H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 11. (1999)

Tolnay Gábor: Vita - legelőügyben - Dévaványa és Túrkeve között

Nem hallgathatjuk el azonban azt a tényt, hogy Dévaványát az átcsatolás folytán lényeges és jelentős anyagi károsodás érte. Nemcsak a község vagyoni állagát érte megcsonkítás, de az elcsatolt területre eső pótadó elvesztése a község háztartási viszonyait is lényegesen befolyásolta és a költségvetési egyensúly elvesztésének a lehetősége is fennállt. Ugyanakkor határának csökkenésével a fennálló adósságokat is a csökkent területnek kellett elviselnie. Dévaványa állategészségügyi szempontból is kifogásolta az átcsatolást, hiszen így a dévaványai állatorvos felügyelete megszűnt ezen a területen. Végül a kért legelőterület átcsatolása Pusztaecseg-telep további fejlődését és veszélyezteti — indokoltak a dévaványaiak. A telepen 101 kiosztott házhely van és az ott felépült házakban mintegy 1200 lakos él. A telepnek vasútállomása, postája, iskolája, közigazgatási kirendeltsége van. A fejlődést teljesen megakasztaná az átcsatolás, holott az OFB azzal a határozott szándékkal osztott ott házhelyeket, hogy egy majdani település alapját veti meg. A tiszai felső járás főszolgabírája is ellenezte az elcsatolást és elfogadta Dévaványa indokait. Az alispán azonban a dévaványai ellenindokokat nem fogadta el és az átcsatolást elrendelte, de fenntartotta a fellebbezés lehe... . lt • 43 tőséget is. Az alispán határozatát azonban Pápay Lajos és társai dévaványai lakosok megfellebbezték. így a döntés a belügyminiszterhez került, aki megváltoztatta az első fokú határozatot oly módon, hogy Túrkeve város új közigazgatási határa összhangban legyen a régi határral, azzal összefüggő egységet alkosson. Az átcsatolás ügye - illetve annak telekkönyvi rendezése a második világháborús események miatt egyelőre lelassult. A debreceni Földmérési Felügyelőség 752/1943. számú megkeresésére való hivatkozással a kisújszállási járásbíróság mint telekkönyvi hatóság 1949. június 10 i keltezésű végzésében javasolja a megye alispánjának, hogy rendezzék a kataszterileg vitás kérdéseket az átcsatolás telekkönyvi befejezése előtt. Ugyanis az első- és másodfokú határozat között eltérés van, ezek egyike sem egyezik a valósággal. A zavaros pontok tisztázása nélkül nem tudják az átcsatolást telekkönyviig lebonyolítani. A határátcsatolást a háború befejezését követően eddig senki sem kérte és nem is szorgalmazta. A telekkönyvi hatóság egyaránt fordult Dévaványa, Túrkeve közigazgatási vezetőjéhez, a belügyminiszterhez az átcsatolást elrendelő határozatok megküldése miatt, de ezt - mivel a háborús események során az iratok megsemmisültek - megküldeni egyik fél sem tudta. Végül a belügyminisztérium 1946. október 11-én megküldte a 41.077/1940. IV. BM. számú rendeletének hiteles másolatát, de az eljárás megindítását nem kérelmezte. Mivel a határozatok és a valós adatok között lényeges eltérés mutatkozik, javasolja, hogy egy új határozat meghozásával indítsák újra az elcsatolási eljárást. 1949 novemberének végén az alispán megkérdezte Dévaványától, hogy Pusztaecseg érdekeit érinti-e az átcsatolás? Az átcsatolás után marad-e legelője a községnek? Ha igen, elegendő-e? Erre Dévaványa vezetőjegyzője - Fehér Gábor - azt válaszolta, hogy az elcsatolás Pusztaecseg község érdekeit sérti, mert az elcsatolás után 1130 kat. hold nagyrészt teljesen hasznavehetetlen rossz legelője marad. Az új község állatállományát tekintve sem lesz elegendő ez a terület éppen használhatatlansága miatt. Utalt rá, hogy az elcsatolandó terület a községtől mintegy 100 méterre van, a községházától pedig 150 méterre. Jelenleg a területet a pusztaecsegi gazdálkodók legeltetés útján hasznosítják. Ezen a területen „...a pusztaecsegi dolgozóparasztok a jövőben szövetkezeti alapon mintajuhászatot szeretnének beállítani és ezért a területhez mereven ragaszkodnak.' A megyei másod-főjegyző az alispán megbízásából mindezeket Túrkeve polgármesterének is a tudomására hozta. Ugyanakkor kérte a túrkeveieket, hogy ismételten gondolják át, hogy ilyen körülmények között ragaszkodnak-e az átcsatoláshoz? Amennyiben igen, úgy a pontos telekkönyvi adatokat haladéktalanul jelentsék. Egyben tájékoztatta a polgármestert arról is, hogy a kisújszállási telekkönyvi végzést felterjesztették a belügyminisztériumba. ' Kapás Rezső túrkevei polgármester megküldte Szolnokra a kért iratokat utalva arra is, hogy a mezőtúri járásbíróságtól még kérhetnek erre vonatkozólag kiegészítő információkat. Majd vázolta a jelenlegi helyzetet: „...Az eredetileg a Magyar Katholikus Vallásalaptól Túrkevének juttatott cca. 4050 kat. hold legelőből már csupán cca. 2743 kat. hold van a város tulajdonában és tekintve a jószágállomány szaporodását, ezen legelő területekre a város jószágtartó közönségének feltétlenül szüksége van és így Pusztaecseg községnek nem engedhet át legelőterületet. Köztudomású, hogy Dévaványa községnek jóval több legelőterülete volt és van, mint Túrkevének és Dévaványa község annál is inkább adhat bérbe Pusztaecseg községnek legelő területet, mert mindkét község mostmár Békés vármegyéhez tartozik és határaik is szomszédosak. Az ecsegi legelő úgynevezett kiritói részén Túrkeve város igen nagy költséggel még a háború előtt juhhodályt épített 43 Sz.M.L. - Megyei Tanács VB. Igazgatási Osztály 5203-1/1950. I. számú iratban az alispán 1932. október 27-én kelt 23.860/1932. ki. számú határozata. 44 Sz.M.L - Megyei Tanács VB Igazgatási Osztálya 5203-1/1950. I. számú iratban a belügyminiszter 1941. május 31-én kelt 41.077/1940. IV. BM. számú határozata. 45 Sz.M.L. - Megyei Tanács VB. Igazgatási Osztálya 5203-1/1950. I. számú iratban a kisújszállási járásbíróság 1949. június 10-én kelt 2781/1949. tk. számú végzése. 46 Sz. M. L. - Megyei Tanács VB. Igazgatási Osztálya 5203-1/1950. I. számú iratban az alispán 1949. november 25- én kelt 5203-6/2/1949.III. számú levele. 47 Sz.M.L. - Megyei Tanács VB. Igazgatási Osztálya 5203-1/1950. I. számú iratában a dévaványai vezetőjegyző 1949. december 27-én kelt 52-16/1949. számú levele. 48 Sz.M.L. - Megyei Tanács VB. Igazgatási Osztálya 5203-1/1950. I. számú iratában az 1950. február 26-án keletkezett 5203-40-13/1949.I./8. számú irat. 49 Sz.M.L. - Megyei Tanács VB. Igazgatási Osztálya 5203-1/1950.1. számú iratban a másod-főjegyző 1950. február 15-én kelt 230-1/1949. számú levele. 50 cca. vagy ca = cirka (latin) rövidítése. Cirka - körülbelül, mintegy. 266