H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 11. (1999)

Tolnay Gábor: Vita - legelőügyben - Dévaványa és Túrkeve között

A vallás- és közoktatásügyi minisztérium - amelynek kötelékében működött a „Katolikus vallás- és tanulmányi alapokra felügyelő bizottság" - Ecseg-puszta vonatkozásában nem hagyta jóvá, hogy a legelő bérleti összegét az 1923-1924. gazdasági évre pénzben fizessék a túrkeveiek, hanem a szerződésben 21 kikötött terményhez ragaszkodott. Tekintettel arra, hogy az OFB magánosoknak, egyéneknek nem adott legelőt, csak községeknek, közösségeknek — mint erkölcsi testületeknek - volt joga legelőt igényelni a közbirtokosság és a legeltető társaságok részére. Ezért az 1913. évi X. törvény és ennek végrehajtása tárgyában kiadott 7000/1914. F.M. számú rendelet értelmében legeltetési szabályrendeletet volt köteles készíteni a város képviselőtestülete. Ezzel kapcsolatban hívták össze megbeszélésre Túrkeve állattartó gazdáit 1923. november 15-én. Ezen az értekezleten a következő határozatokat hozták: 1. Vegyék meg örök tulajdoni joggal a most kapott legelőket. 2. Javasolták, hogy az értekezleten felolvasott és módosított legeltetési szabályrendelet tervezetet a város képviselőtestülete fogadja el. 3. Megállapították a legelőhasználat díjait a következő megszorításokkal: a) Mindenki csak a saját tulajdonát képező állatot verheti ki. b) Ha nincs annyi jószága, mint ahány hold legelőre joga lenne, arra új személyeket kell keresni, akiknek nincs legelőjük. c) Kiadás a jelentkezés sorrendjében történik a bérleti összeg megfizetésével. 4. Csordajárásnak 50-50 kat. holdat hasítanak ki, amit átadnak az Ecsegi Csordatartó Társaságnak. 5. Ezekre a legelőkre Túrkeve város gazdáinak szüksége van, mert a jelenleg használt közbirtokossági pásztói legelő és az ecsegi csordajárást az értekezleten részvevők nem tartják elegendőnek. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium is válaszolt a 25 járadékkal kapcsolatban, amelyet kevésnek talált. Túrkeve nem volt hajlandó csak 20 kg búza haszonbért adni kat. holdanként, a Felügyelő Bizottság 65 kg/kh bérleti díjat kért. A képviselőtestület megbízta a polgármestert az egyezkedéssel, végső sorban bírói útra is terelhette a legelőbér megállapításának ügyét.

26 Ezzel párhuzamosan Dévaványa képviselőtestülete 1923. június 9-én foglalkozott a közlegelők ügyével. Ezen a közgyűlésen úgy határozott, hogy a község állatállományának mind mennyiségi, mind minőségi fejlesztése érdekében a következő - közigazgatási területén lévő — legelők igénybevételét, megszerzését fogja szorgalmazni: A Magyar Katolikus Vallásalap bokrosi ingatlanából 1000-2000 kat. h. az ecsegi ingatlanából 500 kat. h. özv. Grósz Zsigmondné egyházhalmi birtokából 200 kat. h. a Baldácsy-féle Protestáns Alapítvány nagydosztai ingatlanából 1100 kat. h. gróf Zámoyszkyné ezzel összefüggő ingatlanából 100 kat. h. gróf Zámoyszky Tamásné idegen állampolgárságú egyén bogárosi ingatlanából sertés- és birkajárásnak, és tehéncsordajárásnak 300 kat. h. Ungár János gabonás-pusztai háborús szerzeményéből 279 kat. h. valamint újból kéri a báró Herczog Mór kéthalmi földjéből 495 kat. h. ami összesen mintegy 3974 kat. h. legelőt tesz ki. Közben a dévaványaiakat más oldalról is sérelem érte. Körösladány községben is több volt az igénylő, mint amennyi föld rendelkezésükre állt volna. Ezért az OFB úgy döntött, hogy a még hiányzó 114 kat. hold 1197 n.öl megszerzését Dévaványa területéből kíséreljék meg kielégíteni úgy, „...hogy amennyiben a dévaványai megváltási ügyben felmerült földbirtokpolitikai célok kielégítésére ... nem vétetnék igénybe a számításba vett egész terület, lehetőleg azoknak a birtokokból vétessék a dévaványaiak számára kevesebb terület, melyek a körösladányiak kielégítése szempontjából figyelembe jöhetnek, hogy így, a dévaványai megváltás ügyében felesleges területek a körösladányiaknak legyenek juttathatók." A két túrkevei legeltetési társaság nem tud egymás mellett békességben élni. Egymás elől elzárják a saját területükön az átjárás lehetőségét. Végül a város képviselőtestületének hatalmi szóval kellett igazságot szolgáltatni: közös utat jelöltek ki a 29 közlekedésre. Belügyminisztérium. - Bp. 1920. Pesti Könyvnyomda RT. - 487. p. 20 Sz.M.L. - Túrkeve jkv. 1923. év. - 1923. június 11. - 168/1923. kgy. szám. 21 a./ Sz.M.L. - Túrkeve jkv. 1923. év. - 1923. augusztus 7. - 220/1923. kgy. szám. b./ Sz.M.L. - Túrkeve város képviselőtestületi irataiban a 95736/23. IX. VKM számú leirat. 22 TOLNAY Gábor: A föld árának alakulása a Nagyatádi-féle földreform végrehajtása során. IN: ZOUNUK 10. - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár évkönyve 10. - Szerk. Zádorné Zsoldos Mária. - Szolnok, 1995. - 141. p. 23 Sz.M.L. - Túrkeve jkv. 1923. év. - 1923. november 8. - 311/1923. kgy. szám. 24 Sz.M.L. - Túrkeve jkv. 1923. év. - 1923. november 22. - 330/1923. kgy. szám. 25 a./ Sz. M. 1. - Túrkeve jkv. 1924. év. - 1924. február 18. - 51/679/1924. kgy. szám. b./ Sz. M. L. - Túrkeve város képviselőtestületi irataiban a 685/1924. VKM. számú irat. 26 Sz.M.L. - Túrkeve jkv. 1924. évi. - 1924. április 7. - 81/679/1924. kgy. szám. 27 Sz.M.L. - Dévaványa jkv. 1923. év. - 1923. június 9. - 52/1923. kgy. szám. 28 Békés Megye Képviselő-testülete Megyei Levéltára - Gyula. - IV. 410. XIV. a 2084/1924. számú iratban a 9.896/1924. OFB számú ítélet, amelynek kelte: 1924. április 29. 263