H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 11. (1999)

Farkas Ferenc: Panna kútja és a német temető (Jászapáti eseménynevek)

FARKAS FERENC PANNA KÚTJA É (Jászapáti A földrajzi nevek információgazdagsága Minden népi szellemi produktum magán hordozza alkotójának, használójának gondolkodásbeli és érzelmi jellegzetességeit. Egy-egy terület földrajzi nevei nem csupán a föld minőségére, jellemzőire utalnak, hanem kifejezik a művelés számos ismérvét, jegyét, rámutatnak a tulajdonosok hivatalos és másodlagos személynévhasználatára, a településformára, az ábrázolt földterület arculatára sok más egyéb mellett. De hordozói a népélet történetének és hiedelemvilágának is. Az eseménynevek a névrendszerben Az eseménynevek egyik megfogalmazása Inczefi Gézától való: „A területen végbement eseményből tulajdonságot következtettek ki: Gyilkostól A továbbiakban valaminek a megtörténtével számol névteremtő motívumként. Főként az emlékezet megőrzésének jó lehetősége ez a szakember szerint. Jóval korábban Benkő Loránd a Hagyományhoz kötött nevek csoportjába sorolta az eseményneveket, és a Történeti események is lehetnek motiváló tényezők.

2 Lőrincze Lajos Külön katerógiaként értelmezte ezt a névcsoportot, és „csak egyelőre és jobb híján" alkot belőlük alfajtát.

3 Kázmér Miklós a képzet- társítással keletkezett nevek között említi: „A tájban lefolyt (valóságos vagy képzelt) cselekvés a névadás indítéka: Emberölés ... Kutyaszorító.

4 Kálmán Béla szerint „Ritkák az eseménynevek: Törökszalasztó z/."

5 Kálmási Árpád szerint „A helynevek időbelisége szempontjából értékes számunkra a tájban lefolyt valóságos eseményekre közvetlenül 1 Inczefi 1970, 26 2 Benkő 1947, 33 3 Lőrincze 1949, 5 4 Kázmér 1957, 42 5 Kálmán 1989, 162 6 Kálmási 1996, 104 7 Hoffmann 1993, 46 A NÉMET TEMETŐ énynevek) vagy közvetve utaló neveknek a vallomása. Hoffmann István szerint pedig a névrész megnevezheti „a hellyel kapcsolatos esemény" valamelyikét: Peres\'ú\ú, Pá\ha/á/a, Rókarántó.

1 A fentiekből kitetszik, hogy az eseménynevek motiváltak, olykor erőteljes konnotációjuk van, hiszen a név keletkezésének pillanatától sajátos átalakuláson megy át a névhez tapadó társítások, vélemény- és élménytartalom. Némely eseménynév motivációja aránylag rövid idő alatt is megváltozhat, és újabb tartalmak, logikai és emocionális faktorok kifejezésének eszközévé válik. Gondoljunk olyan eseménynévre, amely a második világháború egyik fontos és tragikus fordulópontja óta él a magyarság tudatában: Don-kanyar. Egyáltalán nem valószínű, hogy az orosz nyelv él ezzel a fordulattal - annak az objektumnak a megjelölése céljából -, bennünk magyarokban viszont nagyon keserű, fájdalmas, megrendítő hangulatokat, érzéseket ébreszt. Az 1943 telén történtekre emlékeznek mindazok, akik akkor már eszméltek, őrzik az eseménynevet a hozzá tapadó hangulati tényezőivel együtt. Középiskolás tankönyveink nemigen élnek ezzel a fordulattal, és szakmunkákban sem gyakran találkozni velük. Olyan eseménynév ez tehát, amelyet a magyarság teremtett valamilyen forrás alapján, avagy csak az ott járt és visszatért honvédek szavajárása alapján. Hasonló nevek e táj lakóinak tudatában az első világháborús Doberdó, Piave stb. Muhi vagy Mohács hasonlóképp töltődött riasztó információtartalommal. Ehhez persze hozzájárult a magyar irodalom is. Napjaink ilyenféle névalkotása a Csernobil (fekete üröm: Artemisia vulgáris) is. Enélkül az említett településnév aligha jutott volna el hozzánk, illetve nagyon kevesen ismernénk. A Don-kanyar esetében olyan név született Magyarországon, amely generációk tudatának jellegzetes eleme, része lesz. Természetesen benne van a névalakban a nevek és megnevezések 359