H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)
Gulyás Éva: Adatok Gömör népi gyógyításához
„Szent Pál, Szent Péter, Hasznos legyen az én tisztesfüvem Ha nem használ, has fájják, A tisztesfű használják!" Ezt mindaddig mondogatták, amíg a tűz el nem hamvadt. A tisztesfüvet megszárították és szükség esetén megfüstölték vele a beteget. 20 A görög katolikus falvakban szent Iván napja volt a gyógynövénygyűjtés legkedvezőbb időpontja. A jeles napokhoz, ünnepekhez kapcsolódó betegségelhárító cselekményekre még számos példát hozhatunk. A karácsonyböjti vacsora előtt lenyeltek egy gerezd fokhagymát, hogy ne legyenek kelésesek és hogy a boszorkány ne tudja megrontani őket (Medvesalja). 21 Alsó szuhán úgy tartották, hogy nem szabad két karácsony között szemest főzni, mert „kilisesek leszünk." 22 A szentelményeknek is betegségelhárító szerepet tulajdonítottak: Medvesalján a vízkereszti szentelt vízbő\ a család minden tagja lenyelt egy kortyot, hogy az év folyamán ne legyen torokfájós. Vagy a Balázs-napi szentelt almát ugyancsak torokfájás esetére tartogatták otthon, s ha bekövetkezett a baj, ettek belőle. A virágvasárnapi szentelt barkából a szentelés után hazatérve lenyeltek egy szemet torokfájás ellen. 23 Tehát láthatjuk, hogy milyen sokféle módon és változatos készítményekkel próbálták megőrizni egészségüket, megelőzni a betegséget. Szinte az év folyamán állandóan találkozunk olyan szokásokkal, hiedelmekkel, jókívánságokkal, melyek preventív módon az egészség, életképesség, munkaképesség megőrzésére és a betegség elhárítására irányultak. 2. Szemverés és gyógyítása A szemverést általában ígézésnek nevezik, de mondják ránézésnek (Lévárt, Deresk), szenvedésnek (Kelemér), szemtől való rontásnak (Rozsnyó) is. Bartholomaeides szemléletesen írja le a szemverést 1806-ban megjelent munkájában: „Egészen eddig fennmaradt az a vélekedés, amely szerint bizonyos ember ránézése a másiknak ártalmára lehet. A betegséget a szemről nevezik el. Ebben az esetben a beteget friss vadzsálya főzetével mossák le, amely ha összesűrűsödik, miután kihűlt, biztosnak tartják, hogy a betegség ránézésből keletkezett." 24 A recens anyagban is szerepel ez a gyógyító eljárás, Magyari Márta közli Szuhafőről azzal a különbséggel, hogy a beteget lopott tök főtt levében kell megfürdetni és ha fürdés után megkocsonyásodik a fürdővíz, bebizonyosodik a rontás. 25 A szemverést okozhatta boszorkány, de bárki más. „Maga se tudja, hogy árt a szeme, rossz a szeme. De legjobban, akinek a szemöldöke össze van nőve, sőt az még a felnőttnek is árt" (Kelemér). A Hangony völgyi Szentsimonban azt tartják, hogy akit kétszer választanak el az anyjától, akinek a szemében fejjel lefelé látja magát az ember vagy aki két nagypénteken szopik, rontó lesz. 26 Keleméri gyűjtőutamon 1995-ben megismerkedtem Brichta Adolfné Jávora Gizella 20 Deli E., Hangony, 1980. GA 210. L. még Lajos Árpád: Tiszafűfüstölés Hangonyban, 1960. GA 888. 21 KoticsJ., 1986.36. 22 Orzsi Z., Alsószuha, 1980. DENIA:548. 276 2. kép. Keleméri adatközlők, balra Brichtáné Jávora Gizella gyógyítóasszony, 1995. (Szabó László felvétele) római katolikus vallású gyógyítóasszonnyal, aki mai napig is erősen hisz az igézésben, és jól ért a gyógyításához. Régebben még a szomszéd falvakból is felkeresték páciensei. Rendkívül szuggesztív egyéniség, emlékeit idézgetve még ma is mélyen átéli korábbi gyógyításait. A szemveréssel kapcsolatos hiedelemanyagot, mely végig a Szuha-völgyben rendkívül sokrétű, változatokban gazdag, és szinte a legutóbbi időkig eleven, élő, főleg az elbeszélései alapján fogom bemutatni. 27 A népi gyógyítók hiedelemkörének vizsgálatánál egyik legfontosabb kérdés, hogy hogyan tett szert gyógyító tudására. „Nem mondhatom el, ne tessék faggatni, nem szabad elmondani, ha meghalnék és valaki a kezem megfogná, az elkapja. Én is kaptam Rimaszombatban, ezt a karomat ki akartam venni a cserből, itt nyomta meg valami, kifakadt, elmúlt... Oszt kezelésen vótam Rimaszombatba. Egy öregasszonykának a portékája be vót kötözve egy fejrevaló kendőbe. Aszonta nekem az ápolónő: Mama, mosdassa má meg! Tele vót tetűvel, utálta. Megfürdettem és adott nekem egy olvasót, azzal rámmaradt a tudomány. Igenám, de közben még nem volt annyira az orvosi tudomány, vért kaptam ...és én elvesztettem az eszméletem, ott Szombatban a kórház előtt. És akkor kedvesem elvesztettem az 23 A szentelményekre vonatkozó adatok Kotics J. munkájából valók: 1986. 54., 66., 81. 24 Bartholomeides L, In.: Ujváry Z., 1992. 278. 25 Magyari M., 1991.96-98. 26 Dobossy L., 1989. 72-73. 27 L. még Kertész Judit keleméri gyűjtését, ő is készített felvételeket ugyanennél az adatközlőnél, tanulságos összevetni a két gyűjtés adatait:"!989.
