H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)

Lovas Lajos: Betyárok, tolvajok és a bűnözés egyéb formái a Jászkun Kerületben (1797-1802)

tisztikarból és néhány meghívottból álló kisgyűlés. Itt a nádori alkapitány volt az elnök. A generális congregátió helyszíne többnyire Jászberény, de - a Hajdú Kerület városaihoz hasonlóan - más jász vagy kun mezőváros is helyet adhatott neki, ezzel is bizonyítva az önkormányzati egyenjogúságukat. Jászberényben hozták létre az 1751. évi 11. articulussal a levéltárat is. A Jászkun Kerület úgy illeszkedett az országos igazgatási rendszerbe, hogy az uralkodó és a kerület közé beiktatták a nádort. Ez a rendszer a szomszédos Hajdú Kerületben is hasonlóan működött. Ebben eltértek a megyéktől. A közigazgatás élén a nádor által kinevezett főkapitány állt, aki a főispáni és alispáni jogokat egy kézben egyesítette. A nádorral közvetlenül érintkezhetett. A felsőbb hatóságok felé is közvetített.

5 A vizsgált korszakban Boros Sándor (1786-1798), majd Steöszel József (1798-1815) töltötte be ezt a tisztet.

6 Az alkapitány alispánhoz hasonló jogkörrel rendelkezett, de a főkapitánynak sokkal jobban alá volt rendelve. A Jászkun Kerület élén álló magisztrátus egy kinevezett fő- és egy alkapitányból, választott egy fő- és két aljegyzőből, egy levéltárnokból, három pénztárnokból egy fő- és két alügyészből és egy számvevőből állt. Az 1751 -es királyi regulátió tizedik articulusa szerint „a nagyobb és nehezebb dolgoknak elvégzésére pedig, a kerületbeli kapitányokon és azoknak esküdtjein kívül négy táblabírók (assessorok), akik a vármegyék módja szerint a főkapitánnyal együtt fognak tanácskozni, az öregebbek és értelmesebbek közül, kettő a Jász, kettő a Kun Kerületekből fognak választatni".

7 A felsorolt tisztségviselők mellé tehát négy palatinalis assessort (nádori táblabírót) választottak. Később őket a nádor nevezte ki. A kapitányok jogot végzett, művelt emberek voltak. A kerületi nótáriusoktól, de az alsóbb szinteken is általában jogi végzettséget követeltek. A kerületek élén kapitányok álltak. Hatáskörük a vármegyei szolgabírókét meghaladta, mert kezükben egyesült az adott kerület mindenféle ügyének irányítása. Mellettük esküdtek és comissáriusok működtek. A jászoknál három esküdt, négy biztos, a kun kerületekben két-két esküdt és két-két biztos tevékenykedett. Az említett tisztségviselőket a kerületek közgyűlései három évenként választották. Melléjük a nádor kerületenként két táblabírót nevezett ki.

8 A három kapitányi szék a jászkunok másodfokú bírói fóruma volt. Döntött a kerületbeli helységek közötti vitákban és a 3000 Ft alatti adóssági perekben. Egy-egy helység élén a főbíró állt, a helyi ügyek és a törvénykezés legfőbb irányítójaként. Munkáját a 12 esküdtből (tanácsos) álló tanács segítette. A bírákat és tanácsosokat évenként választották, többnyire ugyanazokat, ezért a tagok legtöbbször csak akkor cserélődtek, ha a tisztség viselője meghalt. A főbíró szinte kivétel nélkül a tanács tagjaiból került ki. Az írásos teendőket a kinevezett főjegyző végezte, - nagyobb helyeken aljegyző is dolgozott - munkája szakértelmet igényelt. A főbíró és az esküdtek végezték a törvénykezés első fokán a jogszolgáltató tevékenységet, többnyire csak a polgári perekben, ugyanis a büntetőperek első fóruma a főkapitányi törvényszék volt. 5 Bagi 1991.-49. p. 6 Palugyai 1854. -39. p. 7 Királyi regulátió 1882. - 11. p. 8 Bagi 1991.-50-51. p. 9 Kelé 1903.-363-364. p. nádori al- Kelé József így ír róluk: „Minden községnek meg volt a saját külön tanács törvényszéke, amely a lakosság egymás közötti jogügyeit y, de - a bírálta és intézte el ... bizony jogtudorok, diplomás törvényismerők nezőváros nemigen voltak tanácsos uraimék között... A tagadhatatlanul teljes ati egyen- joggal kívánt jelszó: a szóbeliség és közvetlenség ... A nótáriusokat rticulussal jogvégzett egyénekből választották, akik a tételes jogra is figyeltek."

9 A Jászkun Kerület településein a főbírók sokkal szélesebb jogitási rend- körrel rendelkezetek, mint a jobbágyközösségek bírói, utóbbiaknak idort. Ez a hatósági jogait a földesúri függőség korlátozta, ödött. Eb- A vármegyék mezővárosainak bíróinál komplexebb hatalom volt a kezükben. Jogilag homogén közösséget irányítottak, hiszen a közösállt, aki a ség minden lakója szabad ember volt. A bíró hatalma a helység minden forral köz- lakójára kiterjedt, a nemesekre is. Ebben a tekintetben hozzájuk a legBtített.

5 A jobban a Hajdú Kerület jogszolgáltató tevékenysége hasonlít, és eöszel Jó- mindkettő - a Jászkun és a Hajdú Kerület is - ilyen szempontból a alispánhoz szabad királyi városok metódusához áll legközelebb.

10 jobban alá Jogilag ugyan mindenkit szabad emberként ítéltek meg, azonban a büntetés mértékében, módjaiban, a tárgyalás előtti fogvatartás idefő- és egy jenek hosszúságában, kezességgel való kibocsátásban sokszor szemegy levél- betűnő különbségek mutatkoztak a redemptus gazdák és a szolgálók )ől és egy vagy idegenek megítélésében, utóbbiak hátrányára. Nánási Mihály 22 éves túrkevei lakos, (Nánási János földbirtokos a nagyobb fia) és Kádár János 22 éves túrkevei szolgáló istállót törtek fel, abból litányokon nyeregszerszámot, béklyót, egy zsák árpát stb. vittek el. 25-25 pálcát k), akik a kaptak büntetésül." Az említett egyforma büntetés csalóka is lehet, nácskozni, ugyanis amikor az ítéletben nem szerepelt a testi fenyítés pénzbeli ttő a Kun megváltásának lehetősége, azt a redemptus gazda és annak fia külön kérvénnyel elérhette, míg a szolgáló béres ezt nem tehette meg. assessort :te ki. Tekintsük át ezután, hogyan működtek a bíróságok, miként folyA kerületi tak a vizsgálatok, kik hozták az ítéleteket. gzettséget A büntetőperek lefolytatása, és az ítéletek meghozatala a vizsgált időszakban Jászberényben, Félegyházán és Kunszentmártonban törsgyei szol- tént. tt kerület A XVIII. század második felében, a XIX. század elején tulajdonissáriusok képpen még nincs is egységes magyar büntetőjog. Vannak ugyan ületekben büntetőjogi tartalmú dekrétumok a Corpus Jurisban, de maga a t tisztség- Corpus Juris olyan hazai törvények gyűjteménye, amelyeket hosszú tták. Mel- történelmi fejlődés során a pillanatnyi szükségnek és a mindenkori körülményeknek megfelelően, terv és rendszer - a büntetőjog ruma volt. egészének figyelembe vétele - nélkül alkottak meg. A törvénycikkek 3 Ft alatti gyakran ellentmondóak, végrehajthatatlanok, részrehajlóak voltak. Jellegzetessége még a magyar büntetőjognak, hogy a törvényes vagy i/énykezés statutáris rendelkezések nem fogják át a jogterület egészét, sok s) álló ta- bűntettre nem tartalmaz semmi rendelkezést a Corpus Juris, pl. asztották, természet elleni fajtalanság.

12 kor cseré- Ebben az időben a megyék, szabad királyi városok, kiváltságos 3l nélkül a kerületek, valamint a pallosjoggal felruházott földesurak rendelkeztek vérhatalommal, azaz a legsúlyosabb büntettek kivizsgálására, büngyobb he- tetőítéletek meghozatalára és ezek végrehajtására kiterjedő pallosényelt. A joggal. a jogszol- A büntetőeljárás a büntetendő cselekménynek a hatóság tudomáugyanis a sara jutása (juttatása) révén indult meg. 10 Bánkiné 1995.-91. p. 11 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár (a továbbiakban: Sz. M. L.) - Jászkun Kerületek büntető perei. 12. f. 4. k. 46. sz. Kunszentmárton 1802. augusztus 4. 12 Hajdú 1971.-31. p. 338