H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)

Szurmay Ernó': Szolnoki közművelődés a város felszabadulásától a fordulat évéig

rrz -„. • /. kép. A szolnoki Városháza cember 31-én a postai szolgáltatás is helyreállt. Az év végéig a Járműjavító mozdonyszereidéje már 30 mozdonyt tett működőképessé. November végére legalább fahídon lehetett már közlekedni a Tisza két partja között, s teljes erővel folyt a bombáktól megrongált vasúti hidak helyreállítása is. A felszabadulás előtt illegalitásban szerveződő politikai pártok a Szegeden december 2-án megalakult Magyar Nemzeti Függetlenségi Front kezdeményezésére Szolnokon is létrehozták Guba Mihály országgyűlési képviselő elnökletével a helyi nemzeti bizottságot. Január 25-én megalakult a város ideiglenes képviselő-testülete is, amely Zsemlye Ferencet, az MKP régi tagját választotta ideiglenes polgármesterré. A polgármester erélyes kézzel látott hozzá a város életének újjászervezéséhez, s ebben jó segítőkre talált a politikai pártoknak a képviselő-testületben helyet foglaló képviselőiben. A szolnoki értelmiség is igyekezett helyét megtalálni a különböző pártok soraiban. Többen a Szociáldemokrata Pártban, kevesebben a Magyar Kommunista Pártban, a Független Kisgazdapártban, Nemzeti Parasztpártban kezdték meg közéleti tevékenységüket. Legtöbben azonban a nagy lendülettel meginduló és sokrétű munkát vállaló szakszervezeti mozgalomba kapcsolódtak be. Az 1945. évi országgyűlési választások a Független Kisgazdapárt győzelmét hozták Szolnokon is (7413 szavazat). Mintegy 800 szavazóval kevesebb voksolt az MKP-ra (6588 szavazat). A Szociáldemokrata Párt végzett a harmadik helyen (4274 szavazat), míg a Nemzeti Parasztpárt 380 párthívével nem képezhetett komolyabb politikai erőt. Az 1947-es választások alaposan megforgatták az erőviszonyokat. A Független Kisgazda Párt szavazóinak száma csaknem felére csökkent. Mintegy 800 szavazatot vesztett a Szociáldemokrata Párt, míg a Nemzeti Parasztpárt megőrizte sőt némileg gyarapította is szavazóinak számát. A legtöbb szavazatot viszont az MKP kapta.

4 A Független Kisgazda Párt súlyos térvesztése többek között azért is következett be, mert Szolnokon is porondra léptek a polgári pártok (Keresztény Női Tábor, Magyar Függetlenségi Párt, Független Demokrata Párt, Magyar Radikális Párt), amelyek elsősorban a kisgazdáktól vontak el szavazókat. MOZGÓK MŰSORA SZÍNHÁZ KOZfiÓ Június 19-én szerdán Izgalmas orosz repülőfilm j A felhők titánja Június 20-23-jg, csüt.-től vasárnapig A legmulatságosabb magyar film Hyppatit a lakáj Másfélórás kacagás! "BÁlitSÁflkoZGÓ Június 19-én szerdán Romantikusfii: Június 21 • 23- íg péntektől vasárnapig Sz. Sovány Mária regénye filmen Benedek ház Előadások kezdete: Hétköznapé, 8 — vasárnap 4, 6 és 8 órakor. 2. kép. A szolnoki filmszínházak 1946. évi műsorából Az 1945-46-os esztendők a helyreállítás jegyében teltek el. Lezajlottak az igazságtalan döntésektől sem mentes igazoló eljárások, s lassan normális kerékvágásba került a város mindennapi élete. Kiemelendó'nek tartjuk az újjáépített Tisza-híd 1946 májusi átadását és a város fejlesztési tervének elkészítését 1946 októberére s természetesen a földosztás végrehajtását, amelynek eredményeként közel 500 személy jutott fejenként átlag 10 kh. földhöz. Már 1945 tavaszán megkezdődött a filmvetítés a Színház Mozgóban és a Nemzeti Mozgóban, és hamarosan 7 hónapos színházi évad is indult.

5 A helyreállítás, majd az 1946-ban induló és újjáépítést célzó hároméves terv városi eredményeinek részletezése helyett dr. Lengyel Bertalannak a korszak hangulatát tükröző szavait idézzük: „Azokban a hetekben mindnyájunkat csak egy törekvés lelkesített: visszahozni az életet ebbe a városba, felépíteni, amit leromboltak és itt, Szolnokon is megvetni egy új, demokratikus világ alapjait."

6 A helyreállítás és újjáépítés éveinek a közművelődéssel kapcsolatos tárgyi eredményeit a dolgozat megfelelő fejezeteiben taglaljuk. A közvélemény formálói Alig egy hónappal a felszabadulás után, 1944. december 13-án a Magyar Kommunista Párt szolnoki kerületi csoportja kiadásában jelent meg Sarkadi István nyomdájában az 500 példányban készült kétoldalas Dolgozók Lapja, amelynek felelős szerkesztője Zsemlye Ferenc, felelős kiadója Gyenes Sándor volt. A december 19-i 2. szám már 1580 példányban, a december 27-i 3. és az 1945. január 4-i számok pedig 3-5000 példányban 4 oldalas kiadásban kerültek a szolnokiak, sőt a város környékén lakók kezébe. Az utolsó szám alcíme „Demokratikus hetilap" lett a kiadó helyett. A lap irányát az első szám „Beköszöntő"-je jelzi imigyen: „Munkás szól a munkáshoz" ill. „Annak a kezébe kell adni a földet, aki azt megmunkálja." A lap országos fontosságú dolgoknak is helyt adott, így közölte az MKP javaslatát „Magyarország demokratikus újjáépítésének és felemelkedésének programja" címmel, majd a 3. számában az Ideiglenes Nemzeti Kormány nyilatkozatát. Egyébként a lap anyagát zömmel a helyreállításra való mozgósítás, a helyi politikai és szakszervezeti eseményekről szóló híradások, az adott körülmények 4 Szabó László i. m. 5 SZML. Polgármesteri iratok 211/1945. 6 Tiszavidék 1946. dec. 25. 462