Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)

Bartha Júlia: A Nagykunság földrajzi nevei és a hozzájuk kapcsolódó epikus költészet

(mások szerint az Ecsej halom oldalába egy mély gödröt ásatott, ahova a csolnakot leeresztették, azután bebuktatta a két embert a gödörbe és ráhányta a földet. A mint elsimította és letaposta a földet, a lába belesüppedt térdig a földbe, de ki nem tudta húzni. Megbolondult; míg el nem halt, úgy maradt, mert ki nem lehetett ásni a földet, mivel az ásó nem ment bele semmi szín alatt. "

G2 A kunhalmokról készült állapotrögzítő felmérések

33 az Ecse-halomról szűkszavúan jegyzik meg, hogy régészeti feltárás nem volt rajta, és különösebb tájképi értéket nem képvisel - jóllehet az alábbi igen szubjektív megítélés eredménye, hiszen ezek a halmok tájképileg is markáns jelenségei a vidéknek. Jász-Nagykun-Szolnok megye tiszántúli területén regisztrált 233 halom közül csak azokat vettem számba, melyek a Nagykunságon találhatók, s amelyek elnevezésük miatt vagy eredetmagyarázó mondáik miatt tartoznak tárgykörünkbe. A sorban utolsóként hozom a földrajzi nevek közül talán a legismertebbet, a Zádor nevezetűeket. Mándoky Kongur István kun törzs vagy nemzetségnévi eredetűnek tartja a Szálgor (ma Zádor)

34 Tokszoba, Kongrulu, a kunmadarasi Zsalajír, a kisújszállási Pecsene és Bajandur határrészneveket, valamint a kiskunsági Törtei, Tázlár, Bodoglár helyneveket. Szálgór (Zádor), Szalur falut Kisázsiában is találunk. Mándoky tizenhét helységet említ Antalya, Konya, Manisza, Tokát, Bolu, Iszparta, Csorum, Kajszeri, Csankiri, Szamszung, Jozgat és Erszindzsan tartományokban. A Szalar ismert név a türkméneknél, de a krími tatárok egyik törzsét is Szalgurnak hívják. Véleménye szerint a Szalgur és Szalur, vagy Szalor ugyanannak a névnek az egyes török nyelvjárások szerinti változata. „A Karcag határában lévő Zádor neve - amely korábban Zágor-nak, illetőleg Zálgor-nak hangzott - egy régi kun Szalgur névből keletkezett. A kun törzsszövetségen belül az Ulas és a Szolgur törzseket - miként a kisázsiai türkméneknél is láthattuk - erős szálak fűzték egymáshoz, valószínűleg ezért telepedtek le közel egymáshoz a mai Nagykunság területén."

35 Mándoky nem adta meg a szó jelentését. Erre Kovács Előd tett kísérletet.

36 A Zádor nevet viselő, Karcag keleti határrészén lévő Zádor halom, Zádor-erdő és Zádor-ér, ami valaha a tiszai áradásokat vezette a Sárrét mocsárrengetegébe, a Tisza szabályozását követően eltűnt, csak a kiszáradt medre látható és szomorú mementóként az 1806-ban épített, ma már csak ötlyukú Zádor híd. Emlékét idézi még a névetimológiát megörökítő hagyomány, amely prózai és verses formában egyaránt ismert Kunság-szerte, de kiváltképp Karcagon. Összegyűjtésére legutóbb Barna Gábor vállalkozott a nagykunsági történeti hagyományok feltárására szervezett munkacsoport segítségével az 1976-os honismereti diáktábor keretében. Költészet és valóság a nagykunsági történeti hagyományokban című, kitűnő elemző munkájában éppen Zádor és Ágota példáján mutatja be a kunsági hagyományok jellegzetességeit.

37 A Nagykun Múzeum adattárában található gyűjtések, részint pedig az idézett munkája alapján közöljük a Zádor helynévhez fűződő történeti mondák prózai változatait: - „Kis és nagy Zádor-ér hajdani Zádor kunvezérről nyerte nevét, ki a rege szerint Ohat Mártonná Ágota leányát nőül venni akarván Bengerseg nevű fegyvernökét küldé Ágotához — kinek nevéről egy határszélénni korcsma neveztetik. — Bengercseg hűségtelensége következtében ma által azon méreggel itattatván, melylyel ő mást elveszteni akarta, azon, hely hol eltemettetett máig is Bengersegnek neveztetik." (A néphit szerint madártojással oltották be a meszet, azért áll olyan erősen a híd.) 32 Kimnach Ödön 1903. 58-59. 33 Kimnach Ödön 1903. 58-59. 34 Tóth Albert 1988.357. 35 Mándoky Kongur István 1976.54-59. A ma is látható Zádor-híd építése 1806-ban kezdődött, ám elődjéről, egy fahídról ugyancsak keringtek történetek: „Ágota nemes lány és Zádor vitéz egy megyei bálon ismerkedett meg. Zádor vitéz építtetett egy hidat, hogy átjárjon a sebes folyón Ágotához." Másik variáció: „Zádor ott lakott a kilenclyukú hídnál, itt Karcagon. Akkor ott erdő volt. A madarasi határban lakott Ágota. Zádor beleszeretett Ágotába és elvette feleségül. Zádort behívták katonának, elment a háborúba. Az alatt elszerette Kara János Ágotát. Amikor ezt megtudta Zádor, akkor hazajött a háborúból és megleste, hogy mikor megy Kara Ágotához. Rajtaütött, Kara meglátta és elmenekült. De Zádor addig üldözte, amíg a nádasba fulladt. Azt a részt ma is Karajánosnak hívják." - „Zádor és Ágota, ez egy szerelmes pár volt. Elhúzódtak egy szigetre, ahová csak ők tudtak bemenni. Zádor pusztított is el törököt. Sokat nélkülöztek a szigeten. Egyszer azonban a törökök megtalálták és megölték őket." - A híd keletkezéséről: „Ezt építette Ágota kisasszony. A nemes fiúk és lányok összejöttek a megyében. Bált csináltak, mert szerettek ám táncolni. Itt ismerkedett meg Zádor vitézvei Ágota kisasszony. Ágota kisasszonynak ott volt a földje, osztán, hogy oda tudjék eljárni, mert nagy víz volt ám ottan, azért csináltatta a hidat." A történetben szereplő kun Ágotáról halmot is neveztek el, útszéli csárda is viselte a nevét. Róluk az alábbi történetek keringtek: „Az Ágota-halom ma is létezik. Rengeteg tatárt temettek el azelőtt. Hét-nyolc esztendővel ezelőtt kezdtek földet hordani onnét. Annyi emberkoponyát hordtak ki onnét, hogy lett vóna egy gumikocsi derékkal is." - „Ágotái csárda. Zádornak kedvese, Ágota lakott itt. A Nádudvarra vezető út mentén van éppen a határnál. Zádor lovag idejárt hozzá, míg fegyveres népe távolabb a Zádor halma körül tanyázott. "A népi emlékezet a csárda kapcsán még azt is számon tartja, hogy a Morgó csárdát alagút kötötte össze az Ágota csárdával, ezen át menekültek a betyárok a pandúrok elől. A csárda tölgyfaasztalába Rózsa Sándor is bevéste a nevét. „A csárda mestergerendája mentén húzódott a két megye határa, így alkalmas volt a futó betyárnak a megpihenésre" - írta Szűcs Sándor a betyárromantika kerekítette szép történeteinek füzérében.

3B A hagyomány másik változata szerint az Ágota-halmon Szent Ágota tiszteletére emeltek kápolnát a középkorban, amit a reformáció idején lebontottak, és tégláiból építették az 1950 es évekig működő csárdát. Az alföldi csárdák többsége a XVIII. században épült. Történetükről szép adalékokat közöl Bellon Tibor.

39 Zádor és Ágota szerelmi történetének több feldolgozása született. Szendrey Imre a múlt században verses elbeszélésben írta le Zádor és Ágota történetét, megjelent Karcagon 1887-ben. A karcagi Szőgyés György 1968-ban készült műve, a Zádor és Ágota, (Történelmi dráma három felvonásban) kéziratban maradt. Megjelent viszont 1867-ben Pesten Milesz Béla Zádor és Ágota című prózai alkotása. Mátyás Kovács Gyula Kiskunhalason 1928-ban Zádor címen színművet jelentetett meg. A legtöbb kiadást azonban Új Péter, egykori karcagi nótárius epikus éneke érte meg, s talán az ő munkája áll annak hátterében, hogy a történet napjainkig benne él a köztudatban. Sokan olvasták, könyv nélkül is idézték, szívesen hallgatták idősebb emberektől Zádor és Ágota történetét, amely aztán szájhagyomány útján terjedt. 36 Kovács Előd GYIMN Orientalisztikai Gy. 80-98. 37 Barna Gábor 1995. 76. 38 Szűcs Sándor 1969.126-127. 39 Bellon Tibor 1973.127-133. 246