H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 11. (1999)

A 19th Century Linguist Born in Jászladány: Mihály Antal

A zsebszótárnak először a német-magyar része jelent meg, 1835-ben. Terjedelme 837 lap, mintegy 52 ezer címszót tartalmaz. A magyar-német rész 1838-ban látott napvilágot, 789 lapon megközelítően 75 ezer címszó olvasható benne. A szótár igen népszerű lett, 1843-ban újra kiadták. Gáldi László véleménye szerint a XIX. század első felének legjobb szótára. Összefoglalja azt a nyelvi anyagot, amely az 1830-as években a nagy szótár előmunkálataiként az Akadémia levéltárába bekerült. A nyelv bővítésének, fejlesztésének, egységesítésének fontos tényezője­ként nagy szerepe volt a művelt magyar szóhasználat kialakítá­sában. Hozzájárult a hasznos neologizmusok elterjesztéséhez és a helyes szóhasználat kodifikáláshoz. Vörösmarty, Toldy és Czuczor Gergely a nagy szótár anyaggyűjtő munkálataiban is számítottak Antal Mihályra , aki sok hazai egylet és vállalkozás munkájában is részt vett mint részvényes, választmányi tag vagy hivatalnok. 1850. június 20-án halt meg Pesten. Ritka, új és tájszavak gyűjteménye című munkája kéziratban maradt. Könyvtárát a Jászkun Kerületre hagyta, vagyonát pedig a Magyar Tudományos Akadémiára és a Süketnémák Váci Intézetére. Antal Mihály a magyar nyelvtörténet egyik legérdekesebb korszakában élt. A jászladányi születésű nyelvész munkája is hozzájárult ahhoz, hogy a magyar nyelv a fejlődés magasabb fokára kerülve alkalmas legyen betölteni szerepét. „Neve, homályban míg élt, 's feledékben mióta elhalt, megérdemli mégis, hogy ... elismeréssel neveztessék, J s ... a vég enyészettől megóvassék". GYÖNGYI KAPOSVÁRI A 19TH CENTURY LINGUIST BORN IN JASZLADANY: MIHÁLY ANTAL He was born on 10th April 1792 in Jászladány, where his father was the scrivener of the village. He attended a seminary in Eger, then in Pest he studied law and medicine. Upon graduating he worked as a tutor. His first known work was published in 1822 in Tudományos Gyűjtemény, several of his writings were published here later. This Journal played an important role is debating the ideas of becoming a nation. Mihály Antal, who was a committed follower of the Hungárián language and the need of its renewal, settled down in Pest in 1830. This was the year when the Hungárián Scientific Academy (The Hungárián Scientific Society - as it was called that time) had its opening session. Considering the linguistic education of outstanding importance from the beginning, they wanted to create a comprehensive dictionary of the Hungárián language. Since it required lengthy work, they decided to compile a concise dictionary. The plán was worked out by Mihály Vörösmarty and Ferenc Toldy, who - knowing the linguistic works of Mihály Antal - asked him to take part in the work of the dictionary. During the work, being evén more convinced of his abilities, they elected him a correspondent member of the Academy. In 1834 Mihály Antal became the librarian of the National Casino, and he held this job until his death. In 1835 the Germán Hungárián part of his concise dictionary was published first. It contained 837 pages and approximately 52.000 entries. The Hungarian-German part came out in 1838 containing 789 pages and 75.000 entries. This dictionary became very popular. It covered the linguistic matériái having been collected in the archives of the Academy as the preliminary work of the comprehensive dictionary. It played an important role in extending, improving, and integrating our language and in creating an educated use of vocabulary. Mihály Antal died on 20th June 1850 in Pest. The work of this linguist born in Jászladány contributed greatly to the development of the Hungárián language. 51 A Magyar Tudományos Akadémia kiadványai 1828-1950. Gergely Pál gyűjtésének felhasználásával szerk.: Pamlényi Ervin. Bp. 1978. 22. p. 52 Vörösmarty Mihály: Akadémiai és Kisfaludy Társasági iratok. 384. p. 53 Antal Mihályra emlékezik cikkében Bagi Gábor. A ládányi Antal Mihály. Egy reformkori magyar nyelvész. - Szolnok Megyei Néplap XXXIX. évf. 84. sz. 1988. április 9., 10. p. 354

Next

/
Oldalképek
Tartalom