Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)

Gulyás Éva-Szabó László: Az emberi élet fordulóinak szokásai a Jászságban

15. kép. Az ifjú pár az anyakönyvi hivatal előtt a rokonok körében (Jászberény, 1980. H. Bathó Edit felvétele) Másnap a vőfély már hívogatott, s ekkor került sor a csigacsinálásra. Ide a leánybarátok jöttek össze, ki-ki egy tál lisztet vitt s hozzá tojást, s 40-50 levél csigát is elkészítettek. A csiga végét betaposták, azaz a megjelenő legényekkel egy kis tánc is kerekedett, amint a munka a vége felé járt. Ugyanekkor kezdték a sütkérezést az asszonyok, majd a lakodalom előtt a birgevágást a férfiak. Jászdózsán és több más helyen ez a vőfély feladata volt. A lakodalmi tisztségviselők közül a vőfély mellett a násznagyot illette meg a főszerep. Ő mindig a vőlegényt képviselte. A lakodalmi menetben és a vacsora felszolgálásában különleges helyük volt a koszorús- vagy virágoslányoknak és legényeknek, akik 6 vagy 12 párt alkottak. A legény- és leánybarátok nevében ők kísérték „utolsó útjukra" a házasulókat. A lakodalmi menet élén a vőfély haladt rostélyos kaláccsal és üveg borral a kezében. Bort kaptak a koszorúslegények és a férfi vendégek is. A lakodalmas menet szerkezete többször változott. Amikor a menyasszonyért mentek, akkor elöl haladt a vőfély, utána a vőlegény és a násznagy egymás mellett párban, s utánuk a virágosok. Amikor a menyasszonyt a templomba vitték, akkor a vőfély után a virágoslányok és -legények három-három párja fogta közre a vőlegényt és menyasszonyt. Ők azonban nem egymás mellett mentek, hanem a menyasszony az első virágoslegénnyel, a vőlegény az első virágoslánnyal. Az esküvőről hazafelé már együtt ment az ifjú pár a vőfély után. Ha lovas kocsival mentek, akkor is ez a kocsik s a kocsin ülők sorrendje. A menyasszony kikérésekor szokás volt az álmenyasszony elővezetése. A Jászság északi községeiben, pl. Jászdózsán, ha idegenből jött a menyasszony, a falu szélén az úton keresztben szalmakötelet feszítettek ki a legények, az elé szalmát szórtak kupacokban vagy széthúzták végig a kötél előtt és amikor a menet közeledett, meggyújtották. A lovak nem mertek nekimenni a tűznek, és a menet megállt. A lakodalmi vendégek leugráltak a kocsiról, megkínálták az akadályt állító legényeket, a gyerekek közé pedig pénzt dobált az ifjú 16. kép. Birkanyúzás (Jászberény, Szent Imre tanya, 1980, H. Bathó E felvétele) pár. Amikor a tűz elhamvadt, tovább indultak, a lovaknak kellett a kifeszített szalmakötelet átszakítani. Amikor Jászdózsáról vitték a menyasszonyt más faluba, akkor a tűznél megtáncoltatták, hogy elbúcsúzzanak tőle. Az út elkötéséhez azt a magyarázatot fűzték, hogy megfüstölik a menyasszonyt.

19 Amikor a menyasszony átlépte az új ház küszöbét, rizst, kölest szórtak rá, hogy termékeny legyen. Ha esett az eső, akkor sírós lesz az új asszony. Jászfelsőszentgyörgyön az örömapa mézes pálinkával fogadta az új asszonyt. A nászajándék ezelőtt nem volt szokás. A lakodalomba viszont kiki vitt tyúkot, lisztet, tojást, süteményt, tortát, maguk vittek villát, kanalat is. A századfordulón a menyasszonytánc és menyecsketánc már megvolt, de pénzt nem adtak egyiknél sem. Ez is újabb szokás. A lakodalmi főzést a gazdasszony irányította, de a birkát a vőfély vagy férfi húsfőző főzte. A lakodalmi étrend a századforduló óta jelentősen gazdagodott. Akkor birgepörkölt, kalács és rétes volt az általános, majd éjfél felé sült húst hoztak ugyancsak kaláccsal, aztán kását. A két világháború között már bővült az étrend: tyúkhúsleves csigatésztával, ludas- és tejbekása, birgepörkölt kaláccsal, rétes, sültek (liba, kacsa, disznó), sütemények, torták (égetett torta, melyet feldarabolva kínáltak). Az italok közül a vacsoránál csak bor volt, délelőtt a kikérésnél pálinka. A sör és a feketekávé az utóbbi évtizedekben jelent meg. A századfordulón még az első éjszakát a padláson töltötték a fiatalok. Padramuzsikálás közben felmásztak a létrán, és az ott megvetett ágyon háltak először együtt. Közben el kellett viselniük a megjegyzéseket, célzásokat a már igen-igen boros násznéptől. A lakodalmi menetet /esők egész csapata figyelte és bírálgatta az utcán, a lakodalomban pedig megjelentek a hívatlan vendégek is: a szorulások, hívatlanok, nézők, /esők. Őket is megkínálták a lakodalmi kalácsból, borból, sőt a vőfély még leállította a muzsikát is és elkiáltja magát: 17. kép. A rostélyos kalács készítése (Jászberény, Szent Imre tanya, 1980, H. Bathó £ felvétele) 19 Barna G. 1973. 163. 257