Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)
Balázs György: a gazdasági válság hatása a csongrád megyei kubikosok életkörülményeire (1929-1933)
a nyomor enyhítésére az ínségmunkát nem tartotta helyesnek, mivel a mezei munkás — mint mondja —, „az ínségmunka útján a legcsekélyebb segítséget kapja... és az éhhalállal vívja harcát". A helyzet súlyosságára a hódmezővásárhelyi adattal világít rá, mely szerint az egynapi munkáért 1 P értékű élelmiszert kapott, a hatgyermekes ínséges meg kilencnapi munkáért 10,36 P értékű élelmet keresett. Az egygyermekes ínségmunkásnak napi 7 fillér volt a segélye, a legtöbb (13) gyermekes ínséges a nagy család részére mindössze 10 és néhány század fillér segélyben részesült, azaz kevesebbet kapott, mint ahány gyermeke volt. 20 A kubikosokról azt írja Féja, hogy napi ínségkeresetük nagyobb volt, azonban megjegyzi, hogy „igen komoly munkát végeztek, töltést javítottak" és az ilyen munkát is „ínségmunka" számba vették. 21 1932-ben a kubikosok napszámbére vállalkozásszerű közmunkán 1,50—2,20 P között váltakozott — a felső határ 40 fillérrel volt kevesebb mint 1931-ben —, ínségmunkán továbbra is a 0,80—1,50 P-s kereset maradt. A Szentesi M. Kir. Államépítészeti Hivatal a tárgyalt évben Kígyópuszta—Pusztamágocs, Kiskundorozsma—Halas, Kiskundorozsma és Majsa közötti törvényhatósági útépítésnél dolgozó kubikosoknak az alábbi napszámbért fizette: még szembetűnőbb. 24 Az 1,70 P-s átlag napszámbért figyelembe véve egy kubikosnak 1932-ben 150 kg súlyú II. osztályú sertés több mint kéthavi bérébe került. 1 kg zsírszalonnáért, vagy 1 kg hájért egy napot kellett dolgoznia. Egynapi fizetéséből pedig mindössze 3 kg fehérbabot, és háromnegyed kilogramm bárányhúst vásárolhatott. 1933-ban a kubikosok napszáma 1,50—3 P között ingadozott. 25 Ha ezt a keresetet összevetjük az 1932-es év nominálbérével, arra a megállapításra jutunk, hogy azok, akiknek sikerült 1933-ban munkára elhelyezkedniük, csupán 80 fillérrel lett több a napi bérük az 1932. évi napszámnál. A Szegedi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat ebben az esztendőben az alkalmazásban álló kubikosoknak a következő napszámot biztosította: január 1,73 P július 2,60 P február 1,93 P augusztus 2,93 P március 2,66 P szeptember 2,27 P április 2,49 P október 2,33 P május 1,75 P november 2,20 P Június 2,06 P december 1,92 P A Szentesi M. Kir. Államépítészeti Hivatal Mindszent—Kistelek, Szentes—Hódmezővásárhely, Kiskundorozsma, Szentes—Arad közötti útépítésnél dolgozó kubikosok napszámbére 1933-ban a következőképpen alakult: április 1,60 P—1,75 P május 2,21 P június 1,70 P július 1,60 P—2,00 P szeptember október november december január 1,50 P július 1,80 P 1,60—2,00 P február 1,50 P augusztus 1,80 P 1,60 P március 1,20 P szeptember 1,50 P 1,60 P április 1,40 P október 2,06 P 1,50 P 22 május 1,50 P november 2,14 P június 1,52 P december 1,50 P 26 A bérjegyzék adatai azt tükrözik, hogy az államépítészeti hivatal ebben az évben mindössze kilenc hónapon keresztül foglalkoztatott kubikosokat, akiknek átlag munkabére az 1,70 P-t nem haladta meg. 1932 augusztusában a szentesi földmunkások, akiknek sikerült cséplést vállalni, naponta 10—12 kg búzát kerestek. A Tisza-gát emelési munkálatainál alkalmazásban lévőknek pedig hetente 7—10 P-t fizettek. 23 A kubikosok alacsony munkabére és a magas megélhetési költségek közötti ellentét 1932-ben A fizetési jegyzék adataiból az bizonyítható, hogy a szegedi ármentesítő társulatnál a kubikosok átlag napszámbére 2,50 P, a szentesi államépítészeti hivatalnál pedig 1,50 P. Érdemes felfigyelni arra a tényre, hogy az ármentesítő társulat az államépítészeti hivatalnál 1 P-vel több napszámot fizetett. A Földmunkások Vállalkozó Szövetkezete szentesi csoportja, mint munkavállaló és közvetítő 20 Féja Géza: Viharsarok. Bp., 1937. Atheneaum Kiadás 111—112. I. 21 Uo. 113. I. 22 Kiss László: I. m. Párttörténeti Közlemények, 1960. 4. sz. 138—139. I. 23 Molnár László: Csongrád megye... 24 Egy mázsa II. oszt. öreg sertés 70—74 P. Alföldi Újság (Szentes) 1932. január 10. sz.: 1 kg zsirszalonna 1,40 P, 1 kg háj 1,60 P. Alföldi Újság (Szentes) 1932. január 15. sz.: 3 kg fehérbab vagy 2,5 kg sárgaborsó 96 fillér. — Alföldi Újság (Szentes) 1932. március 12. sz. 25 Kiss László: I. m. Párttörténeti Közlemények, 1960. 4. sz. 140. I. 26 Uo. 140. I. 50
