H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)

Szabó István: Egy besenyszögi család története az 1900-as évek elejétől idős Danyi István kéziratos önéletírása alapján

is, ha az ember eldobta az úton. El kellett hozni, mert szívesen adták és különben is: járt a külterületi postásnak. Pali könnyen volt, mert felpakolta a ló hátára és a ló elvitte. De egy gyalogos postásnál más volt a helyzet. Az a nagy postás bőrtáska 18-20 kiló között van, azt vinni kellett 30 kilométeren keresztül. Imre ikertestvére, Juci (Jusztina) 1952-ben ment férjhez. Öt gye­reke született: Jóska, Laci, Gyuszi, Pityu és Jutka. Egy asztalos, Györe Jóska volt az első férje. Nem volt túl sikeres ember. „Porcelán nadrágos,, asztalos volt. Ha ugyanis valaki nem tud úgy dolgozni aho­gyan kell, arra mi azt mondjuk, „porcelán nadrágos". Túlságosan úri embernek tartotta magát. Nem egészen úgy dolgozott, ahogy kellett volna. De hát vannak ilyen emberek. Azért csak megéldegéltek vala­hogy. Az ikrek, vagyis Imre és Juci után Róza következett, aki sajnos a tavaly meghalt. Napszámba járogatott. Született négy gyereke és attól kezdve csak háziasszonykodott. Nagy Pista volt a férje. Érszűkületes volt szegény. Fiatalon ment el. Három év alatt teljesen tönkrement, meghalt már vagy öt éve. Jucinak is és az 1937-ben született Marikának is napszámos lett a férje, vagy elment valahová dolgozni. Marikának a férje, Rigó Gyurka a Palotási Állami Gazdaságban dolgozott vagy 18-20 évig. A gazda­ságban ő is mindenes volt, napszámos. Nem volt semmi szakképesí­tése. S bár a traktoron általában minden ember megfordult, akinek a gépekhez egy parányi érzéke is volt, ő traktorra sem került. De volt rizsőr, tehenész is. Juci, miután az első férjétől, Györe Jóskától - akitől egyébént a gyerekei vannak - elvált: egyedül élt a gyerekekkel olyan öt-hat évig. Utána újból férjhez ment, de az a házasság nem vált be. Most teljesen egyedül él. A lányoknak ez volt a sorsuk. Mind háztartásbeliek voltak. Persze mindegyikük szedett össze annyi időt, hogy kapnak egy kis nyugdíjat. Nem tudom mennyi kellett hozzá. Oly­an 10-12 év körülbelül. Ezt mindegyik elérte. Olyan munkákkal, hogy 24. kép. Danyi Ferenc honvéd katonaigazolványbeli fényképe kopasztani jártak, kapálni, répát egyelni, kukoricát törni a TSz-be, meg az Állami Gazdaságba. Egyikük a tanácsnál is dolgozott valami varrodafélében. Mindannyian igazolni tudták az alapnyugdíjhoz szük­séges időt. Utána én következtem. Majd Antal, aki 1963-ban nősült. Egy kun­hegyesi lány a felesége. Tóni a többiekkel ellentétben elkezdett volna gazdálkodni, főleg jószágokkal foglalkozni, de nem jött be neki. Pedig Besenyszögön a Legeltetési Bizottságon belül lehetett volna. A bizottságnak volt traktora, így egy darabig azon dolgozott. De volt tartalék gulyás is és tulajdonképpen jó pár évig csinált mindent, amit a bizottságon belül csinálni lehetett. Maradt volna végleg a föld mellett, nem igen akart szabadulni tőle. Tulajdonképpen kicsit bele is ragadt. Mondtuk ugyan neki, hogy hagyja az egészet, hiszen beleszakad és mégsem lesz semmi haszna de csak nem akarta abbahagyni. Úgy van az, hogy ha valakinek van egy tehene, van egy pár disznója, az már leköti. Mert azoknak folyamatosan enni kell adni. És ez egy állandó lekötöttség. Nem lehet elmenni másik munkahelyre, mert akkor ki ad a jószágnak enni? Felszámolni meg nem lehet. Hiszen rengeteg munka fekszik benne. És Tóninak akkortájt volt 4-5 darab tehene, amiért egész nyáron kaszált, kukoricát tört, részes műveléseket vállalt. Végül csak feladta. Rájött, hogy nem halad. A leszerelés után két vagy három év elteltével lebetegedett. A jobb karja sorvadni lezdett. Tulajdonképpen azért is akart jószággal foglalkozni. Úgy gondolta, hogy állatok mellett, még ha fáj is a keze, annyit dolgozik, amennyi jól esik. Három évig járta a kórházakat, klinikákat. Egyszer véletlenül meg­kérdezték tőle, hol volt katona. Elmondta, hogy a belső karhatalomnál Pesten, ahol különféle objektumokat őriztek. A rádió adótornyot Laki­hegyen, meg lőszerraktárakat. Kiderült, hogy akik vele együtt szol­gáltak, majdnem mind lebetegedett. Ugyanúgy sugárfertőzést kaptak, 25. kép. Danyi Antal és családja 458

Next

/
Oldalképek
Tartalom