H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)

Gócsáné Móró Csilla: A tápiószelei köznemesek társadalmi és gazdasági szerepvállalása a 18-19. században

tagjaival kötött házasságot, kik a következő század első felében igen fontos szerepet játszottak a megye, de az ország életében is. Dubraviczky Antal testvérei közül Istvén 1804-től, Bálint 1810-től Pest-Pilis-Solt vármegye táblabírójaként működött.

23 Dubraviczky Bálint lakását a genealógiai adatok Tápiószelén jegyzik, birtoka a Csíkos dűlői részen volt.

24 Ebeczky család Az ináncsi Ebeczky, régi Nógrád megyei família. 1657-től ismert leszármazottjai közül az 1754/55 évi nemesi névsor Tápiószelén Ebeczky Ferenc és Miklós nevét jegyezték fel a kétségtelen nemesek között. Ebeczky Miklós dédunokája: Kálmán majd ennek fia, Ferenc bírt jussal a 19. században helységünkben.

25 Káldy család A 17. században már nemesi ranggal rendelkező Vas megyei család házasság révén telepedett meg Szelén. Káldy Pál (meghalt 1788 előtt) második nejével, Dubraviczky Annával kötött házasságából született István (\ 752-1815 után) és leszármazottai éltek Szelén a 19. század végéig.

26 Káldy István 1790-ben Pest megye táblabírója lett.

27 (A Káldy lak a régi fő utcán, a mai Széchenyi úton ma is megtalálható, utca viseli a család nevét.) Komjáthy család Az 1635-ben nemesi rangra emelt komjáthi Komjáthy család Nyitra, Nógrád majd Pest megyében elszármazó família. Tagjai közül 1754/55-ben Szelén Komjáthy Ábrahámot és Sándort tartották nyilván. Apjukat, Komjáthy Ábrahámot a Rákóczi szabadságharc idején, mint császárhű katonát fejezték le. A Komjáthy fivérek és utódaik örökségüket, a szelei birtokot a 19. században is megtartották.

28 Kostyán család A 18. század elején kostyánfalvi Kostyán Imre (1705—) és neje ebeczki Blaskovich Borbála rendelkezett birtokkal helységünkben. Az 1754/55. évi összeírás Tápiószele és Tápiógyörgye egyik földbirtokosaként említi. Kostyán Imre 1738-tól fontos megyei hivatalt látott el, Pest vármegye aljegyzője volt. 1783-tól e funkciót vitte tovább fia, Kostyán János (1751 -) is.

29 Laszkáry család A laszkári Laszkáry család Hont megyéből települt át Pest megyébe. Az 1754/55-ös lajstrom Tápiószelén Laszkáry János, Pá/és Péter nevét említi.

30 Laszkáry János lánya, Erzsébet egy igen nagy szelei birtoktesttel rendelkező férfival kötötte össze életét. Nikléczy Sámuel [Laszkáry Erzsébet hitvestársa) 1720-1732 között sorra megvette testvéreitől a zálogba adott szelei részeket. így lettek a Nikléczyeké az itteni Laszkáry birtokok. Erzsébet testvére, Laszkáry János (II) szelei földesúri család tagját, Darvas Erzsébetet választotta 23 PML

IV. 93. Series magistratualium alphabetica 1638-1902. 24 BMA 812-97. 25 MUDRÁK1999.-79.p. 26 NAGY 1857—68.VI/21—26. p., KEMPELEN 1911-32. V/135-16. p., KŐSZEGI 1899. 162. p. 27 PML Series magistratualium alphabetica 1638-1902. 28 MUDRÁK 1998, BMA 853-98 29 BMA 853-98, PML Series magistratualium alphabetica 1638-1902 30 MUDRÁK 1998. BMA 853-98. 32 BMA 812-97 élete párjául.

32 A Darvas család ősi kúriáját 1800-as évek első felében a Viczián család vásárolta meg. Nikléczy család Nikléczy János, Gábor és Mihály nemeseket Ung vármegye bizonyítványa alapján 1759-ben Pest vármegyében is kihirdették. Idősb Nikléczy Mihály (1700-1770) a 18. század közepén Tápiószele egyik tekintélyes földesura, ki birtokát a Dubraviczky család leányági leszármazottai által örökölte. Nikléczy Mihály és Tóth Dorottya házasságából 1744-ben született ikerlányok férjeiket a tiszavárkonyi Viczián családból választották. Nikléczy Éva hitvestársa Viczián István (1737-), Nikléczy Mária férje Viczián András (1739-) lett. Idős Nikléczy Mihály 1770-ben történt elhalálozása után nyílt meg a lányok számára a szelei örökség. A Nikléczy lányok és férjeik nem erőltették a juss kiadását, mert a szelei birtokot Nikléczy János kezelte, kinek felesége Viczián Ilona volt. Az ő testvéreik is egymással házasodtak, így János öccse ifjabb Nikléczy Mihály felesége Viczián Erzsébet volt. Négyszeres összeházasodás erősítette a családi- és birtokkapcsolatokat.

33 Rákóczy család A 14. századtól ismert donatárius nemes család, mely Zólyom, Hont, Nógrád és Pest megyében is elterjedt.

34 A pesti törvényhatóságban az igazolt nemesek között Jánost 1720-ban, Mihályt és Gábort 1749-ben Zólyom megye bizonyítéka alapján hirdették ki.

35 Rákóczy Sándor, Bars és Zólyom megyék táblabírája egy Tápiószelén birtokos család lányát, Vághy Annát vette nőül, kivel ide költözött. Két fiuk: György (1826-tól táblabíró) és Endre is itt született. Rákóczy Endre is helyben választott feleséget, Viczián Zsuzsanna (Viczián István és Viczián Eszter lánya) személyében. Veje, szintén jeles szelei nemesi család sarja, Sárközy Pál lett.

36 1821-ben Tápiószelén született Rákóczy György és Viczián Zsuzsanna gyermekeként Rákóczy János, ki a nemesi lét szokásrendje szerint ügyvéd lett, de az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején vitt közszereplése, tisztsége az országos politikai életben is közérdeklődésre számot tartó volt. 37

(Erre a későbbiekben térünk ki.) Rákóczi András 1832-ben Pest megyei főügyész, 1836-tól a megye táblabírája, Rákóczy János 1848-ban táblabírája, 1861-ben főjegyzője lett a pesti törvényhatóságnak.

38 Ruttkay család Az alsó és felsőruttkai és nedeczei Ruttkay, Túróc megye egyik legrégibb családja, 1609-ben II. Mátyástól kapott címer megerősítést.

39 A család „nedeczei" vonalából származó Dániel költözött a Pest megyei Tápiószelére. Ruttkay Dániel (1740-1820) és Kalmár Zsuzsanna házasságában született hét gyermek közül János és annak leszármazottai telepedtek meg Szelén. Ruttkay János (1778-1847^ nőül vette a tekintélyes Dubraviczky Antal és Battik Magdolna leányát, Dubraviczky Annát™. Ruttkay János kezdeményezte a tápiószelei evangélikus templom építését. Az ő felhívására közadakozásból 33 NAGY VIII. 155. p., KEMPELEN Vll.469.p, BMA 812-97., KŐSZEGI 1899. 164. p. 34 KŐSZEG11899. 311. p. 35 PML IV.-75/a."R-6", KEMPELEN IX. 49-50. p., KŐSZEG11899. 311 p. 36 BMA 812-97. 37 B0NA 1987. 279-280. p. 38 PML IV.93. Series magistratualium alphabetica 1638-1902., KŐSZEG11899. 311.p. 39 NAGY 1857-68. IX. 823-839. p. 40 KEMPELEN 1912-32.IX. 182-192. p.KŐSZEG11899. 322. p. 389