H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)

Kovács Katalin: Tiszaszőlős-Aszópart. Az alföldi vonaldíszes kerámia kultúra egy korai telepe (Előzetes jelenés)

KOVÁCS KATALIN TISZASZOLOS-ASZÓPART AZ ALFÖLDI VONALDÍSZES KERÁMIA KULTÚRÁJÁNAK KORAI TELEPE (Előzetes jelenés) 1987 augusztusában bejelentés érkezett a szolnoki Damjanich János Múzeumba, miszerint Tiszaszőlős határában földmunkák során egy őskori sírt bolygattak meg. A helyszínre érkező régészek megállapították, hogy a rézkori síron kívül több más korszak is található a területen. Tárnoki J. és Cseh J. vezették a leletmentő ásatást, mely szeptember végéig tartott. A leletmentés során két neolitikus kultúrának, a Szatmár ll-nek és a klasszikus AVK-nak kerültek elő leletei. Ebben az előzetes jelentésben csak az AVK 1. fázisának (Szatmár II) leleteit ismertetem.

1 A lelőhely két magaspartot foglal magába, Tiszaszőlős-Aszópartot és Tiszaszó'lős-Alsórétipartot (1-2. kép). A telep az Aszóparton helyezkedik el, hosszanti irányban követve az északnyugat-délkelet irányú part vonalát. A két magaspart egy vizenyős rétet fog közre, melyet a földmunkák során feltöltöttek a partokról lehúzott humusszal. A munkálatok során az Alsórétipartnak az Aszóparthoz közeli része teljesen megsemmisült, de a meg nem bolygatott részen a felszíni leletek alapján még tovább folytatódik a telep. A teljes kiterjedés meghatározását gátolja a parton futó vasúti töltés, melyet szinte párhuzamosan építettek meg a part szélével. Összesen három objektum sorolható AVK 1. fázisába, az 1. a 2. és a 9. gödör, a 2. gödör két elkülönülő - A és B részből állt. A három gödör leletanyaga viszonylag egységes, bár mutatkoznak különbségek a díszített kerámiánál. A 2. gödörből került elő a festett kerámia nagy része, míg az 1. és 9. gödörből csak néhány töredék származik. Ezzel szemben a legtöbb karcolt díszítésű edénytöredéket a 9. gödör tartalmazza. A leletanyag teljes feldolgozásáig nem eldönthető, hogy ez csak véletlen leletszóródást tükröz vagy valamilyen kronológiai információt is hordoz. Kerámia A kerámia főleg pelyvás soványítású, de megjelenik mellette a homokos változat is. A finom kerámia jól kiégetett, színe a barnásvöröstől a feketéig terjed, de igen sok a foltosra kiégett darab. Nagy 1 számban került elő polírozott edénytöredék, melyet nem csak kívül, hanem belül is felfényeztek. A durva kerámia főleg világosbarna színű, durvított vagy simított felületű, de a tálaknál találkozunk a belső polírozással is. A finomkerámia legáltalánosabb formája a tagolt peremű befelé ívelt oldalú tál (3. kép 7; 6. kép 3). Ez a forma AVK 1. fázisával jelenik meg az Alföldön, de a környező területek egykorú kultúráinál is feltűnik (Vinca A, DVK legkorábbi időszaka, stb).

2 Ehhez a típushoz tartozik a hasonló formájú négyszögletes vagy négyszögletesedő tál is (3. kép 6; 5. kép 2). A tagolt peremű befelé ívelt oldalú tálaknál gyakori díszítés a sima vagy a hasított bütyök dísz (3. kép 7). Ezen kívül a tálaknál megtaláljuk még a félgömbös (5. kép 4) és a fordított csonka kúp alakú tálakat is (6. kép 1). Egy másik gyakori típus a kis cilindrikus nyakú, bikónikus testű edény (5. kép 1), mely már a Szatmár I. leletanyagában is megtalálható.

3 Elterjedése részben hasonló a tagolt nyakú befelé ívelt oldalú tál elterjedéséhez.

4 A csőtalpas tálaknál mind az alacsonyabb (5. kép 5) és mind a magasabb csőtalp (5. kép 7) jelen van a leletanyagban. Néhány esetben a csőtalpat átfúrták (5. kép 9).

5 Előkerült egy négyszögletes csó'talp töredéke is karcolt mintával díszítve (4. kép 7). Ez a forma eddig teljesen hiányzott az AVK 1. fázisából. A tálrész lehet fordított csonkakúp alakú (5. kép 6), vagy amint azt egy gyönyörűen festett darab mutatja bikónikus (3. kép 9). A finom kerámiához kell sorolnunk még azokat a fordított csonkakúp alakú, enyhén behúzott peremű edényeket, melyek falvastagsága már a durva kerámiára hasonlít, viszont gyakran polírozzák vagy finoman simítják a felületüket (6. kép 7). A tiszaszó'lősi anyagban igen nagy számú a fekete festés (3. kép 1-9). A finom kerámia szinte minden típusát díszítették ezzel a módszerrel. A festés mintája lehet gyöngyözött, ívelt, rácsos vagy ívelten rácsos. Ez a mintakincs teljesen megegyezik a már ismert AVK 1. fázisába sorolható lelőhelyek kerámiaanyagának festett motívumaival,

6 azon belül is a Tiszavalk-Négyesről előkerült töredékekkel mutat hasonlóságot.

7 A teljes feldolgozást a készülő diplomamunkám fogja tartalmazni, melyben a klasszikus AVK anyagot is közlöm. - Itt szeretnék köszönetet mondani dr. Raczky Pálnak a cikk megírásához nyújtott útmutatásaiért, ill. dr. Tárnoki Juditnak az anyag közlésének átengedéséért és a segítségéért. Külön köszönöm Horváth Máriának a támogatását, Váczi Gábornak és Tóth Gusztávnak a rajzokat és Kozma Károlynak a fotókat. 2 A formára vonatkozó párhuzamokat I. Raczky 1983; Nagy 1995/96, 75 3 Kalicz-Makkay 1976, 4. t./4, 6. (Méhtelek) 4 Nagy 1995/96,74-75 5 Raczky 1988,11. k. /3. (Kőtelek-Huszársarok) 6 Kalicz-Makkay 1977, 4. t. (Tiszacsege-Homokbánya), 9-10. t, 14. t. (Rétközberencs-Paramdomb), 15. t. (Ebes-Agyagbánya) 7 Raczky 1988, 20. kép; Nagy 1995/96, 23. t. 79