H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)

Gulyás Éva: Adatok Gömör népi gyógyításához

semen kívül, melyet 1995 tavaszán végeztem Kelemér, Gömörszőlős, Imola falvakban, valamint a Turóc völgyi Deresken, felhasználtam a Gömör Néprajza sorozat köteteit és a Gömöri Adattár (GA) rendkívül gazdag kéziratos anyagát.

9 Elsősorban a magyarlakta dél-gömöri területekről, a Szuha-, Sajó- és Hangony-völgyből, valamint a Medvesaljáról van gyűjtésünk. Északabbra sokkal hiányosabb, esetlegesebb a gyűjtés, szórványos adataink Rozsnyóról és környékéről, a Csermosnya völgyéből (Hárskút), a Turóc völgyi Lévárt és Dereskről, a Vály-völgyi Gömörmihályfalváról, a Balog-, a Rima- a Murány-völgyből származnak. A vizsgált terület nemzetiségi és felekezeti tekintetben elég heterogén. Dél-Gömör eredetileg tiszta magyar, lakossága református illetve római katolikus vallású. Északon szlovákok laknak, a nyelvhatár mentén gyakoriak a vegyes nemzetiségű falvak, a szlovákok evangélikusok illetve római katolikusok. Trianon után a Szlovákiába eső dél-gömöri területeken is megnőtt a szlovák lakosság száma, ez már a néprajzi gyűjtésekben is, mely főleg a két világháború közötti állapotot regisztrálta, jól megfigyelhető. Jelenleg huszonegy település esik át hozzánk Gömörből. Az 1941. évi népszámlálás adatai jól mutatják a gyűjtés időszakára vonatkozóan a nemzetiségi és felekezeti megoszlást: az 1938 után alakult Gömör és Kishont vármegye adatai: 133 települése van, lakosok száma: 93.415 fő. Felekezeti megoszlás: róm. kat: 52.100 (55,8%); ref: 25.134 (27,0%); ev: 12.776 (13,7%); izr: 2.682 (2,9%). Nemzetiségi megoszlás: magyar: 84.586 (90,6%); szlovák: 5.695 (6,1%); cigány: 2.431 (2,6%).

10 II. Gyűjtésemet az alábbi csoportosításban mutatom be: 1. Általános vélekedések az egészségről, betegségről, gyógyításról; 2. Szemverés és gyógyítása; 3. Betegségek és gyógyításuk. 1. Egészség, betegség, gyógyítás A gömöri ember ügyelt a maga és családja egészségére. Az újszülöttnek születése után pálinkát csöpögtettek a szájába, hogy megerősödjön.

11 Alsószühán mézes pálinkát szoktak adni a legyengült gyereknek.

12 Komoróczy M. írja, hogy „ha pedig a családtól nagyon óhajtott gyermek megszületik, de gyenge, az anyjával fokhagymát rágatnak s a fokhagyma szagot a kisgyerek orrába fújják, vagy a hagymaczikket a gyerek orrába dugják, hogy erősödjék tőle."

13 Az egészség megőrzése érdekében különböző teákat, italokat fogyasztottak. A csodafa vagy pusuka (Datura stramonium) levelét borba áztatták és iszogatták. Hasonló célból itták az erdei székfű (Matricaria chamomilla) és a^í//ía///Í!7(Equisetum arvense) teáját is. A Balog völgyi falvakban szívrózsát (fenyőtoboz) ajánlottak szívgyengeség ellen. A szívrózsát, mely valójában fenyőtoboz volt, beáztatták vízbe és a levét megitatták a szívbeteggel. A Balog völgyi vándorárusok mint gyógyszert még az Alföldre is lehordták és értékesítették.

14 A másik ismert erősítő szer a gyöngyvirágecet. Úgy készült, hogy az 9 Orzsi Zoltán: Népi embergyógyítás Dél-Gömörben (szakdolgozat). GA 703.; Zsadányi Tünde-Martin Emília: Trizs.GA-235.; Deli E., Susa.GA 208.; Deli E., Jéne. GA 209.; Hangony. GA 210., Orzsi Z., Kánó.DENIA 283.; Szuhafő. DENIA:256.; 256.; Ragály .DENIA:253.; Alsószuha.DENIA: 458.; Orzsi Z.,Barna G„ Pap M., Szuhafő, DEIMIA: 256. 10 1941. évi népszámlálás (Országhatáron kívüli terület), 1990. 11 Gömör-Kishont..., é.n. 314. elvirított gyöngyvirágot leszedték, jól megszárították és borba beáztatták. Ezzel az oldattal megdörzsölték az orra alatt és szívtájékon, és ivott is belőle. „Nincs is olyan ház a faluban, ahol nincs." (Trizs)

15 A mindennapi fáradtság ellen is különbözőféleképpen védekeztek. Ismert élénkítő szerek voltak a mentafélék: laposmentát (Calendula officinalis), fodormentát (Mentha aquatica) szagolgattak, ha fáradtak voltak, sőt az idősebbek az imakönyvükbe is tettek néhány szálat a templomi álmosság ellen. A gömöri nép szívesen méhészkedett. A méz gyógyító hatásával is tisztában voltak. Általános szokás volt, hogy a méhészkedő rokonok, ismerősök betegség esetén mézet ajándékoztak egymásnak. Feljegyezték, hogy Hárskúton a század elején élt egy plébános, aki a méz gyógyító erejéről prédikált, híveit méhészkedésre ösztönözte és mézet is ajándékozott nekik.

16 Volt néhány általános, gyógyító hatású készítmény, melyet minden vagy legalábbis számos betegségben alkalmaztak. Ilyen volt a meghatározott számú gyógynövényből készült keverék, mely ettől még hatásosabb lett, pl. a Medvesalján a méhcsípést három, hét vagy kilencféle fűvel kellett bedörzsölni.

17 A gömöri falvakban a karácsonyi morzsa gyakran alkalmazott, univerzális gyógyító szernek számított: pl. szemverés, boszorkányrontás, szent Antal tüze, sárgaság, köhögés, szamárköhögés, torokfájás esetén is elővették és felhasználták. A pióca általános gyógyító hatásáról is meg voltak győződve. Még az egészséges emberek is kipróbálták a jó közérzet érdekében. De a csodakutak, források, szentkutak vizének is gyógyító erőt tulajdonítottak és szívesen felkeresték. Vittek haza a vizéből vagy ha elhaladtak mellette, megmosakodtak benne, ittak belőle. „Volt egy csodás vizű forrás Sajógömör és Bereké határába. Az öregek úgy mondták, hogy aki ivott annak a vizéből, az rögtön megszabadult minden bajától. A forrást »Altóná«-nak hívták."

18 Susa határában is volt egy gyógykút, a helyiek Köszvélyes kútnak nevezték, mert fejfájásra, köszvényes fájdalomra volt jó a vize. Sajógömörben Szemkútnak nevezték azt a forrást, melynek vize a néphit szerint mindenféle szembetegségre jó. A betegség elleni védekezéssel, megelőzéssel főleg a nagyobb ünnepeken illetve az azt megelőző lusztrációs szokásokban találkozunk. Almágyon Szent Iván napján tüzet gyújtottak és a fiúk, lányok átugrálták a tüzet, közben ezt kiáltották: „Kezem, lábam ki ne törjék, minden csontom összeforrják."

19 A gömöri nép házi orvoslásában fontos szerepet játszottak a gyógynövények, összeszedésük, összegyűjtésük különböző jeles napokhoz kapcsolódhatott. Általánosan ismert hiedelem, hogy a szent György napján illetve éjszakáján szedett fű a leghatásosabb, de a gömöri falvakban más terminusokat is számontartanak. A Hangony völgyében Péter-Pál napját megelőző napokon kellett a gyógyfüveket szedni, elsősorban a tisztesfüvet (Stachys annua), mely valamennyi közt a leghasznosabb. Csokorba szedték a pipitérrel, árvacsalánnal (Lamium album), bodzával (Sambucus nigra) együtt és Péter-Pál napján megáldották. A házak előtt szalmatüzet gyújtottak s a csokorral körbefutották a tüzet, miközben hasznosságát fokozó varázséneket adtak elő: 12 Füvessy Anikó gyűjtése. Idézi Kotics J. 1988. 13 Gömör-Kishont..., é.n. 314. 14 Paládi-Kovács A., 1966.295. 15 Zsadányi T.—Martin E., GA-235. Trizs 16 Kotics J. 1988.94. 17 Kotics J., 1988. 18 KósikF., 1992. 19 Kotics J., 1986.100. 275