H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)

Tolnay Gábor: Dörgő Dániel leírása Bánréve pusztáról (Forrásközlés)

27. oldal használta Kis Barit 1849 végéig. De az alsó részi város a foradalmi zajok közt a váltsági tőkének kamatait 2 éven át nem fizetvén s a kosúth-bankó megsemmisülése után pénz szükségbe is jutván, 1849 deczember 3-n az alsó részi közgyűlés azt határozta, hogy az addig általa használt puszta részt alzálogba kell adni. Ez sikerült is még pedig úgyhogy a vállalkozók, minden alsórészi város által befizetett 122 frt 5kr. után ezen összegen kivülmég 27frt és 5krcz.-áral tartoztak az alsórészi pénztárba fizetni, mi által a pénztári pénzhez is, meglehetős haszonhoz is jutott. A pénztárnak 3 évenkénti felosztása megszűnt annak czélszerű, igazságos és aránylagos használata, mert sok ember csak 25 frtot adván a zálogösszeghez, azért csak 970 D-öl földet kapott, melyet kicsinységénél fogva, különösen ha kemény szikre jutott, sem szántani 28. oldal sem kaszálni, sem legeltetni nem tudván, töbnyire minden kárpótlás nélkül a szomszéd nagyobb birtokos jószága legelte azt le. Az örökös megvétel. E

rre az első lépés az 1854 Nov. 26-án tartott bánrévi közgyűlésen tétetett meg, a hol is felemlíthetvén, hogy a Ráday-féle 20/48 9 egészben és a Patai-féle 6/48-d résznek egy harmada örökáron eladó, egy 16 tagból álló bizottság hatalmaztatott fel a megvásárlás keresztül vitelére. Ebizottság Vértes Mihályt elnöknek, idősbb Mészáros Lajost, B. Nagy Istvánt és Gábor Andrást végrehajtó bizottságnak. Nagy Ferencz fiskálist Ügyvédnek, Bordács L. Andrást pénztárnoknak választotta meg. Két év múlva H. Patkós István lett a pénztárnok 1859 okt. 26ig; a mikoris ugy a pénztárnok, mint Veress Mihály elnök lemondván 1859-ik évben Bátory 29. oldal József választatott egyszemélyben elnöknek, pénztárnoknak és jegyzőnek. Báthory József elhaltával Dörgő Dániel állíttatott a bánrévi ügynek élére, hasonló képen mint elnök, pénztárnok és jegyző egy személyben, fizetés nélkül, egy 5-6 tagból álló választmány adatván mellé. Megjegyzendő, hogy egy ízben a Teleky- és Puky-féle rész megvételére szükséges összeg kivetésénél és beszedésénél, mint ideig/, pénztárnok Fehér János szerepe/t, 100 frt. átalány fizetéssel. 1854. nov. 26-tól fogva a bánrévi közgyűlések és választmányi ülésekről rendes jegyzőkönyvek vezettetnek, valamint a pénztár állásáról számadássok, melyek a bánrévi elnök gondviselése alá vannak - az az óta kelt eredeti adásvételi szerződések, nyugták és más okiratokkal együtt - letéve. 30. oldal A pusztának örökvétele a fent emiitett egyének által folytatván a Puky Miklós-féle 1/48-d résznek 1871-ben történt megvásárlásával végleg befizettettet. A vételár volt 1200 H-ö/es holdanként 45 forintól 72 forintig, beleértve a vétel árba a zálogösszeget is. Igy egy hold föld, a mellék költségekkel /-.százalék, utazás, ügyvéd díjazása, felmérés, hitelesítés, telekkönyvezés, stb.:/ együtt átlag 66 frt. 89 krban van ide értve a földes úri regálé jogokat is. Hogy az örökmegvétel alkalmával kik voltak a puszta földesurai azt mind elszámlálni nem lehet. Már az zálogba vétel alkalmával néhány részletnél nem egyes személyek, hanem családok szerepeltek, a haszon zálogos idő alatt pedig részint születés részint házasság által még kiterjedtebb lett azok száma. Igy a már említett 31. oldal családokon kívül birtokosok lettek a Tiszák, Bethlenek, Zeikek, Máriássyak, Wartenslébenek, Horty és Magyary családok, kik az eladásba meghatalmazott érdektársaik utján folytak be. Hogy melyik földesúrtól ? mikor ? mennyi ? föld és miárért vétetet meg a következő táblázat mutatja: A földesuraság neve A vételid ?je Mennyi föld Arfrt. gr. Ráday László 1854. decz. 6. 900 hold 56 700 Patay Pál örökösei 1855. Nov. 29. 2/48-adrész 5060 Szepesy-család 1856. Szép. 1. 270 hold 17010 Szem ere Pál 1859. Ag. 29. 11/2/48 d.i : 2 840 Patay András 1860. Jun. 12. 2/48 d.r. 4118 Patay József 1860. Aug. 21. 1/48 d.r. 2 059 Patay Sámuel 1860. okt. 1. 1/48 d.r. 2 059 gr. Teleky Domokoi érdektársai 1869. okt. 22. 6/48 d.r. 17010 gr. Teleky Géza érdektársai 1869. okt. 22. 6/48 d.r. 17010 Puky Miklós érdektársai 1869. okt. 22. 11/2/48 3225 Szemere Ábrahám 11/2/48 2840 Összes vételár 129931 32. oldal: Az utóbbinak tud.i. Szemere Ábrahám-féle részt ör. Mészáros Lajos vette át magának, de sem árát, sem vétel idejét nem tudom, azonban tehetjük annyira mint a hasonló mennyiségű Szemere Pál féle volt. tud. i. 2840 frt. Megjegyzem, hogy a fent elsorolt árakba benfoglaltatik a zálogösszeg is, és ugy az, valamint az uj pénzel számítás előtt fizetett menyiségek osztrák értékű forintokra vannak átszámítva. A földesuraknak fizetett összegen felül az 1854-k évtől mai napig t. is. 1884. márcz. 15ig kifizettetett a Bánrévi puszta pénztára által számadások kimutatása szerint 18.690 frt., mely összeg százalékra, utazási költségekre, ügyvédi díjazásokra, olykor adóba, megyei közmunka váltságba, gátakra, ország u33. oldal tak csinálására, felelősök (őrök, csőszök) fizetésére, a föld felméretése és telekkönyvvezetésére s más apróbb kiadásokra ment fel. Megemlítendönek tartom, hogy a gr. Ráday-féle birtok megvételénél a gróf a vételáron felül egy jó alföldi lovat és egy báránybörböl készült festett, népies női kurta bundát is kötött kitoldásnak, melyeket a bánrévi társulat tagjai meg is adtak. A hátas lovat ez adatok összeállítójától szerezték meg 266 ezüst írtért, melyet a gr. egy későbbi levelében meg is dicsért, a női kis bundát pedig Molnár Lajos Szűcs mesterrel készíttetek el 80 pengő forintért. A puszta így a regálé joggal egészen megvétetvén csakhamar felméretett, minőség szerint osztályoztatott s a 86 teljes zálog most már tulajdonjogú mezőtúri birtokosai között 1873-ban végleg feloszta34. oldal tott és a hitelesített földkönyv nyomán az 1874-k évben a szarvasi kir. járás bíróság telekkönyvi osztálya által kinek-kinek nevére 410