H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)

Csongrádiné Balogh Éva: Adatok a rézkori, bronzkori pattintott kőeszközök tipológiai értékeléséhez (Jász-Nagykun-Szolnok Megye)

Tipológiai meghatározása: nyílhegy (III. t. 9). Bifacialis megmunkálású, háromszög alakú, alapjánál homorú csonkítású mikronyílhegy. Méret: 19x14x3 mm. Nyersanyag: világos szürke szarukó'. A 6. szintből előkerült kőeszközök: Tipológiai meghatározása: fűrészélű pengeszerű szilánk (III. t. 6). Előlap teljes felületén sarlófényes, hátlapján a munkaéllel párhuzamosan látható a sarlófény. Méret: 29x 15x6 mm. Nyersanyag: szürke szarukő. Tipológiai meghatározása: bifacialis fűrészélű szilánk (III. t. 5). Munkaélein párhuzamos sarlófény látható. Méret: 21x16x4.5 mm. Nyersanyag: zöldes lila radiolarit. Tipológiai meghatározása: bifacialis fűrészélű pengeszerű szilánk (III. t. 2). Munkaélein párhuzamos sarlófény látható. Méret: 22x12x3 mm. Nyersanyag: szürkés lila radiolarit. Tipológiai meghatározása: bifacialis fűrészélű penge (III. t. 8). Munkaélein párhuzamos sarlófény látható. Méret: 39x16x10 mm. Nyersanyag: szürke szarukő. Tipológiai meghatározása: bifacialis fűrészélű szilánk (III. t. 3). Munkaélein párhuzamos sarlófény látható. Méret: 25x16x6 mm. Nyersanyag:szürke. Tipológiai meghatározása: bifacialis fűrészélű penge (III. t. 7). Munkaélein párhuzamos sarlófény látható. Méret: 34x16x4 mm. Nyersanyag: szürkés lila radiolarit. Tipológiai meghatározása: retusált penge töredéke (III. t. 4). Előlap jobb, a hátlap bal peremén meredek retusokkal retusált penge distalis töredéke. Munkaélein párhuzamos sarlófény látható. Méret: 28x17x4.5 mm. Nyersanyag: fekete lidit. A Túrkeve-Terehalom teli-településről előkerült kőeszközanyag közül valószínűleg a középső bronzkor végi koszideri időszakra (kései gyulavarsándi kultúra/Túrkeve-fázis) keltezhető az 1-2. ásónyomból előkerült szórvány obszidián szilánk és bifacialis megmunkálású, retusált szilánk.

38 A 10-11. szint felszínéről előkerült nyílhegy a nyílhegyek 1/a típusát képviseli, ugyanúgy, mint a Tószegen előkerült példány. Ezen a szinten a kora bronzkorban az ottományi kultúra népe lakta a telepet. A korabronzkori ottományi kultúra vége és a középső bronzkort közvetlenül megelőző időszakból, a 6. szintről került elő a 7 db sarlófényes bifacialis fűrészélű szilánk, pengeszerű szilánk és penge. Értékelés A Jász-Nagykun-Szolnok megyéből előkerült rézkori pattintott kőeszközök közül a Besenyszög, Kenderes-Telekhalom, Kenderes-Kulis, Tiszaföldvár-Ujtemető lelőhely anyaga a korai rézkori tiszapolgári kultúrába tartozik. A besenyszögi kőeszközanyag zárt temetőanyag, amely szinte kizárólag retusálatlan pengékből áll (6 db). Ez megfelel annak az általános tipológiai képnek, mely szerint e korszak pattintott kőeszközanyaga jellegét tekintve egy kis- és közepes méretű pengéket gyártó pengeipar. Mindösszesen egy - a tiszapolgári kultúra más 38 RF 1986, 8 39 Csongrádiné Balogh 1993; 1999 40 Biró 1991, 91 lelőhelyéről is ismert - geometrikus eszköz és egy retusált szilánk van közöttük. A tiszapolgári kultúrában feltehetően - a klasszikus nyílhegyek hiányában - ezek a geometrikus eszközök nyílhegyekként szolgálhattak.

39 Nyersanyaguk többségében az áttetsző szürkésbarna tűzkő. T. Biró Katalin szerint az északi tűzkövek közül a Prut vidék legjobb minőségű nyersanyagával lehet azonosítani ezt a nyersanyagot.

40 „The matériái of the chipped stone tools was almost exclusively the well-known 'translucent brown flint', identified with the smokybrown translucent variety of Prut flint."

41 A besenyszögi eszközökön lévő erős patina miatt, sajnos egyik eszközön sem vizsgálható a használati kopásnyom.

42 Kenderes-Kulison szintén a tiszapolgári kultúra telepéről származik egy egyenes vakarópenge-csonkított penge átmenetét mutató eszköz, illetve egy ferde munkaélű vakaró retusált pengén. Ez utóbbi eszközön szabad szemmel látható használati fény van, de a kopásnyomvizsgálat is kimutatta, hogy vakaróél alatt igen gyenge, száraz bőrrel való érintkezésre utaló fényesedés van. Mindkét eszköz alaposan, szépen kidolgozott. Nyersanyaguk: hidrokvarcit, áttetsző szürkésbarna tűzkő. Kenderes-Telekhalomról, a tiszapolgári kultúra telepéről három darab retusálatlan penge töredéke és egy völgyeit penge került elő. Eeltehetően az eszközök egy nyersanyagtömbből származhatnak. Ebből két retusálatlan pengén sarlófény látható, a másik két eszközön nem volt használattól származó kopásnyom. Tiszaföldvár-Újtemetőből a tiszapolgári kultúra kisrétparti csoportjának településéről származnak a kőeszközök. A kőeszközök között egy ívelt rövid vakarót és kettő retusálatlan szilánkot őriznek. A kopásnyom-vizsgálat szerint a vakarón több helyen fával való érintkezés nyomai láthatóak. A vizsgált középső rézkori bodrogkeresztúri kultúra lelőhelyeinek kőeszközkészletében (Jászladány, Pusztaistvánházaf

3 a retusálatlan pengék dominálnak. Nagyobb számban előfordulnak retusált pengék is. A tiszapolgári kultúrához hasonlóan, a bodrogkeresztúri kultúra pattintott kőeszközanyaga jellegét tekintve közepes, hosszú és keskeny pengéket gyártó pengeipar terméke. A középső rézkori pattintott kőeszközök között már előfordulnak a klasszikus nyílhegyek, melyek többségükben bifacialis megmunkálású, háromszög alakú típust képviselik. A korai rézkorban gyakori geometrikus kőeszköz nincs közöttük. A Szelevény-Öthalom lelőhely néven számon tartott két kőeszköz annak ellenére, hogy együtt kerültek be a kunszentmártoni Általános Iskola (később Gimnázium) gyűjteménybe, valószínűleg nem egy lelőhelyről származnak. A retusált penge típusát, kidolgozását, méretét tekintve nem tér el a középső rézkori kőpengéktől, számos analógiáját találjuk a bodrogkeresztúri kultúra temetőiben előkerült kőeszközök között.

44 A nyeles lándzsahegy azonban a magyarországi rézkori pattintott kőeszközanyagban méretét, kidolgozását, jellegét tekintve egyedül álló. Patay P. a szóban forgó kőeszközről csak a vele együtt átadott retusált penge alapján feltételezte, hogy középső rézkori lenne, azonban ő is egyedi leletként értékelte a magyarországi (?) őskori kőeszközök között. Analógiáit az eszköz technológiai megmunkálása alapján (bifacialitás) a neolitikum és a bronzkor időszakából említi meg, de a vele együtt átadott „silexpenge" miatt a rézkori datálás mellett foglalt állást.

45 A szóban forgó lándzsahegy 41 Biró 1998,66 42 Bácskay Erzsébet közlése. 43 Csongrádiné Balogh 1999 44 Csongrádiné Balogh 1993 98