H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 11. (1999)
Federbüchse und Federpfeife in den Händen der Kinder von Katymár
a síp tollát kicsit megnyomtuk, megrepesztettük. Ilyenkor nem lehetett használni többé. Rendszerint verekedés lett belőle. Az öregek nemigen avatkoztak a gyerekek dolgába. Úgy gondolták (s mennyire igazuk volt), megbékélnek a maguk kenyerén is. Kezdő muzeológus koromban láttam, hogy a bajai múzeum gyűjteményéből a krumplipuska is, a tollsíp is hiányzik. Már fiatal házas voltam, nem illett gyerekjátékokkal foglalkoznom, de azért mindkettőt elkészítettem a múzeum számára. Ma is őrzik, s most hogy ezeket a sorokat írom, előkerestem boldogult gyerekkorom játékait s az egyre öregedő ember talán természetes meghatottságával néztem, forgattam, leírtam készítésük mikéntjét. Irodalom BAKÁCS István 1957 A dicalis összeírások. In: Kovacsics József szerk.: A történeti statisztika forrásai. 51-81. Budapest. BOROVSZKY Samu szerk. 1909 Bács Bodrog vármegye l-ll. Budapest. BOTTLÓ Béla VERES Miklós 1968 Regnicolaris levéltár. Budapest. BBTÉ Bács-Bodrog vármegyei Történelmi Társulat Évkönyve. Zombor. DUDÁS Gyula 1897 A Latinovics család régi birtokviszonyai. BTTÉ, 172-174. DUDÁS Gyula 1899 A borsodi és katymári Latinovits család története. BTTÉ, 139-171. FÉNYES Elek 1836-1839 Magyar Országnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geographiai tekintetben. Pesten. 1851 Magyarország geographiai szótára, melyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leíratik I— IV. Pesten. FRIDRIK Tamás 1878 Bács-Bodrog vármegye földrajzi, történelmi és statistikai népszerű leírása. Szeged. HELLENBARTH Maria 1980 Katymár. Ein ungarndeutsches Dorf in der Nord- Bácska. Schwábisch Gmünd. IVÁNYI István 1885 Bács vármegye összeírása 1699. évről. BTTÉ 2. füzet 25-31. IVÁNYI István 1886 Szabadka szabad királyi város története. I-II. Szabadka. IVÁNYI István 1889-1907 Bács-Bodrog vármegye földrajzi és történelmi helynévtára. I—V. Szabadka. IVIC Elek 1914 Istorije srbe u Ugorskoj. Zagreb. KAPOCS Nándor-KOHEGYI Mihály 1983 Katymár és környékének középkori oklevelei a Zichy okmánytárban. Baja. KŐHEGYI Mihály 1992 A Latinovics család kísérlete Katymár megszerzésére. Múzeumi kutatások Bács-Kiskun Megyében 1990. Kecskemét, 65-75. KŐHEGYI Mihály 1997 Honnan és mikor kerültek a bunyevácok Katymárra? In Barth János szerk.: Tükörképek a Sugovicán. Kecskemét. 137-144. KŐHEGYI Mihály-Solymosné GÖLDNER Márta 1975 Madaras története az őskortól az újratelepítés befejezéséig (1810). Baja. LÁNG József 1966 Katymár község földrajzi nevei. Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei 3 (1966) 307-334. MÁNDICS Mihály 1989 A magyarországi bunyevác-horvátok története. Kecskemét. A magyar korona 1882 A magyar korona országaiban 1881 elején végrehajtott népszámlálás főbb eredményei. Budapest. POPOVICS György 1912 Sizar. BTTÉ, 147-153. RAPCSÁNYI Jakab 1934 Baja és Bács-Bodrog vármegye községei. Budapest. REIZNER János 1899-1900 Szeged története. I— IV. Szeged. SECANSKI, Zivan 1952 Popisi stanovnistva Backe tokom osamnaestog veka.Beograd. TAKÁCS Sándor 1903 Telepítések Esztergom vidékére a XVI-ik század végén. Századok, 531-536. UNYI Bernardin 1947 Sokácok bunyevácok és a bosnyák ferencesek története. Vác. ZICHY okm. 1872-1931 A zichy és vásonkeöi gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára. I— XII. Budapest. MIHÁLY KŐHEGYI FEDERBÜCHSE UND FEDERPFEIFE IN DEN HÁNDEN DER KINDER VON KATYMÁR Der Verfasser hat zwei charakteristische Spiele seiner Kindheit /Ende der 1930er Jahre - Anfang der 1940er Jahre} beschrieben und bildet sie ab. Die Kinder des überwiegend von deutschen (Schwaben) bewohnten Dorfes spielten mit den in Minderheit lebenden Bunjewatzen, deshalb kamen die beiden Spiele allgemein unter den Kindern der Gemeinde auf. 24 TIM Néprajzi gyűjtemény, Itsz. 59.72.1. és 59.72.2. - A tárgyak rajzát Arnold Gábornénak itt is köszönöm. 146
