolni: - Milyen típusú látogatókat akarunk? - Milyen típusú és formájú múzeumot akarunk? - Milyen legyen a létesítmény nagysága (kapacitása)? - Milyen ütemben akarjuk fejleszteni? - Van-e támogató infrastruktúra (közlekedési feltételek)? - Kit (kiket) fog érinteni a fejlesztés? - Mik lesznek a hatások? - Pontosan milyen hatások várhatók? A helyszín, a helyszín, a helyszín valóban alapvető. Az elérhetőségi infrastruktúrán belüli múzeumok a konkurencia elején járnak. A jelzőrendszer ezen infrastruktúra egyik eleme, mind a létesítménynek, mind mások számára. 4 A rendezvényeknek például nagy stratégiai értékük van, mivel ezek látványosak és mérhetőek, valamint kétségkívül szélesíthetik a vonzerőt, a tartózkodás hosszát és a látogatói kiadásokat.