Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)
Kókai Magdolna: Adatok Jászapáti születés körüli szokásaihoz és hiedelmeihez
Napjainkban általában 2-3 hónapos korban kereszteltetik meg a csecsemőket, de van, akit 2-3, 10 éves korban, illetve elsőáldozás előtt. A plébános elmondása szerint Apáti lakóinak 95-98%-a előbb vagy utóbb részesül a keresztségben. A szertartás igény szerint minden vasárnap a 8 órási mise után történik. Névadó ünnepség és a bába vettek részt. Templomba menet a bába vitte a gyermeket. A szertartás az oltár előtt zajlott. Az anya letérdepelt égő gyertyával a kezében, a pap pedig latinul imádkozott fölötte, és megáldotta a csecsemővel együtt. A szertartás után bontották el valaha - a 20. század elejéig - az elfüggönyözött ágyat, s az anya mellől a baba a bölcsőbe került. Az asszony ettől kezdve szabadon járhatott kelhetett, végezhette munkáját. Mindkettőjük felett megszűnt az ártó hatalmak befolyása, lezárult a gyermekágy időszaka. Az 1960-as években Jászapátin is megjelenik egy új szokás a keresztelő mellett, a névadó ünnepség. A névadó szülők általában a rokonok - többnyire valamelyik szülő testvére és annak házastársaköréből kerülnek ki. A névadások száma az 1970-1980-as években a legmagasabb. Adatközlőim elmondása szerint azonban nem volt ritka, hogy ezekben az években is több család a névadó ünnepség mellett meg is kereszteltette a babát, noha más településen. A névadók száma azonban egyik évben sem haladta meg a keresztelések számát. Avatás Az asszonynak a szüléssel, a gyerekággyal közvetlenül kapcsolatos szerepe az ún. egyházkelővel vagy asszonyavatással zárult, amit Apátin keresztelés után kb. 1-3 hétre tartottak. Ezáltal az anya az elsőszülött gyermek esetében a falubeli asszonyok közösségének egyenjogú, elismert tagjává vált. 22 Az avatáson az anya, a csecsemő Összegzés Munkámban megkíséreltem bemutatni különböző források segítségével, hogy miként és milyen tényezők befolyásolták a szokáskör változását a XVIII. századtól napjainkig. A szokások és hiedelmek nagy része a kórházban történő szüléssel feledésbe merült. A hiedelmek közül leginkább azok maradtak fenn, melyek racionális úton nem befolyásolhatók. Ilyen például a gyermek nemének hasformából és egyéb módon történő megjóslása, a megkívánásra vonatkozó nézetek. Az egyházhoz kapcsolódó szokások közül napjainkban is él - ha némileg módosult formában is -, a keresztelés és az avatás szokása. Ma már az avatás a keresztelés keretén belül történik. A gyermekek számát negatívan befolyásolta az 1950 es évek végi mezőgazdasági kollektivizáció. A föld, ami el tudta tartani a nagycsaládokat, állami tulajdonba került. A parasztember kilátástalannak vélte helyzetét, s ezáltal utódai jövőjét is. IRODALOM Babonák, hiedelmek, anekdoták, játékok 1988. A Velemi Endre MGTSZ Helyismereti Csoportjának gyűjtése T. BERECZKI Ibolya 1999. A Jászság népi táplálkozási rendje. In: Népi ételek a Jászságból. Jászsági Füzetek 28. 7-40. Jászberény KAPROS Márta 1986. A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén. Debrecen. KERTÉSZ Judit 1989. A születés és kisgyermekkor folklórja a Szuha-völgyben. Gömör Néprajza XV. Debrecen. Magyar Néprajzi Lexikon I 1977. (főszerk: Ortutay Gyula ) Budapest. MARKOS Gyöngyi 1986. A születés hagyományai Makón. Folklór és Etnográfia 27. Debrecen. NYÍRI Anett Jászberény egészségügyének története a 18. század végétől 1876-ig. A Jász Múzeum Adattára 752-99. TARKANY SZŰCS Ernő 1981. Magyar jogi népszokások. Budapest. ZÁDORNÉ ZSOLDOS Mária 1996. Jász-Nagykun-Szolnok Megye egészségügyi szervezetének, helyzetének fő vonásai (1876-1976). Szolnok. Levéltári források Szolnok Megyei Levéltár Jászapáti Tanácsülési Jegyzőkönyvei: 1796.5.125-126. 1797.6.86. 1798.6.480. 1808.11.70. 1812.13.201 .Caps.54.Fasc.26.No.16. 1816.Capsa54.Fasc . 28. No.l. 1829.20.146. 22 Néprajzi Lexikon I. 1977.174-175., Tárkány Szűcs Ernő, 1998.138. 271
