Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)
Farkas Ferenc: A Tiszazug földrajzi nevei
test végezték, másrészt azokat, akik adatközlőként szóba jöhettek. Nem egy olyan gyűjtő munkája jelent meg a kötetben, aki korábban számos pályázatot készített, illetve néprajzi, honismereti munkát tett közzé. Számukra fontos előiskola volt ez a munkálkodás. Nem lehet tehát véletlennek tekinteni, hogy az ellenőrzés során megkeresett személyek gyorsan és kezelhetőén közölték a szükséges információkat, hiszen jelentős háttérismerettel rendelkezhettek. 1. A földrajzi nevek gyűjtésének menete Az előmunkálatokat követően a gyűjtés úgy kezdődött, mint az MTA Nyelvtudományi Intézete által előkészített és szervezett munkálatok. Szerveztünk egy tanfolyamot, amely alkalmat nyújtott arra, hogy a legfontosabb eljárásokat ismertessük a szervező (Baldaszti József szakfelügyelő) által felkért gyűjtőkkel. Ezt követően is ő irányította a munkát. A felkért, majd az újabb közzétevő (Horgosi Ödön, illetve Farkas Ferenc) nem túl sűrűn vehetett részt a munka irányításában. így az első években a gyűjtések mintegy fele készülhetett el. Az első Szolnok megyei kötet megjelenése után nyári tábort szerveztünk a nevek összegyűjtése céljából Kunszentmártonban. Főiskolai hallgatók és gimnazisták vettek részt a tábor munkájában. Eközben a gyűjtés mellett már az ellenőrzés is folyt. Menet közben kiderült, hogy néhány gyűjtésre vállalkozó személy nem tudta befejezni a munkát. Más gyűjtőt kellett keresni, és így a munka hosszabb ideig tartott a tervezettnél. Az ellenőrzés természetesen a tanácsokon és a polgármesteri hivatalokban is folyt. A különböző térképek némelyikét itt, más részét a megyei levéltárban, az első kataszteri térképeket a Széchényi Könyvtárban lelhettük fel. Pesti Frigyes névanyagát a szolnoki Verseghy Könyvtár kiadványából vettük át. Nem kis gondot jelentett a térképek rajzoltatása sem. Két lelkes jászberényi hölgy végezte el az egyáltalán nem irigylésre méltó munkát. Mindezek mellett számos más tényező tette lehetővé a kötet megjelenését. A kézirat 1993 végére készült el. A debreceni Kinizsi Nyomda gonddal végezte el a vállalt munkát. A kötet 1994 júliusában jelenhetett meg. 5 Futó József, 1978. 452. 2. Néhány számszerű adat A Tiszazug általunk értelmezett területén több mint négyezer (4715) névvel megjelölt pontot találunk. Szerepelnek a kötetben olyan történeti nevek, amelyeknek a lokalizálása ma már nem vagy aligha lehetséges. Ezek száma azonban nem nagy. Az összegyűjtött nevek száma csaknem nyolcezer. Ez a terület nagyságát tekintve megfelel az országos névsűrűségi adatoknak, sőt valamivel talán magasabb is. A legtöbb névvel jelölt pont az Öcsödi gyűjtésben található, majd pedig — területi kiterjedtségénél fogva — a kunszentmártoniban. A nevek számszerű előfordulása a terület nagyságával többnyire arányos. A kétségtelenül érzékelhető egyenetlenségek azzal lehetnek összefüggésben, hogy a gyűjtés időben jelentősen elhúzódott. A domborzati viszonyok jelölésének néhány vonása A Tiszazug az Alföld egyik legmélyebben fekvő tájegysége. Alig találhatók ezen a vidéken számottevő kiemelkedések. Csaknem egyhangú síkság ez a tájegység. Igen jellemzőnek kell tekintenünk ugyanakkor, hogy a domborzati viszonyok jelölésére szolgáló közszók, köznevek nagyobb hányada a más tájegységekre jellemző domborzati eltérések névelemeit használja fel. Olyan elő- és utótagok találhatók ugyanis a névanyagban, amelyek dombos vagy hegyes vidékeken lennének várhatóak, természetesen eltérő arányokban. Nem véletlen tehát, hogy a domb (14) és a halom (63) mellett a tiszazugi névanyagban 12 hegy közszóval alkotott nevet is találunk. (Hasonló arány figyelhető meg a jászsági névanyagban is!) Mindhárom közszó használatos a szaktudományban is, de pontosabban körülírt denotátumok jelölésére szolgálnak, mint a népi megnevezések esetében. ,A hegy minden oldalról kifelé forduló lejtőkkel határolt térszíni kiemelkedés. Mérete, magassága igen különböző lehet (halom, domb, hegy). Halom, domb, hegy között morfológiai szempontból lényeges minőségi különbség nincs, csak nagyságrendi. A pár méter magas kiemelkedés a halom, középmagasságú (mintegy 30 méterig) a domb és annál magasabb a hegy." 5 130
