Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)

Farkas Ferenc: A Tiszazug földrajzi nevei

FARKAS FERENC A TISZAZUG FÖLDRAJZI NEVEI /. A Tiszazug és annak kutatása A Tiszazug jellegzetes tájegység Jász-NagykunSzolnok megye déli részén: „A Nagykunság déli részéhez kapcsolódik a Hármas-Körös és a Tisza által közrefogfott mikrotáj, a Tiszazug. A pleisztocén első felében a Duna hordalékkúpjának K-i szegényterülete volt. Az alföldi hidrográfiai hálózat megváltozásával a Tiszazug elkülönült a dunai hordalékkúptól. Tiszaföldvár és Cserkeszőlő térségében az egykori hordalékkúp-maradványokon futó homokformák képződtek."

1 A földrajzinév-gyűjtemény a volt kunszentmártoni járás területét foglalja magába Tuszazug néven. A tájegység számos szempontból feltáratott az utóbbi két, két és fél évtizedben. A Tiszazugi füzetek, majd a 10 éves a Tiszazug kutatása

2 című munkák számos néprajzi, földrajzi, régészeti stb. tanulságot taglalnak: ,A Tiszazug módszeres ku- tatását a szolnoki Damjanich János Múzeum mun- katársai s a debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem dolgozói és hallgatói, illetve a kunszent- mártoni járás honismereti munkásai tíz évvel ezelőtt kezdték meg. Azóta bekapcsolódott több budapesti egyetemi hallgató és főként a szóm- szédos megyék muzeológus gárdája is."

3 Ez a mű jubileumi tanácskozás anyagát tartalmazza. A munkában igen nagy részt vállalt Barna Gábor is. Névtani szempontból sem számított feltáratlan területnek a Tiszazug, amikor 1976-ban megkezdődött a névgyűjtő munka szervezése. 1965-ben a Szolnok Megyei Múzeumi Adattár második köteteként megjelent Kakuk Mátyás Kunszentmárton földrajzi nevei című munkája, amely az élő és a történeti névanyagot egyaránt tartalmazza. Ugyancsak Kakuk Mátyás írt összefoglaló munkát a Kunszentmártoni földrajzi névgyűjtés tanulságai címmel a Kunszentmárton és Tiszazug a XVIII—XIX. században című kötetben. A tanulmány igen figyelemre méltó megjegyzéseket tartalmaz a gyűjtésre, a névanyag más gyűjteményekkel való összevetésére, feldolgozására vonatkozóan. (Ugyanő foglalta össze e terület nyelvjárásának fontos jellegzetességeit.) Több dolgozatot jelentetett meg a kunszentmártoni anyakönyvek névanyagáról is. Létezik még egy fontos gyűjtemény ennek a tájegységnek az anyagáról, Balogh László, a hajdan itt tanító pedagógus a hatvanas évek elején végzett jelentősnek vélhető munkát, de ehhez a gyűjteményhez azóta sem lehetett hozzáférni, noha többen megkíséreltük. Ez a munka valószínűleg teljesebb, mint a jelenlegi kiadvány, mert a nevek szinte évente hullhatnak ki az emlékezet rostáján, ha funkciójukat nem tölthetik be az emberek tájékozódásában. Az 1981-ben megjelent kötet tartalmazza Horgosi Ödön ekkorra már összegyűjtött földrajzi neveket jellemző dolgozatát is.

4 Természetes, hogy Kakuk Mátyás és Horgosi Ödön következtetései több ponton érintkeznek egymással. Jóval később, 1990-ben jelent meg Józsa László Kunszentmárton utcanevei című munkája, amely már a rendszerváltást követő névanyagot is feldolgozza a történeti névanyaggal együtt. 1992-ben látott napvilágot Enyedi Antalné Öcsödi szólások és közmondások című munkája, amely egy eddigiektől egészen eltérő anyagot taglal, dolgoz fel. Ezek a kiadványok, dolgozatok azért játszottak fontos szerepet a tiszazugi földrajzi neveket tartalmazó kötet létrejöttében, mert a sok éven át folyó munka mozgósíthatta egyrészt azokat, akik a gyűj1 Magyarország földrajza. Szerkesztette: dr. Frisnyák Sándor. Tankönyvkiadó. Bp. 1977. 159. 2 10 éves a Tiszazug kutatása. Szerkesztette: Szabó László. Szolnok, 1981. 3 10 éves a Tiszazug kutatása... 1981. 3. 4 10 éves a Tiszazug kutatása... 1981. 87—93. 129