H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)
Betjaren, Strauchdiebe
Az istenkáromlók, káromkodások táblázatba foglalt adatait megvizsgálva ismét a Jászság legpolgárosultabb voltára utaló számarányt lehet kiemelni. Valószínűleg nem káromkodtak kevesebbet a jászok A Jász és Kun megyebéli Törvény-Székeket tárgyazó Statútumok, Szolnok, 1882. Bagi Gábor: A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig 1745-1848. Szolnok 1995 Bagi Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések Szolnok, 1991 Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület társadalma és igazgatása 1748-1848 (Jászkunság kutatása, Kecskemét-Szolnok 1987 Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület közigazgatása 1745-1876 Szolnok, 1995 Bónis György - Degré Alajos - Varga Endre: A magyar bírósági szervezet és perjog története. Zalaegerszeg 1996. Csizmadia Andor (szerk.) Magyar állam, és jogtörténet. Budapest, 1978. Gergely András (szerk.) 19. századi magyar történelem 1790-1918. Budapest, 1998. Gyárfás István: A jász-kunok története IIV. kötet. Szolnok, 1883. Hajdú Lajos: Bűntett és büntetés Magyarországon a XVIII. sz. utolsó harmadában Budapest, 1985. LAJOS LOVAS Die historische Fachliteratur fángt erst jetzt richtig an, die die „Schattenseite" der menschlichen Lebensweise beleuchtenden kriminalistischen Quellén zu forschen. In dieser Studie versuchen wir auf Grund der in der Lebensperiode des Jazygkumanischen Bezirkes zwischen 1797-1802 geschehenen Straffálle die moralische Wertordnung der spátfeudalischen Gesellschaft eines autonómén Gebietes anhand der im Archív des Komitats Jász-Nagykun-Szolnok bewahrten Prozessakten aufzudecken. sem, mint a Kis- és Nagykunság lakói, csak ritkábban lett büntetőper tárgya ezen cselekedetük. A hatóságok elleni fellépésben viszont majd annyiszor ítélkeztek, mint a másik két kerületben együttvéve. Hajdú Lajos: Az első magyar (1795-ös) büntetó'kódex - tervezet. Budapest 1971. Hóman Bálint - Szekfű Gyula: Magyar történet IV. kötet. Budapest, 1935-36. Kállay István: Városi bíráskodás Magyarországon 1686-1848. Budapest, 1996. Kelé József: A Jászkunság megváltása. Budapest, 1903. Küllős Imola: Betyárok könyve. Budapest, 1988. Nagy Czirok László: Betyárélet a Kiskunságon. Budapest, 1965. Palugyai Imre: A Jász-Kun Kerületek és Külső-Szolnok vármegye leírása Pest, 1854. Stipta István: A magyar bírósági rendszer története. Debrecen, 1998. Szabó László: A jász öntudat alakváltozásai. Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 1981. Szűcs Sándor: Betyárok, pandúrok és egyéb régi hírességek. Budapest, 1969. Tálas István: Kiskunság. Budapest, 1977. Der Grund der bestimmten Verschiedenheit der Verbrechensbeurteilung zwischen dem traditionellen urbarialen und komitatlichen Gerichtsverfahren und dem des Bezirkes ist mit der autonómén Gerichtsverfahren des Bezirkes zu erkláren, dies wird im Kapitel mit dem Titel „Die Funktion und die Organisation der Gerichtsbarkeit" beleuchtet. Wir bekmmen ein umf angreiches Bild über den Aufbau der Strafgerichte des Bezirkes, über den Ablauf des Strafverfahrens und dessen Abschnitte. Tulajdon elleni bűntettek Élet és testi épség elleni bűntettek Hatóság elleni fellépés Nemi erkölcs Károm-ko dók Egyéb | Összesen I í Jószág lopás Lopás Összes Ebből vádejtés Verekedés, megsebesíti* Embeölés összes Paráználkodás Ejtett vád Jász 64 48 112 12 37 9 46 12 28 4 4 19 221 Kiskun 142 44 186 19 20 3 23 7 28 2 15 27 286 Nagykun 26 14 40 4 15 3 18 6 18 6 4 19 105 Összes 232 106 338 35 72 15 87 25 74 12 23 65 612 Irodalom BETJAREN, STRAUCHDIEBE 344
