Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)
Bartha Júlia: A Nagykunság földrajzi nevei és a hozzájuk kapcsolódó epikus költészet
A népmonda egy más változatát Györffy István feldolgozta a Nagykunsági krónikában a Lőzérhalmi eset címmel. 18 A halom nevét Kimnach Ödön „törökösnek" vélte, s feltevését a nyelvészeti vizsgálatok igazolták is. Századunk elején lejegyzett variáns így őrizte meg a Bengecseg-halom mondáját: „Zádornak egy Bengecseg nevű vezére volt, ki táborát rendesen Zádorétól távolabb szokta felütni, s mindig ugyanazon a helyen, ezért nevezik ma is ezt a környéket Bengecsegnek, Bengecseghalmának." A helynév más magyarázata szerint Bengecseg Zádor vitéz fegyvemöke volt, akit ma ura iránti hűtlensége miatt megmérgeztek, s „ázzon hely, ahol eltemettetett máig is Bengecsegnek neveztetik." 19 A magyarországi kunok régészeti kutatását jelentős eredményekkel gazdagították a karcag asszonyszállási ásatásokon tett megfigyelések. A temetkezési szokásokban továbbélő pogány szertartások nyomait találta az ásató régész. A kultikus növényként használt anyarozs és az ürömfű™ keleti analógiáira később térünk ki. Asszonyszállás határ - és halomnév a kun Qatinca / Katincsa Asszonyka, úrnőcske tükörfordítása lehet, a történeti monda csak áttételesen, a „Zádor és Ágota" kapcsán érinti. Kimnach Ödön a már idézett művében annyit jegyez meg: „Régente falu, ma szántóföld, dombos fekvésű vidék a Nagy-Iván felé vezető út mentén, hol ma is sok cserép, vas, kő s más emlékek találhatók, melyek azt bizonyítják, hogy régente is emberi lakhely volt." 21 Temploma a szállástemető megnyitásánál később, a XV. században épült. 22 Az Asszonyszállás határrészen álló Táskondhalom neve a kun tasqun 'áradás' jelentésű szóból származik. A Táskond tehát az 'áradás helyét' jelöli, nyilvánvaló utalással a közeli Hortobágy folyóra. 23 Hasonló jelentésű a Tarattyó halom és út, valamint a hajdan itt futó ér neve is, amely Szabó I. etimológiája szerint: „a kun taraq és a magyar jó tagok összetételének jelentése így elágazó folyó." 24 Hasonló módon képződhetett a Berettyó (Berek + jó) folyó neve is. 25 Karcag délkeleti határrészén lévő Kormáncsok halmának eredetét, törökségi nyelvészeti párhuzamait Szabó Ildikó elemzi, a helynév megfejtésével újabb kun eredetű szóval gazdagodott a tudomány: „A kunhalomnév átadó alakjául a 'qurmacuq' alakot tehetjük fel 'Áldozat helye' jelentésben." 26 A magyar helynevek között bőven találunk analógiákat, melyek a pogány szertartás szokásaira utalnak. Ilyen például a KarcagPüspökladány határában lévő Bálvány-halom, Bálványkő neve. A történeti hagyomány még az egymáshoz közel lévő településeken is eltérő formában őrzi meg egy-egy mondahős alakját. Jó példa erre a Karcag-Kisújszállás határában lévő, Kara János nevét viselő határrész, illetve gát neve. Karajános helyneve Pesty Frigyes feljegyzésében 27 a XVII. századi „Kara János nevű rabló rácz vezér"-ből származik. Karcagon Kimnach Ödön a század eleji gyűjtésében olyan formában írja a helynévmagyarázó mondákat: „Egy ilyen nevű vitézei akarta rabolni Zádor lovag szeretőjét, Ágotát. Éjnek idején lóra ült, és csendesen megközelítette az Ágotái csárdát. Zádor ezt megtudta és meggátolta szándékában, de megfogni nem tudta. Űzőbe vette tehát, s csak nagy fáradság árán, majd a kisújszállási határnál érte utói. Ek18 Györffy István 1994. 19 Kimnach Ödön 1903.58. 20 Kimnach Ödön 1903. 60. 21 Kimnach Ödön 1903. 59. 22 Selmeczi László 1992.46. 23 Szabó Ildikó GYINM Orientalisztikai Gy. 78-98. 24 Szabó Ildikó GYINM Orientalisztikai Gy. 78-98. kor megölte, testét pedig egy közeli érbe tapostatta lovával. Innen nyerte ez a hely a Kara János nevet. Karagátnak is nevezik. " 2S Ugyanitt megjegyzi még Kimnach, hogy a „ Tiburcz, Kara János, Bengecseg helynevek előttem törökösnek tetszenek." Kara a török nyelvekben 'fekete' jelentésű. Tipikus példa a személynév eredetű helynevekre, ami a törökségi kultúra egyik sajátossága. Kara János nevét Arany is megemlíti Az elveszett alkotmány című versében: „Hogy Kánaán ez a hon, tejméz foly a kún pocsolyákban / A Karajánosban, mit lát a vak is, csak akarja" - majd megjegyzi „A nagykunok azt tartják, hogy minden Jánosok közt leggonoszabb ezen Kara János, ezért bosszúságukban Kara Jankónak is nevezik. ,J2B Kun személynév eredetű helyneveinkre jó példa még Karcag neve. Megfejtését Németh Gyula adta: 30 'pusztai róka' jelentésű szóból származik, ami a névmágiára utal, mint a törökségi kultúra ugyancsak jellegzetes vonására. Ecse halom, Ecse-zug, a hagyomány szerint Ecse nevű kun vitézről kapta a nevét. A halomhoz fűződő hagyomány a történeti mondák között a kincsmondák kategóriájába tartozik, talán éppen e miatt mondták Aranyos halomnak is. 31 Története a török kort idézi: „Kápolnás községben élt egy rendkívül zsugori ember, a ki temérdek pénzt összeharácsolt a szegény emberektől. Egyszer a törökök (vagy tatárok) betörtek az országba és a mi értékes dolog volt, mind elhordták. A zsugori megijedt, és szegény testvérét a ki harangozó volt, rávette, hogy ássák el a kincset a torony fundamentumába. Mikor éjjel már a pénzt lenn volt a gödör fenekében, fel akart jönni a harangozó, a ki a pénzt levitte; de a mint a gödör szélén volt már, zsugori öccse az ásóval fültövön vágta úgy, hogy az elszédült és gödörbe esett. Öccse ráhányta a gödör földjét, azonban haza nem mert menni, mert félt, hogy addig valaki felássa a pénzét. Valami nyöszörgést hallott a föld alól efféle szavakkal: 'Adja Isten, hogy soha innen élne mehess, hanem mint valami macskának, éjjel-nappal nyitva legyen a szemed úgy őrizd a kincsedet!' Azután csönd lett. Hajnalban nagyot nézett, mikor felébredt, mert macskává lett, próbált beszélni, de nem tudott. Reggelre megérkeztek a törökök (tatárok), a falut felgyújtották, a lakosokat leölték. A templomnak is csak a fala maradt meg. Tenger sok év eltelt, begyepesedett a falu helye, csak a templom omladozó falai maradtak fenn. Azonban a csikós, gulyás, kanász, juhász nem mert közel menni se éjjel, se nappal a romhoz, mert akármerről akarta megközelíteni, két tüzes szem csillogott felé. Egyszer iszonyú zivatar lett. Egy juhász csacsin akart menni, de útközben utolérte a vihar; behúzódott hát a kidőltbedőlt toronyba, a kalapját szemére húzta és lefeküdt. Éjjel volt már, mikor fölébredt, fölnéz, hát két tüzes szem nézi közvetlen közelről. Felugrott, botjával a két szem közé ütött, sírna macska borzasztó ordítására megnyílt a földes elnyelte. A mint a résen benézett, a sok kincs fénye majd elvette szeme világát; rögtön ásni kezdett és nemsokára egy zsák pénzt ásott ki. Azután gondosan leföldelte a gödröt, a pénzt felrakta a csacsira és hajnalra haza is vitte. Tizenhárom éjszaka mindig vitte, amikor az utolsó zsákkal is hazavitte, a csacsit agyonverte, mert félt, hogy elárulja. Ettől az időtől fogva nem tudott nyugodni, mert félt, hogy ellopják a pénzét. Egyszer ismét a törökök elől menekült a falu; ő is két cselédjével ládákba rakta a temérdek pénzt és az Aranyos 25 Rásonyi Nagy László 1956. 75-80. 26 Szabó Ildikó GYINM Orientalisztikai Gy. 78-98. 27 Györffy György 1963.I./78. 28 Pesty Frigyes 1978.133. 29 Arany János Költeményei 1983. 701. 30 Németh Gyula 1922.125-127. 31 Barna Gábor 1995. 76. 245
