Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)

Balázs György: a gazdasági válság hatása a csongrád megyei kubikosok életkörülményeire (1929-1933)

szerv, 1933-ban az alábbi helyeken igyekezett kubikos tagságát munkához juttatni: — A Körös—Tisza—Marosi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulatnál 150 kubikost sikerült elhelyezni, ahol hat héten keresztül egy kubikos 2,50 P-t keresett naponta. Ez azt jelentette, hogy egy-egy kubikos keresete elérte a 70—80 P-t. — Aratást, cséplést a szövetkezet tagjai — beleértve a kubikosokat is — 50%-ának sikerült vállalnia, akik átlagosan 4 mázsa búzát és 2 mázsa árpát kerestek. Alkalmi munkásként az aratás, cséplés idején a szövetkezeti tagság 25%-át alkalmazták, s ezek az emberek 2,5 mázsa búzarészt kaptak. — 1933 augusztusában a földmunkás-szövetkezet szentesi igazgatósága elvállalta a városban lévő lovassági laktanya tereprendezési földmunkálatait. A munka augusztus 21-től november 18-ig tartott és 242 kubikost foglalkoztattak naponta 1 pengő 70 fillérért.

27 Az tényként szögezhető le, hogy a kubikosoknak ezen kereseti viszonyai nem álltak arányban megélhetési költségeikkel, tehát életszínvonaluk továbbra is az embert megillető nívó alatt maradt. Nem érdektelen megvizsgálni a kubikosság keresetének és az árak alakulásának a viszonyát 1933-ban, amely hű képet fest megélhetési lehetőségeikről. Ha a kubikos legjobb átlagkeresetét, a 2 pengő 50 fillért vesszük figyelembe, az esetben is egynapi béréből a legszükségesebb élelmiszercikkek közül képtelen volt többet beszerezni, mint 1 kg zsírszalonnát, avagy sózott szalonnát és 1 kg paprikásnak való marhahúst. 1 kg száraz kolbászért is közel egy napot kellett dolgoznia. 1 mázsa Ella burgonya ára pedig felülmúlta a kétnapi keresetét és 1 mázsa búzáért négynapi napszámbérét adta oda. Az iparcikkek vonatkozásában még rosszabb volt a helyzet. Pl. egy férfi tavaszi kabát ára egyheti keresetét tette ki. Megvételét még szükség esetén sem engedhette meg magának, mivel nem volt folyamatosan biztosított munkaalkalma. A rövid ideig tartó alkalmi jelleggel bíró munkákon keresett összeget viszont a család így is gyorsan felélte, másra már egyáltalán nem tellett.

28 Másrészt életszínvonaluk fokozódó süllyedéséhez az is nagyban hozzájárult, hogy a keresetük és a létfenntartásukhoz szükséges cikkek — élelmiszer, iparcikkek — ára között igen jelentős eltérés mutatkozott a kubikosság rovására.

29 1929—1933 között a földmunkások, kubikosok mozgalmai jelentős mértékben összefüggtek a válság hatására kialakult munkanélküliségükkel, amely egyben meghatározta politikai aktivitásuk alakulását. Csongrád megyében a válság már a kezdetben nagymértékben káros kihatással volt helyzetükre. Körükben a munkanélküliség korán, 1929-ben elkezdődött. Puskás János detektív december 27-i jelentésében erről ekként írt: Szentesen 1400—1500 a munkanélküli földmunkások száma, és a kubikosoknak csak 50%-a helyezkedett el kubikmunkára, a többi pedig a mezőgazdaságban igyekezett megélhetésre találni. Azonban a mezőgazdaságban is telítettség mutatkozott, s ez végképpen megnehezítette munkábaállásukat. A kubikmunkák hiánya 1929 nyarára azt eredményezte, hogy a szentesi kubikosok mintegy fele része nem keresett annyit, amiből a család zavartalan ellátását fedezze,

30 az év hátralévő részében. A válság kitörése után mindjárt elkezdődtek a kubikosok és mezőgazdasági munkások közös fellépései a munkanélküliség ellen. A megmozdulások elemi erővel törtek föl és eleinte gazdasági jellegűek voltak, a kubikosok és a többi földmunkások munkáért, kenyérért emelték fel szavukat, a későbbiek során a kubikosok útlevelet is követeltek.

31 Hódmezővásárhelyen 1929. december 16-án a munkanélküliek — köztük a kubikosok — nagygyűlést tartottak és munkásküldöttség útján a polgármestertől munkát, kenyeret kértek.

32 A Magyarországi Földmunkások Országos 27 CSML/SzL Szentesi Földmunkások Vállalkozó Szövetkezetének iratai (a továbbiakban: SzFVSzI) 4/1934. sz. 28 Szentesen 1933 januárjában 1 kg zsírszalonna ára 1,30 P, 1 kg paprikásnak való marhahús 60 fillér, 1 mázsa Ella burgonya 6 P. Alföldi Újság (Szentes) 1933. január 1. sz.: 1 mázsa búza ára 10,45 P. Alföldi Újság (Szentes) 1933. január 3. sz.: 1 kg sózott szalonna 1,60 P, 1 kg száraz kolbász 2 P. Alföldi Újság (Szentes) 1933. április 13. sz.: Egy férfi tavaszi kabát ára 18 P. 29 Alföldi Újság (Szentes) 1933. április 12. sz. 30 Bartha László—Gecsényi Lajos—Schneider Miklós: I. m. 108—109. I. 31 Szakács Kálmán: Az 129—33-as világgazdasági válság és a magyar parasztság. Bp., 1959. 9—11. I. 51