H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 11. (1999)

Die ethnographische Umgrenzung des Grosskumanien

Irodalom Bagi Gábor 1995 A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig 1745-1848 Szolnok Bánkiné Molnár Erzsébet 1995 A Jászkun Kerület igazgatása 1745-1876. Szolnok Bánkiné Molnár Erzsébet 1997Jász és kun, jászkun öntudat megnyilvánulásai a Kiskunságban (Etnikai tudat - privilégiális tudat) In.: Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve. X. 13-27. Szolnok Bellon Tibor - Örsi Julianna (szerk.) 1996 A Jászkunság összefogása. Tanulmányok a Jászkunság történetéből Karcag Örsi Julianna 1988 A Nagykunság, mint néprajzi csoport. (Karcag és környezete kapcsolatrendszerének vizsgálata) In.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 1984-1988. 347-366. Szolnok JULIANNA ÖRSI Das Komitat Jász-Nagykun-Szolnok ist etwa auf fünf Teile zu teilen: Jazygien, Grosskumanien, Tiszazug, Szolnok und seine Gegend und Tiszafüred. Aufgrund der áusserlichen ethnographischen Merkmale versucht die Verfasserin die Kennzeichen, auf derén Grund man Örsi Julianna 1994 A jászkun törvények megvalósulása a mindennapi gyakorlatban. In.: Kisbán Eszter (szerk.): Parasztkultúra, populáris kultúra és a központi irányítás. 39-158. Budapest Örsi Julianna 1996 A Jászkunság összefogása. Krónika a redempció évfordulójának megünnepléséről. In.: Bellon Tibor-Örsi Julianna (szerk.): A Jászkunság összefogása. 197—205. Karcag Szabó László-Csalog Zsolt 1974 Szolnok Megye Néprajzi Atlasza I. kötet. Szolnok Szilágyi Miklós 1996 A nagykun öntudat. In.: Bellon Tibor - Örsi Julianna (szerk.): A Jászkunság összefogása. 171-195. Karcag den Unterschied feststellen kann, umzugrenzen. Davon vird es klargemacht, dass Grosskumanien auch heute eine besondere ethnographische Gruppé bildet, derén starke Base das selbstándige ethnische Bewusstsein ist. DIE ETHNOGRAPHISCHE UMGRENZUNG DES GROSSKUMANIEN 96