H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 11. (1999)

Farkas Ferenc: Panna kútja és a német temető (Jászapáti eseménynevek)

magyar nyelvi rendszerének hatása is, hiszen ez a név együtt él az összes többivel, hat a használókra, mozgósítván használata során akár az alapelemet felhasználó szólásokat is. Mindenképpen érintkezni látszik az antropomorf és a teriomorf földrajzi nevekkel is, hiszen némelyike akár névcsoportba is besorolható: Bikaölő, Libadöglő. Panna kútja Jászapáti névanyagának része, eleme: „10/258..." Egy névalak szerint „Panna nevű lány szégyenében beleölte magát az ott lévő kútba."

8 Egy másik magyarázat szerint: „Eredetileg közkút, amelybe egy Panna nevű leányzó beleölte volna magát. Ma a hajdani közkút közelében keletkezett tó neveként is szerepel a köztudatban. A tó helyenként több méter mély és jelentős kiterjedésű."

9 Létezik a földrajzi névnek még egy változata: Panna tója (uo.) Emlékezetem szerint a Panna sem bece-, sem keresztnévként nem használatos ezen a településen. A Panni, Pannika, Panka a legismertebb becenévi változatok. A névbeli Panna sajátos információt, hangulatot hordoz. „A népnyelvben a név (Anna) Panna, Panni becézője fordul elő gyakran közszóként, különösen összetéte- lekben. Például: csórépanna az Alföldön a meztelen gyerek csúf- neve. Az ország más vidékein csatarapanna a nyelves nőszemély; hadarapanna a gyors beszédű, hadaró személy; heterapanna a meggondolatlan, kapkodó, szeleburdi ember."

10 A következtetés kézenfekvőnek tűnik. A névadó közösség a nemigazán elfogadott személyt illette ezzel az eléggé ritkán előforduló becenévvel. Pontosabban: a név keletkezésének időszakában még nem számíthatott keresztnévnek, noha Ladó János alapvető munkájában elfogadhatónak számít: „PANNA (elfogadható) az Anna becézőjéből önállósult."

11 A becézett névalak a névadó közösség számára ritka, és negatív töltése van. Ilyen nevet találtak azok, akik az elítélendő cselekményt névvel is igyekeztek minősíteni. Az így létrejövő név nincs összefüggésben sem a domborzati viszonyokkal, sem a föld minőségével, az egyéb esetleges képződményekkel sem. Csak egy eseménnyel. Ennek következtében annak a felidézésére szolgál, hogy valami megörökítésre érdemes esemény történt ott, és arra szolgál, hogy aki ismeri a névadás indítékát, valamilyen felfogást, álláspontot fokozott mértékben magáénak valljon. Figyelmeztetés mindazok számára, akik e cselekvéskör elvi részesei lehetnek. Meghatározott igényt sugall, vagy legalábbis figyelmeztet. (Ez persze ma már nem olyan feszes tartozéka a szemléletnek, mint hajdan!) Normát rajzolt, 8 Balogh-Ördög 1986, 122 9 Farkas 1974, 170 10 Ferencsik-Raátz 1997, 58 11 Ladó 1982, 96 12 Balogh-Ördög 1986, 123 13 Farkas 1975, 180 14 Balogh-Ördög 1986, 123 örökített meg, és őrzi annak egykor és részben ma is érvényes voltát, s ebben a tekintetben a népi gondolkodás frappáns megnyilatkozása. A Panna kútja név birtokos jelzős szószerkezet, amely számos névfajta megjelenési, szerkesztési formája. A Panna nevű „megesett" lány tulajdonává a visszavonhatatlan cselekvés tragikus következményeként vált. Benne társadalmi kényszer is kifejezésre jut, az életért, a tulajdonért folytatott kemény munka. Nem volt szabad, nem is igen lehetett olyat tenni, ami kérdésessé tehetett társasági, társadalmi viszonyokat. Mementó is volt ez a földrajzi név, és az marad, míg ki nem üresedik a változó normák és szokások tégelyében. Akkor minden bizonnyal megszűnik ennek az eseménynévnek fent taglalt üzenete, és valami új, de az alapszemlélettel rokonítható információ kifejezésére válik alkalmassá, amint ez részben máris tapasztalható. A mai harmincévesek már szinte csak annyit tudnak az ősi történetről, hogy egy kislány kíséret nélkül ment a kúthoz, beleesett és meghalt. így „halkul el" fokozatosan az egykori ítélet úgy, hogy nem szűnik meg tanulságközvetítő szerepe, de az eredetihez, a régihez képest „ártatlan" üzenetet közvetít. Ez persze legalább olyan fontos napjainkban, mint korábban a tragikus leánysors, és ma is őriz az újabb információtartalom valamit a kísértetiesből, a félelmetesből. (Kapcsolódik hozzá az egykori, gyermekekhez intézett figyelmeztetés: — Ne menj a kúthoz, mert beleránt a vasorrú bába!) Érdemes emlékezetbe idézni, hogy nem volt ritka hajdan az öngyilkosságnak ez a fajtája sem ezen a vidéken, sem egyebütt. (Akár ma is olvashatni ilyen eseteket!) Német temető „10/205 Vak Bottyán ezen a tájon vívta egyik győztes csatáját. Nagyon sok német katona meghalt, akiket itt temettek el." Már a 18. század végén följegyezték ezt a földrajzi nevet: „1794: Német temető" (Capsa 28. Szolnok Megyei Levéltár).

13 1864-ben Pesti Frigyes is közöl egy történetet: „... monda szerint - egy úgynevezett — német levél vivő katona sisakját elvesztvén és magát felakasztván, itt eltemetett."

14 Egy másik eseménynév. Ez azonban elsősorban nem erkölcsi tartalmat fogalmaz meg, hanem vélt történeti, esetleg történelmi eseményt köt egy határrészhez. Az osztrákok elleni háború és szabadságharc emlékét őrizte meg a népi tudat két kerek történet formájában. Az egyik a csapatok harcát helyezi erre a tájra, a 360