Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)

Hegyi Klára: A szolnoki szandzsák török várai: Szolnok, Szentmiklós és Csongrád

1556-1557 ÖNB Mxt 578, 65-76, 83-87. Velics I. 98-99. A zsoldlista a 964-ben, azaz az 1556. november 4-e és 1557. október 23 a közötti évben szolgáló katonákat és a soraikban beállt változásokat rögzíti. A mustrajelekkel az írnok csak azt jelölte, hogy a katona kapott-e zsoldot vagy nem; a szolgálatban állók száma e jelekből és a következő évi névsor adataiból állapítható meg. A listán 604 katona neve áll, a jelenlévők száma 545. A romokba omlott szolnoki őrség megindult a konszolidáció útján. Csapatnemeit a müteferrikák tíz fős egységével egészítették ki, és a régóta hiányzók és a folyamatosan kilépők helyére annyi embert vettek fel, hogy a ténylegesen szolgálatban álló katonák összlétszáma 70 fővel megemelkedett. Ez önmagában nem nagy szám, a teljesítmény attól jelentős, hogy a közben felépített szentmiklósi palánkvárat is Szolnokról látták el katonával: a müsztahfizok négy és a tüzérek egy tizedét, a lovasok harmadik és a martalócok második, öt tizedből álló századát vezényelték oda (lásd Szentmiklós 1556-1557). A hiányzások-felvételek és az áthelyezések következtében tovább változtak az őrség eredetileg eltervezett, belső arányai. Túlsúlyra jutottak az általános védelem pillérei, a müsztahfizok és a tüzérek, és mintegy századnyi létszámlemaradással követték őket a portyázó lovasok, meg a vizén is szolgáló azabok és martalócok. A rendcsinálás sem jutott még mindegyik csapatnemnél egyazon fokra. A müsztahfizok, a tüzérek és a martalócok látszanak szilárdabbnak, a lovasok és az azabok jobb állapotba kerültek ugyan, de még ziláltak, hiányosak. A katonák mozgása, elvándorlása csitult, de még erős, egy év alatt a listára vett állomány 17 százaléka tűnt el az őrségből. Ez összesen 102 embert jelent. 59 hely egész évben - lehet, hogy egy részük már évek óta - üresen állt, 43 álláshely az év folyamán cserélt gazdát. Az írnok az esetek többségében sajnos nem jegyezte be a cserék okát. Az ismert esetek száma 55; közülük a várat csak heten hagyták el önkényesen, 13-an háborús áldozatok, meghaltak, fogságba estek vagy eltűntek, míg a többség, 35 katona más, jobb beosztást keresett magának. Feltűnően magas azok száma, akiknek sikerült lecsapniuk az alakulóban lévő szolnoki szandzsák egy-egy tímár-birtokára: 24-en - nagy többségüket 23 lovas adta - hagyták el a várszolgálatot, és kerültek be a tímárosok közé. A jelenlévő katonák legkevesebb 34 százaléka balkáni eredetű: 77-en új muszlimok, öten balkáni nép- vagy helyneveket viseltek, 106-an keresztények. A csapatnemek Müsztahfizok: a listán 202 fő, jelen volt 191. Haszan kapitány és helyettese, Sirmerd kethüdá - meg a harmadikként összeírt Nebi Mehmed írnok - alatt 20 tized, amelyekben a katonák átlagos száma év végén is bőven meghaladta a kilenc főt. A 11 hiányzó és a 7 személycsere a listára vett katonáknak csak a 9 százalékát jelenti. Az állomány bő egyötöde biztosan balkáni. A kapitány napi zsoldja 20, helyetteséé és az írnoké 12, a tizedeseké 8 (az elsőé 9), a legénységé 7 (hét esetben 6) akcse. Müteferrikák: a listán 10 fő, jelen volt 10. Önálló egység (dzsemáat), amelyben nem jelöltek elöljárót, mivel azonban az első ember, Vuk Szkorsza zsoldja egy akcséval magasabb a többiekénél, őt vélhetjük tizedesnek. Valamennyien keresztény rácok. Feladatukról nem esik szó, azt feltételezem, hogy a tiszai flotta szolnoki állomáshelyén dolgoztak. Az első ember napi zsoldja 8, a többieké 7 akcse. Tüzérek (topcsik): a listán 41 fő, jelen volt 40. Ferhád Ahmed parancsnok (szer) és helyettese, Haszan lljász alatt 4 tized (az ötödik, Szentmiklósra helyezett tizedet is listába vették, majd áthúzták). Az állomány stabil, az egyetlen hiányzó mellett csak egy személycsere történt, egy közkatona tizedessé lépett elő. A jelenlévők csaknem fele balkáni, kilencen keresztények. A parancsnok tímár-birtokot élvezett, helyettese napi zsoldja 10, a tizedeseké 8, a legénységé 7 (egy emberé 6) akcse. Lovasok (fáriszok): a listán 201 fő, jelen volt 162. Két agaság, az agák Dzsáfer és Kocsi Diváne, aki év közben tímár-birtokot szerzett, helyét a lista évében nem töltötték be. Összesen 20 tized, amelyben év végén az átlagos katonaszám csak nyolc fő. A csapatnem még mozgásban volt, egész éven át 39 hely állt üresen és 30-nak változott a gazdája: ez együtt a listára vett állomány 34 százaléka. 46 változás okát jegyezték a névsorra. Többségük, 29 lovas jobb állást szerzett: 6 az őrségen belül magasabb beosztásba került, 23-an tímár-birtokossá léptek elő; a háborúzás 12 embert vitt el, míg öten önkényesen elhagyták a várat. Neve után legalább 27 százalékuk balkáni eredetű, közülük ketten keresztények; egy áttért magyar, Haszan „madzsar" a második agaság hatodik tizedében szolgált. Az első aga tímár-birtokból kapta fizetését, a második napi zsoldja 10 (nagyon alacsony), a tizedeseké 10 (egyé 9), a legénységé 9 (nyolc esetben 8) akcse. Azabok: a listán 59 fő, jelen volt 56. Rasid aga és helyettese, Báli kethüdá (egyben az első rejsz) alatt 4 rijászet, az elsőben 3, a többiben 2-2, összesen 9 tizeddel, amelyben a lista elkészítésekor is csak lézengtek a katonák, évvégén pedig még a hat főt sem érte el az átlagos létszám. Ez a nyomorúságos helyzet örökség; a lista évében már alig volt mozgás: 3 hely állt üresen és 4 cserélt gazdát. Az aga napi zsoldja ismeretlen, helyetteséé és a rejszeké 10, a tizedeseké 7 (egyé 8), a legénységé 6 (hat emberé 5) akcse. Martalócok: a listán 91 fő, jelen volt 86. Timur Báli aga - aki az év folyamán lépett elő közlovasból agává - alatt 10 tized átlagosan kilenc katonával. A négy üres hely mellett egyetlen helynek változott a gazdája, mert az előző ember a vár tüzérei közé állt. Az agától eltekintve mindenki keresztény balkáni. Az aga napi zsoldja 10, a tizedeseké 5-8 (leggyakrabban 6), a legénységé 5 (négy emberé 4) akcse. 1557-1558 ÖNB Mxt 614,127-138. A zsoldlista a 965-ben, azaz az 1557. október 24 e és 1558. október 13 a közötti évben szolgáló katonákat és a soraikban beállt változásokat regisztrálja; tartalmaz 13 következő évi bejegyzést is. Egy szemle jeleit vezették rá. Az írnok 52 újonc neve mellé kis személyi anyagot írt, amelybe belefoglalta a katona származási helyét és legközelebbi rokonait. A listán 621 katona neve áll, a szemlén 577 voltjelen. Bár az év csatározásaiban a szolnoki katonák közül is sok odaveszett, és az elvándorlás újra erősödött, a létszám tovább emelkedett, és a hiányzás is csak 7 százalékos. Az őrségből kikerülők 44 százaléka a portyák áldozata, 11 százaléka került más beosztásba 135