Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)
Hegyi Klára: A szolnoki szandzsák török várai: Szolnok, Szentmiklós és Csongrád
1605 BOA Tapu 704,169-182. A zsoldlista 1014 első félévében, azaz az 1605. május 19 e és november 1 l-e közötti hat hónapban regisztrálta a katonákat. Személycseréket nem vezettek rá. A listában 252 szolnoki katona neve áll, valószínű azonban, hogy a müsztahfizok és az azabok névsora hiányos. Ebben az évben - talán azért, mert a tizenkét éve tartó háború és Bocskai hadainak járása a szolnoki szandzsákban teljesen bizonytalanná tette a birtokosok jövedelmeit - az összes csapatot újra zsoldosként vették számba. Úgy látszik, hogy kevert fizetési módszerrel próbálkoztak. Feltűnő, hogy a müsztahfizok minden tizedében három, az azabokéiban négy katona szolgált: azt gyanítom, hogy a tizedek most is nagyjából telítettek voltak, azonban a kincstár tizedenként három-négy katona zsoldját pénzben garantálta, és rábízta a katonákra, hogy járandóságuk másik, nagyobb részét szedjék be a birtokokról úgy, ahogy tudják, éljenek meg, ahogy sikerül (ugyanezzel a módszerrel éltek Szentmiklóson is). A feltételezést két megfontolás valószínűsíti. Az első az, hogy a lehetséges kiegészítéssel visszakapjuk az előző század végi őrséget (csak a martalócok száma feleződött újra, mert második agaságukat elvitték Szolnokról, de ez más kérdés). A másik megfontolás a következő tétel forrásából adódik (lásd alább), amely nagyjából teljes tizedeket mutat. Ha mindez igaz, a listára vettek számát kb. egy század katonával ki kell egészítenünk, a teljes őrség 350 fő körül járhatott. Neve alapján a névsorban szereplő katonák 62 százaléka látszik balkáninak. A zsoldokkal ezúttal is adós maradok. A csapatnemek Müsztahfizok: a listán 45 fő, kiegészítéssel 120-130. Mehmed Diváne várkapitány és helyettese, Haszan Turali kethüdá alatt Hüszejn raktáros és 14 tized, a listán valamennyiben három katonával. Ha átlagosan mindegyikben kilencet feltételezünk, a csapat létszámát bő 80 emberrel többre, 120-130 katonára tehetjük. A listán szereplők 60 százaléka látszik balkáninak (9 új muszlim és 18 Diváne utónevű). Tüzérek (topcsik): a listán 19 fő. Haszan Diváne aga és helyettese, Jovan kethüdá, egyben kalauz alatt 3 tized 6-5-6 katonával. Korábban ez a csapat is zsold-tímárokról húzta jövedelmét, itt is felmerülhet a kevert fizetés gyanúja; bár a tizedek létszámai alacsonyak, elfogadhatók, talán nem szorulnak kiegészítésre. Neve után 13 tüzérről feltételezhető, hogy balkáni származású. Fegyverművesek (dzsebedzsik): a listán 2 fő. Önálló egység (dzsemáat), mindkét tagja muszlim családban született. Lovasok (fáriszok): a listán 116 fő. Dzsáfer Ferhád aga alatt 12 tized 9-10 katonával. 29-en új muszlimok, 28-nak a második neve Diváne: ők lehetnek a csapat felét kitevő balkániak. Azabok: a listán 25 fő, kiegészítéssel 45-50. 142 Haszan Murád aga, Haszan Abdullah kapudán (a flottilla parancsnoka), Kurd kethüdá és Ramazan rejsz alatt 7 tized 3-3 katonával. Az örökké rendetlen azaboknál tizedenként hét katonával számolok, így a csapat létszáma 45-50 fő körül járhatott. A névsorban szereplő 25 azabból neve alapján 15 lehet balkáni. Martalócok: a listán 45 fő. Haszan Diváne aga és Marko Pavle szermije alatt újra csak egy agaság 5 tizeddel. Az agán és egy Diváne utónevű martalócon kívül mindenki keresztény rác. A 17. század közepe BOA MAD 16046, 22-26. Vigyázat! A forrás csak a zsold-tímáros csapatokat tartalmazza. A keltezetlen forrás összesítés arról, hogy Bocskai István, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György háborúi alatt a szolnoki szandzsák mely falvai pusztultak el vagy tagadták meg a török adó fizetését, s okoztak ezzel érzékeny veszteséget a kincstárnak, a javadalom-birtokosoknak és a szandzsák várőrségeiből azoknak a gyalogos katonáknak, akik addig zsold-tímárokról húzták jövedelmüket. Az összesítés a tímár-defterek felépítését követi azzal a sajnálatos különbséggel, hogy a birtokosokat nem nevezi meg. Második része a zsold-tímáros várkatonák listája birtokaikkal együtt: Szolnokról 206 gyalogos katonát sorol fel. Számuk azt mutatja, hogy az őrség felépítése és nagysága a 17. század első felében sem változott. A csapatnemek Müsztahfizok: a listán 134 fő. A meg nem nevezett kapitány és kethüdá alatt Ahmed Mahmud raktáros (az írnok egyedül az ő nevét jegyezte be) és az ismert 14 tized csaknem teljes létszámmal. A kapitány előirányzott (de be nem szedhető) évi jövedelme 7700, helyetteséé 4800, a tizedeseké 1800-2100, a legénységé 1700-1800 akcse. Fegyverkészítők (dzsebedzsik): a listán 1 vagy 2 fő. A meg nem nevezett számú ember birtokjövedelme 2300 akcse. Tüzérek (topcsik): a listán 31 fő. Az ismeretlen parancsnok (szer) alatt 4 tized átlagosan hét és fél katonával. A forma szerinti évi jövedelmek semmit nem emelkedtek 1593 óta: a parancsnoké 2000, a tizedeseké 1900, a legénységé 1800 akcse. Azabok: a listán 39 fő. Az aga, a kethüdá és a rejsz alatt az ismert 7 tized átlagosan öt katonával. Az aga előirányzott évi jövedelme 5000, helyetteséé 4430, a rejszé 2400 akcse; a tizedeseké és a legénységé jócskán csökkent 1593 óta: az előbbieké 1500-1600, az utóbbiaké 1500 akcse. A szolnoki őrségről a 17. századból nincs több megbízható forrásunk; csak Evlia Cselebi kétséges adata maradt fenn, amely szerint az 1660-as évek közepén a várnak ötszáz katonája volt. 7 7 Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai II. 1664-1666. Fordította és jegyzetekkel kísérte Karácson Imre. Budapest, 1908. 212.
