H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)

Suba János: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye a katonai térképeken (1782-1950)

méretarányú és négy szelvényből álló - az ország első háromszögelésekkel pontosított - térképe. A Magyar Kamara megbízásából mint vállalkozó készítette el az ország térképét.

5 Ez az első olyan térkép, amelyet hatósági szerv adott ki. Müller térképe a Duna térképi ábrázolásában is jelentős, mert annak folyási irányát már helyesen ábrázolta. Az akkori ország település hálózatát jól mutatta be. A terepet kellő részletességgel ábrázoló topográfiai (helyszínrajzi) térképet, a térképezést és annak szervezetét a hadseregek fejlesztették ki. Az állandó hadsereg megteremtésével a katonaság intézményesen is kezébe vette a térképezés mesterségét. A jó térkép használhatósága és fontossága a XVIII. századi háborúkban végleg eldőlt, és ezzel a topográfiai térképek előállításának előjoga a katonaságé lett. Az igazi jó és pontos térképek - sokszorosítás nélkül, kéziratos formában - a katonai térképtárakban pihentek. A magyar kartográfia történetében mérföldkövet jelentenek a Habsburg Birodalom és benne Magyarország katonai felmérései. Magyarország I. katonai felmérése 1782-1787 között folyt le. A Habsburg Birodalomban Mária Terézia rendeletére 1764. máj 5-én indult meg. Magyarországon II. József uralkodása idején zajlott le, ezért sokszor tévesen „Josefinische aufmahme"-nek nevezik. A térképezés Neu ezredes irányításával, 60 tiszt munkájával, külön országrészenként, és tartományonként készült el. A térképszelvények vetület nélkül grafikus háromszögelés alkalmazásával, pillacsíkozásos domborzatábrázolással, öles rendszerben 1:28.800 méretarányban készültek el. A színes kéziratos szelvények mérete 42x62 cm. A szelvények nem kerültek kiadásra, mert titkosak voltak. A XVIII.-i Magyarországról 963 db szelvény készült el. Erdély 280 db, a Temesi bánság 208 db külön szelvényen készült el. Az I. katonai felvételt egészítette ki az országleírás. A hazánk mai területén 1782-ben megkezdett első katonai topográfiai felvételének nem volt az egész Habsburg-birodalom területére kiterjedő egységes szelvényezése. A tartományonként készített topográfiai felvételek során a felvételezés vezetőjének egyéni elgondolása szerint alakították ki a szelvényezést. A térképeket szelvényezésénél fontos tudni, hogy egy topográfiai térképmű általában lényegesen nagyobb területet ölel fel, mint amekkora egyetlen térképlapon ábrázolható Ezért a térképművet részekre bontják, és a térképezett területet több vagy számos - egymáshoz csatlakozó - térképlapon ábrázolják A térképmű részeit általában valamilyen jól áttekinthető rendszerbe foglalják. Az ilyen rendszerek kialakításának célszerű módozatai technikatörténeti folyamat eredményeként alakultak ki. Az így kialakított rendszer neve a szelvényezés, s az ilyen rendszerhez tartozó egyes térképlapok elnevezése a szelvény. A külön sokszorosított térképmű-részleteket abban az esetben tekintjük szelvényeknek, amennyiben azok mindegyike - egy adott szelvényezésbe illeszkedő - önálló kerettel rendelkezik. A szelvényezés egyrészt szelvénybeosztásból, másrészt szelvényjelölésből áll. A szelvénybeosztás vonalainak összessége a szelvényhálózat. A szelvényezés másik összetevője a szelvényjelölés. A szelvényjelölés állhat tisztán számjegyekből is - ez esetben szelvényszámozásról beszélünk - de a legtöbb szelvény esetében a szelvényjelölés betűk és számok kombinációja. A számok lehetnek arab vagy római számok. Vannak szelvényezések, melyeknél az égtájak vagy égtájnegyedek rövidítéseit is felhasználják a szelvények jelölésére. 4 Müllerl 673-ban Nürnbergben született és 1723-ban halt meg. Hadmérnök, matematikus és térképész volt. 1696-tól Marsigli titkára és részére földrajzi helymeghatározásokat végzett. 1699-ben - a Karlócai békeszerződés értei368 A korszerűbb szelvényezéseknél a szelvényjelölést célszerűen kiegészítik a szelvényen található legnagyobb település nevével település híján a szelvényen előforduló és a szelvényre jellemző legjelentősebb földrajzi (domborzati-, terület-( ill. táj-) vagy vízrajzi) névvel. Ez a szelvénynév. A kettő együttesen - a szelvényjelölés és a szelvénynév - adja a szelvénymegnevezést (régebbi kifejezéssel: nomenklatúrát) A szelvényezés - adott térképrendszeren belül általában a méretarány-sorozat valamennyi térképművére kiterjed, egységes rendszer szerint. A szelvényezés ábrázolására áttekintőlapok szolgálnak, melyek a szelvényezést az ábrázolt terület kisméretarányú vázlatos térképén tüntetik fel. Az I. katonai felvételnél a szelvényezés alapértéke az 1:28 800 méretarányú fekvő téglalap alakú felvételi szelvény, amelynek méretét a térkép méretarányában határozták meg. 2x1 1/3 láb vagyis 24x16 hüvelyk (63,22x42,14 cm), azaz a természetben 9 600x6 400 öl vagyis 2,4x1,6 mérföld (18, 206x12,137 km) kiterjedésű. A szelvényméret a különféle „tartományok" felvételénél egységes volt, és olyan jól bevált, hogy alkalmazásával csak 1869-ben a harmadik felmérés megkezdésekor, a méterrendszerre való áttérés kapcsán hagytak fel, de Erdély felméréséhez egészen az 1873. évi befejezéséig alkalmazták. Egy-egy tartomány szelvényezése oly módon alakult ki, hogy valahol a tartomány közepe táján elhelyeztek egy kezdő szelvényt, azt pontosan tájolták, majd grafikus nagy háromszögelés segítségével a szomszédos szelvényeket folytatólagosan egymáshoz kapcsolták. Ily módon a tartomány területét egy, a szelvénynek megfelelő 2,4 x 1,6 mérföld méretű hálózattal borították be. A szó szoros értelmében, mivel a szelvényhatároló vonalak elhelyezkedése ténylegesen a terepen, a grafikus nagyháromszögelés elvégzése, illetve kiegyenlítése során alakult ki. A tartomány területét fedő szelvényeket az olvasás rendjének megfelelően - északról dél felé véve a sorokat, és az egyes sorokon belül nyugatról kelet felé haladva - folytatólagosan 1-től n-ig tartó sorszámozással látták el. Ettől eltér a Magyar Királyság (a történelmi Magyarország Erdély, a Temesi Bánság, Horvát-Szlavónia valamint a Határőrvidék nélkül) első katonai felvételének esetében alkalmazott szelvényjelölési mód. Az ország területét 38 oszlopból és azokon belül szelvénysorokból álló szelvényhálózattal borították. A soroknak nem adtak számozást. Az oszlopokat nyugatról kelet felé haladva l-től XXXVIII-ig terjedő római számozással jelölték. Az ország területét ténylegesen tartalmazó egyes szelvényeket minden egyes oszlopban külön-külön, északról dél felé haladva 1-től n-ig megszámozták, így valamely adott szelvényszám a különféle oszlopokon belül általában más-más sorban helyezkedik el. Egy oszlopban maximum 41 szelvény fordul elő. Hazánk mai területe a II -XXIX. jelű oszlopokban található. Annak a szelvénynek a jelölése például, amelyen például: Szolnok fekszik: Coll.

XIX. Sect. 21., ahol Coll. az oszlop (Colonne vagy régiesen Collonne) és Sect. a szelvény (Sectio) német nevének rövidítése. Jász-Nagykun-Szolnok megye területe hét oszlopban (XVI.XXII.) 38 szelvényen található (2. sz. táblázat). A megyeterületet 1783 és 1784 között mérték fel. A felmérés szerves tartozéka volt az országleírás. Az országleírás (Landesbeschreibung) a Habsburg Birodalom és Magyarország I. katomében - a déli határt megállapító bizottságban dolgozott. Marsiglivel elkészítették a déli határ 41 szelvényből álló kb. 1:35 000 méretarányú, geodéziailag pontos térképét. (Hadtörténelmi Térképtár: B.IX. c. 634.) 5 Hadtörténelmi Térképtár: B.IX. a. 491.