H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)

Szabó István: Egy besenyszögi család története az 1900-as évek elejétől idős Danyi István kéziratos önéletírása alapján

231 holddal rendelkező Hasznos József örököseit, a 2.377 kh-s Kohner Adolf báró örököseit, illetve családtagjait (Kohner Erzsébet és Éva bárónó'ket, valamint Kohner Istvánné bárónőt), Nagy Sándort {305 kh). Nagypál Imrét (215 kh), Nagy Józsefet (150 kh) említi név szerint, mint olyan embereket, akik „földjeik nagyságában meghaladtak egy jobb parasztgazdaságot és már földbirtokosoknak, vagy nagyparasztoknak számítottak. De hiába volt nagy a határ, a föld rossz minőségű volt. Ha itt valakinek 10 holdja, sőt akár 40 holdja is volt, az jószerével nem jelentett semmit. Csak akkor, ha keményen dolgoztak. A családdal együtt művelték a földet és jól gazdálkodtak. Szorgos munkával össze lehetett szedni 40-50-60, sőt 80 holdat is. Ennyi egyébként hozzá is tartozott a húszas-harmincas évektől kezdve egyegy tanyához. Mert abban az időben a megtermelt javakat vissza tudták forgatni a földbe. Nem volt ugyanis értékesítési adó. Ha a 4. kép. Kohner Adolf portréja (Borbereki Kovács Zoltán szobrász és festőművész bronzbüsztje [DM Ltsz.: 68.82.

1]; ő készítette a besenyszögi első világháborús emlékművet is) 5. kép. A Nagy-József-féle kastély melletti magtáros, ún. nagy istálló. Ma is eredeti állapotában áll szédos Jászság ugyanekkor felvett települési adataival, ahol régi és folyamatos a lakosság, minek eredményeként a férfiak és nők száma egyensúlyban van, majdnem azonos. 1850-51-ben a társadalom szerkezete a faluban lévő házak alapján elemezhető. 143 házból 6 urasági, 44 telkes, 58 zsellér ház, s kívülük 2 tanítói lak és 3 községi épület található. A 6 urasági épület nagyobb számú itt élő nemesi birtokost jelent. A telkes jobbágyok pedig kevesebben vannak, mint a zsellérek, s mindössze 15 egész és 2/8 telket birtokoltak a következő megoszlásban: egész telek:!, háromnegyed telek:!, kétnegyed telek:!3, egynegyed telek:26, egynyolcad telek:4.

27 S ehhez tudnunk kell, hogy Mária Terézia urbáriuma, amely Heves megyében a IV. osztályú szántóföldek egész telkének mértékét 32 holdban állapította meg, a besenyszögi rossz földeket is ebbe a kategóriába sorolta.

28 A mezőgazdasági lakosság birtokviszonyai a község nagyfokú szegénységét mutatják. A két legnagyobb birtokos 1935-ben is ugyanúgy a szatmári káptalan és a Kohner-család, mint 1893-ban, 1911ben és 1925-ben, s a község határának több mint fele van a kezükben. Kívülük mind a századfordulón, mind pedig 1945-ig jelentős a 100 katasztrális holdon felüliek száma.

29 Közülük a forrásként használt, idős Danyi István által papírra vetett kézirat név szerint az 1935-ben 367 kh-val rendelkező Breuer Dezsőt, a 389 kh-s Halassy Gézát, a családnak elfogyott a pénze, vagy ruházni akarta valamelyik gyereket, felpakolt a kocsira 8-10 mázsa életet, búzát, árpát, kukoricát mikor minek volt a szezonja. Meg hogy mi volt a legdrágább. Elvitte a piacra, eladta és visszafelé már vitte is a szükséges dolgokat: új ruhát, új csizmát. Ha dolgoztak és jól gazdálkodtak, volt miből gyarapodni. Attól, hogy rossz minőségű földje volt Besenyszögnek, megélt rajta 5-600 erősebb parasztember. De ahhoz éjjel-nappal dolgozni kellett. Ellátták a piacokat zöldségtől kezdve sárgarépával, krumplival, baromfival, tejjel, mindennel..."

30 Az sem volt mindegy, hogy az egyes földdarabok a határnak melyik részében feküdtek. Besenyszög térségében ugyanis a vízszabályozások után a határ állapota teljesen megváltozott. Bél Mátyás 1731-ben még kiemeli Szentiván mocsaras, vízjárta jellegét, s megemlíti az árvízkárokat és a halbőséget.

31 A falu megalakulása után, 1799-ben keleti és déli határrészeit jobbágyok művelték, azonban az északi és nyugati határát a püspökség pusztai birtokként használta és 1.000 darabból álló juhászatot és kocsmát tartott rajta. A Tiszaszög nevű határrészt kocsmáros, hajós és révész lakta.

32 Fokorú, Szentiván és Szászberek ugyanekkor köznemesek pusztája. Jászkiséri és jászladányi dohánykertészek bérelik művelésre alkalmas részeit és rajta „...híres, de kissé erős dohányt termesztettek...".

33 Itt van ugyanis a jászkiséri és a tiszaroffi dohánybeváltó, amelyek közve27 Palugyay 1.1854. III. 369-370. p. 29 28 Acsády I. 1948. 269. p.; - Urbáriumot Besenyszög később kap, mivel az 30 urbárium kiadásakor még nem volt falu. Urbáriumát 1786-ban kapja. 32 kishol- 31 dat számítanak egy egész telek szántójaként, s 12 kaszás rétet. Ekkor 191/4 32 jobbágytelek van a községben és 39 telkes gazdát, 7 házas zsellért jegyeztek fel HML. Egri Érs. Gazd. Lt. Liber. 79. Besenyszög összeírása. 33 Simon B. (szerk.): 1992. 28. p. DMHA: 3156-97. sz. Bél M. 1968.82. p. HML Egri Érs. Gazd. Lt. Liber 79. Protocolla Contractuum p. Besenyszög összeírása. HML. Közgyül. ír. 1824.886. sz. és 1827. 503. sz. 447