Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)
Balázs György: a gazdasági válság hatása a csongrád megyei kubikosok életkörülményeire (1929-1933)
Szövetsége csongrádi csoportja 1930. január 6-án tartotta évi rendes közgyűlését, ahol foglalkoztak a város kubikosainak egyre rosszabbodó gazdasági helyzetével. A gyűlésen felszólalt Domokos Rókus, és beszédében rámutatott arra, hogy a megkisebbedett országban a kubikosok létszáma szinte megtízszereződött, a munkalehetőségek pedig fokozatosan csökkentek. Továbbá élesen bírálta, hogy a kormány által a földmunkák végeztetésére előirányzott összegek felhasználását sem ellenőrzik megfelelően. Domokos ezzel a kijelentésével felhívta a figyelmet a visszaélések elkövetésének a lehetőségeire, illetve azok megakadályozására, a kubikosság érdekeit tartva szem előtt. Végül arra kérte a városi képviselő-testület munkásképviselőit, hassanak oda, hogy a városban előforduló közmunkákat ne idegen munkások kapják meg, 33 — tekintettel arra, hogy Csongrádon is számos olyan munkás élt, akik munkaalkalmakra vártak. A főispán a megyében uralkodó helyzetről 1930 februárjában jelentést tett a kormány elnökének. Tájékoztatta, hogy Csongrádban 16.000 kizárólag földmunkával foglalkozó kubikos él, s számuk családtagjaikkal együtt eléri a 60.000-et. További sorsuk attól függött, hogy a kormány tavasszal indít-e földmunkát, ahol ezek az emberek megélhetésre találhatnak. A megye kubikosainak életkörülményét nagyban súlyosbította az a tény is, hogy az ármentesítő társulatok a folyamatban lévő munkálatok végeztével — munka hiányában — elbocsátották őket. A Körös—Tisza—Marosi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat is a munkálatok befejezésével az ott dolgozó 409 kubikost tovább nem alkalmazta. A mindszenti járás főszolgabírója a főispánnak küldött jelentésében ezzel kapcsolatosan megjegyezte, „Ha kiadósabb munkaalkalom nem nyílik, ez a fenyegető legsötétebb jövő képét vetíti már elénk." 34 Ugyanis a munkaalkalmak hiánya elkeseredett hangulatot váltott ki a kubikosokból, s ez az elöljáróságok aggodalmát váltotta ki, féltve hatóságuk területének közbiztonságát. A kubikosok gazdasági viszonyainak fokozódó romlása egyes országgyűlési képviselők figyelmét mindegyre jobban feléjük fordította. Aggodalommal szemlélték körükben a válság nyomán keletkezett feszült helyzetet, amely végül is arra az elhatározásra sarkallta őket, hogy ínséges helyzetük miatt felemeljék szavukat. Dr. Steuer György, a kiskundorozsmai kerület országgyűlési képviselője a képviselőház 1930. február 19-i ülésén interpellációja során felvetette, van-e tudomása a kereskedelemügyi és a pénzügyminiszternek arról, hogy Csongrád, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest vármegyékben 30.000 kubikos él, akiknek legalább kétharmad része munkanélküli. Felhívta a kormány figyelmét, ha a kora tavasszal, nem indítanak közmunkákat — csatornaépítés, útépítés, gátjavítás stb. — abban az esetben az említett megyékben a kubikosok ezrei maradnak kenyérkereset nélkül. A tárgyalt időszakban Csongrád megyében Steuer adatai szerint Csongrádon 2000, Hódmezővásárhelyen 1200, Mindszenten 2000, Szegeden 1456, Szegváron 600 és Szentesen 300 kubikos állt munka nélkül. Ezek az adatok az országgyűlési képviselő szerint nem voltak pontosak, mert a statisztikai kimutatások feldolgozása ekkorra még nem fejeződött be, 35 feltételezhető tehát, hogy a közölteknél több' volt az említett munkanélküli munkások száma. Ha a megye kubikos településű falvait, városait lélekszámuk alapján vizsgáljuk, fény derül arra, hogy a helyzet Mindszenten és Csongrádon volt a legégetőbb, mert a lakossághoz viszonyítva ezeken a helyeken volt a legtöbb munkanélküli. A helyzet természetesen e tekintetben a felsorolt többi helyen sem tekinthető kielégítőnek. Az országgyűlési képviselő interpellációjára Mayer János földművelésügyi miniszter válaszolt, aki kétségbevonta, hogy Magyarországon a 30.000 kubikos 2/3 része kereset nélküli, majd ismertette az államnak a munkanélküliség enyhítésére tett intézkedéseit. Arra hivatkozott, hogy a kormány az utóbbi években 52 millió pengő kölcsönt folyósított a víztársulatok részére, s ezt az összeget csaknem teljes egészében a kubikosok keresete emésztette föl. Majd kijelentette, hogy ha a pénzügyminiszter az előzetes tárgyalásokon megígért összeget rendelkezésére bocsátja, abban az esetben a kubikosság helyzetén tovább lehet valamit enyhíteni. 36 Steuer felvetette az ügyben érdekelt minisztereknek, hogy az említett munkásokon feltétlenül segíteni kell, ezt megköveteli az 32 Földmunkás és szegényparaszt... 806. I. 33 CSML/SzL Csongrád megye főispánjának bizalmas iratai 4/1930. sz. 34 Kiss László: I. m. Párttörténeti Közlemények, 1960. 4. sz. 134—137. I. 35 CSML/SzL SzFVSzI 1790/1930. sz. 36 Uo. 52