H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 11. (1999)

Tolnay Gábor: Vita - legelőügyben - Dévaványa és Túrkeve között

Az OFB a 8006/1924. számú ítéletével Dévaványának csak báró Herczog-féle 495 kat. hold legelőt juttatta, amellyel nem elégedtek meg. Közben a tulajdonosok is akciót indítottak birtokaik egy részének a megmentésére. 1924. június 24-én ismertette a főjegyző, hogy báró Herczog Mór Lipót azt az ajánlatot tette a községnek, hogy 200 kat. hold legelőt hajlandó ingyen átengedni a közbirtokosságnak, ha azon felül nem váltanak meg tőle legelőt. (Az ítélet összesen 253 kat. holdat váltott meg.) A képviselőtestület 24:5 arányban elfogadta a földbirtokos ajánlatát. Egyben kérte az OFB-t, hogy „...a megváltást szenvedő birtokára az ítéleten túlmenőleg további igénybe vétel mellőztessék és a további eljárás alóli mentesítés telekkönyvileg is feljegyeztessék." Ugyanezt Jakabfy Jenő birtokos is megajánlotta a községnek. Az OFB 223 kat. hold legelőt váltott meg birtokából. Jakabfy azt ajánlotta, hogy a községnek 153 kat. hold legelőt ingyen ad úgy, hogy az a Baldácsy-féle Protestáns Alapítványtól bérelt legelővel egy tagot képezzen, ha a többi megváltásáról lemondanak. A főjegyző a takarékossági szempontok figyelembevétele mellett az ajánlat elfogadását javasolta a képviselőtestületnek, amit az 28:1 arányban el is fogadott. A dévaványai főjegyző 1925. március 14-én ismertette az OFB 4188/1925. számú ítéletét, amelyben a már régebben ismert 8006/1924. OFB számú ítéletében foglalt és a községnek juttatott legelőkön kívül véglegesítette, hogy Ungár János és társai tulajdonát képező gabonás-pusztai ingatlanból 214 kat. hold 192 n.öl legelőterületet juttat a község közbirtokosságának. A község tehát a két OFB ítélet alapján a következő legelők felett rendelkezett: 1. a Herczog—birtokból 2. a Zámoyszky-birtokból 3. a Jakabfy—birtokból 4. az Ungár—birtokból 200 kat. hold 56 kat. hold 330 n.öl 153 kat. hold 214 kat. hold 192 n.öl Összesen: 623 kat. hold 522 n?

2 Hosszú bérletre - 15 éves - pedig 505 kat. hold 1410 n.öl területet kaptak. így a község 1129 kat. hold 332 n.öl területű legelő felett rendelkezett. A közgyűlés elhatározta, hogy ezeket a legelőket kúttal látja el, felszereli épületekkel, valamint gondoskodik arról, hogy az egyes gulyákat megfelelően elhelyezzék. 1925-re a község elérte célját, kapott elegendő és megfelelő legelőt részben örök tulajdon joggal, részben tartós haszonbérletre. Úgy gondolhatnánk, hogy ezzel a probléma megoldódott. Erről azonban szó sincs. Ugyanis két év múlva - 1927. április 2-án már azt jelentette a főjegyző a képviselőtestületnek, hogy a földreform során megváltott legelők nincsenek kihasználva. Nemcsak ezeket, de még a haszonbérletet sem tudták kiadni. Őszintén bevallotta, hogy tévedett az elöljáróság, amikor nagy legelőterület megszerzésére törekedett abban a reményben, hogy az ellenértéket nem kell megfizetni. Az 1920. évi XXXVI. törvénycikk ugyanis kimondja, hogy ingyen föld senkinek sem juttatható. Ma sem nagyobb az állatállomány, mint akkor volt. A hiú remények nem váltak valóra — nincs kellő megélhetési viszony, nincs vagyonosodás. Jelenleg a községnek 775 legelőjárása van, amelyből mindössze csak 275 járást jegyeztek a gazdák. Ha a legelőbérlet teljes összegben befolyna az 1927. esztendőre, akkor is 21 ezer pengő hiány mutatkozna. Ezért az elöljáróság kénytelen a legelőterületet értékesíteni úgy, hogy a deficit csökkenjen. Az eltelt két esztendő alatt befolyt összeget a működtetés felemésztette, a bérleteket nem fizették. Jelentkezett Jakabfy Dezső, hogy bérbe vesz 100 kat. hold legelőt holdanként 60 kg búzáért és az adót is ő fizeti. Ezt a Baldácsy-féle Protestáns Vallásalapítványtól bérelt legelőből kérné kimérni. Ugyancsak jelentkezett Ungár János, hogy a tőle megváltott legelőt három évre bérbe venné az OFB által előírt bérleti díjért. Javasolta a főjegyző, hogy adják vissza a báró Herczog Mórtól megváltott legelőterületből azt a 89 kat. holdat, amely fekvésénél fogva csak részben használható. A képviselőtestület a javaslatot 30:4 arányban elfogadta. Ettől kezdve a képviselőtestületi felhatalmazás birtokában a községi elöljáróság megkísérelt mindent, hogy a szóban forgó legelőterületet hasznosítsa. Azonban ez nem mindig járt sikerrel. 1930. január 4-én arról számolt be a főjegyző, hogy a községi képviselőtestület 40/1928. kgy. számú határozatával az Ungár-féle legelőt Tímár Benő és társai részére átengedte azzal a feltétellel, hogy az OFB által előírt haszonbérösszeget megtérítik a községnek. Tímárt és társait már több ízben felszólították ennek az összegnek a befizetésére, amit most Tímárék egyenesen megtagadtak. A képviselőtestület határozata értelmében törvényes lépéseket kellett tennie az elöljáróságnak a tartozás behajtása érdekében. A fentiek alapján azután érthetővé válik, hogy míg 1919-ben és 1921-ben annyira tiltakoztak az ellen, hogy a túrkevei gazdák legelőt kapjanak a község területéből, most szó nélkül tűrték, hiszen világosan látszott, hogy a meglévő legelőterület kihasználására sincs megfelelő mennyiségű állatuk. így azután Túrkeve most már a 380/1923. OFB számú ítélettel megkapta a Magyar Katolikus Vallásalap tulajdonában lévő földből a 4037 kat. hold 1385 n.öl nagyságú legelőterületet. Míg a bokrosi legelőből kért 29 Sz.M.L - Túrkeve jkv. 1924. év. - 1924. június 2. és 26. - 145/3484/1924. kgy. és 176/3584/1924. kgy. számok. 30 Sz.M.L - Dévaványa jkv. 1924. év. - 1924. június 24. - 55/1924. kgy. szám. 31 Sz.M.L - Dévaványa jkv. 1924. év. - 1924. június 24. - 56/1924. kgy. szám. 32 Sz.M.L. - Dévaványa jkv. 1925. év. - 1925. április 30. - 47/1925. kgy. szám. 33 Sz.M.L. - Dévaványa jkv. 1925. év. - 1925. március 14. - 21/1925. kgy. szám. 34 TOLNAY Gábor: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye mezőgazdaságának egyes kérdései 1920-1944 között. - Szolnok, 1994. Jászkunság Kiadó, füzetek 9.) - 110. p. 35 Sz.M.L. - Dévaványa jkv. 1927. év. - 1927. április 2. - 54/1927. kgy. szám. 36 Sz.M.L. - Dévaványa jkv. 1930. év. - 1930. január 4. - 3/1930. kgy. szám. (Jászkunság 264