H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)

Suba János: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye a katonai térképeken (1782-1950)

SUBA JÁNOS JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK VÁRMEGYE A KATONAI TÉRKÉPEKEN (1782-1950) Jelen dolgozatunk középpontjában a katonai térképművek állnak, katonai térképeket ismertetünk, bemutatjuk jellemzőiket 1782-től 1950-ig: az első, katonák által készített topográfiai térképműtől addig, míg a magyar honvédség át nem állt a Szovjetunióban használatos katonai térképrendszere. Vizsgálatunk középpontjában JászNagykun-Szolnok vármegye területét ábrázoló szelvények állnak. A legfontosabb csomópontokat az ország három topográfiai felmérése (korabeli terminológiával felvétele), és a belőlük szerkesztett különböző méretarányú térképművek képezik. Külön táblázatban közöljük Jász-Nagykun - Szolnok vármegye településeinek szelvényezését, amely megkönnyíti a települések gyors térképi beazonosítását. (1. sz. táblázat.) A felmérési térképművekből szerkesztett kisebb méretarányú térképművek ismertetése azért fontos, mert a különböző kiadású térképszelvényeken a XIX. század II. felében fellendülő vasútépítések, folyószabályozások, mocsárlecsapolások, iparosodás és egyéb emberi beavatkozások követhetők nyomon a megye területén. Mint a világon mindenütt, a térképezést a XVIII. század végéig a katonai szempontok uralták. így a részletes topográfiai felmérést megelőző időszak térképei is zömében katonai célokat szolgáltak. Lényegében a Magyar Királyságot ábrázoló első térképek megalkotását is a katonai szempontok ösztönözték. Hiszen a magyar királyság már a XIV. századtól kezdődően állandó harcban állt az oszmán hódítókkal. Ezért egyre nagyobb szükség volt az országot ábrázoló térképre. Az első mindmáig ismeretlen térképet minden valószínűleg szerint Francesco Roselli itáliai származású térképész készítette, „Ungheria Dopia" címmel. A ma ismert legrégebbi Magyarország térkép elkészítése Lázár deáknak Bakócz Tamás esztergomi érsek titkárának nevéhez főződik.

1 Lázár deák térképe több éves munkával - békés céllal - az utazóknak készült, ezért útvonalakat ábrázol. Alapja az ország útvonalainak a találkozási pontokban összeillesztett hálózata. Minden megtalálható rajta ami egy utazáshoz kell: a célhoz vezető útvonal, közbeeső helységek, az időnek is megfelelő út hossza, a várható akadályok, jellemző tereprészletek. Bakócz Tamás esztergomi érsek - aki politikai céljaira akarta felhasználni a térképet, ezért Jakobus Ziegler (1470-1549) csillagásszal ellenőriztette. A mohácsi csata után Ferdinánd császárnak szüksége volt egy részletes Magyarországot ábrázoló térképre. Ezért Georgius Tanstetter (1482-1530) bécsi matematikussal átnézette. 1528-ban jelent meg az első kiadása, amelyről vélhetően katonai okokból lehagyták Nyugat-Dunántúlt. A térkép közel 1400 helység, 67 álló és folyóvíz nevét közli, tájolása - nyomdatechnikai okokból - ÉK-i irányú, (40-50-kal kell jobbra elforgatni). A törökök magyarországi előrenyomulása következtében Európa középső részei is veszélybe kerültek, ezért a keresztény világ figyelme a Magyar Királyság felé irányult. A korabeli tudományos és népszerűsítő munkákban tucatszámra jelentek meg a Magyarországot és az itt folyó harcokat ábrázoló térképek és térképszerű ábrázolások. Például: Wolfgang Lazius Szigetvár ostromakor készített dunántúli haditérképe, valamint Zsámboki János magyar származású humanista tudós és térképész 1579-ben megjelent Magyarország térképe.

2 Lázár deák, és Zsámboki János Magyarország térképei egészen a XVIII. század utolsó harmadáig meghatározták ez Európa szerte megjelenő térképműveket. A Mercator és Blaeu holland térképkészítő műhelyek a hadmérnökök vagy kereskedők információi alapján ugyan felfrissítették a térképek névanyagát, de lényegi változtatásokra, mint például a valódi vízhálózat felmérésére nem kerülhetett sor. Ebben az időben a Magyar királyság a Habsburg Birodalom része, így az ország török hódoltságtól mentes részein jobbára olasz és francia származású hadmérnökök dolgoztak. A komolyabb térképezési munkákhoz új lökést az 1663-64-es törökellenes háború adta meg. Ekkor Martin Stier vezetésével egy tizenkét lapos Magyarország térképet szerkesztettek.

3 Az 1:567.000 méretarányú térképlapokat kisebb módosításokkal az 1683-tól 1699-ig tartó török ellenes felszabadító háborúban is használták. A török kiűzése után lehetőség nyílott az ország pontosabb feltérképezésére. A térképező munkálatokat az olasz származású Luigi Ferdinando Marsigli vezette, két helyettesével, Johann Cristoph Müller

4 matematikussal és Morando Visconti hadmérnökkel együtt. Marsigli és Müller legelőször a stratégiai fontosságú Duna vonalát és a Habsburg és Török Birodalom közötti határterületet mérte fel. Pontos csillagászati mérésekkel meghatározták a Duna vonalát, mely a Lázár deák-féle térkép óta, az Európa-szerte megjelent munkákban ÉNY-DK irányú torzításban szerepelt. A térképezési munkák nyomán 1709-ben kiadásra került Johann Christoph Müllernek 1:550 000 1 Lázár térképének faximile kiadása a Hadtörténelmi Térképtár: B.IX. a. 428/6. jelzet alatt található. 2 Hadtörténelmi Térképtár: B.IX. a. 490/3. 3 Hadtörténelmi Térképtár: B.IX. a. 487. 367