Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)

Balázs György: a gazdasági válság hatása a csongrád megyei kubikosok életkörülményeire (1929-1933)

január — P július február 2,00 P augusztus március 1,80 P szeptember április 1,80—2,00 P október május 2,60 P november június 2,00 P december 2,50 2,00 2,00 2,00 1.50 1,60 P 14 A fizetési jegyzékből egyértelműen megállapítható, hogy az államépítészeti hivatalnál a tárgyalt esztendőben napi átlagbérük 1 pengő és 98 fillérre tehető, vagyis 52 fillérrel volt kevesebb, mint 1930-ban. A korabeli statisztikai adatok arról tanúskodnak, hogy az élelmiszer és ruházati cikkek ára 1931ben 1930-hoz viszonyítva jelentősen nem változott, de a kubikosok keresetének csökkenése lényegesen megnehezítette számukra ezek beszerzését. Ha csak a legszükségesebb élelmiszerek és közszükségleti cikkek árát vesszük figyelembe,

15 egy kubikos napi keresetéből — átlag 1,98 P-t számítva — 1 kg lisztet és 1 kg kockacukrot vásárolhatott. Ha naponta 2 P napszámot számítunk, abban az esetben is a keresetből többre nem tellett, mint 2 kg paprikásnak való marhahúsra vagy 1,5 kg juhhúsra. 1 kg zsírért vagy 1 kg szalonnáért egy napot kellett dolgoznia. Tény tehát, hogy az ebből a gyér keresetből vásárolható élelmiszermennyiség egy kisebb létszámú család számára sem volt elegendő. A kubikosnak hétnapi bérébe került egy métermázsa búza, vagy pedig egy mázsa tengeri és másfél napi fizetésén tudott egy mázsa tűzrevaló akácfát venni. Az iparcikkek tekintetében — keresetéhez viszonyítva — a helyzet még súlyosabbnak ítélhető. Egy közepes minőségű férfiöltöny, egy női tavaszi kabát ára több mint egyheti, és egy fekete vagy sötét színű ünneplő férfiruha ára kétheti munkabérét tette ki. 1931 telére a megye kubikosainak gazdasági helyzete egyre mélyebbre zuhant, a tél nagy megpróbáltatások elé állította ezeket a családokat. A nyár folyamán a családfők ugyanis — annak ellenére, hogy Szentes polgármestere felszólította a gazdákat, a cséplőgép-tulajdonosokat és a földmunkásságot (beleértve a kubikosokat is), hogy a nehéz megélhetési viszonyokra való tekintettel „emberileg találják meg egymást", azaz idegenek ne vihessenek el arató-cséplőrész címen gabonát a város határából

16 — csak annyit kerestek, amit általában a népes család gyorsan felélt. A kormány a kubikosság körében uralkodó ínséges helyzet miatt 1931-ben is kénytelen lépéseket tenni. A kereskedelemügyi miniszter november 2-án 8611/K.M. II. 1931. számú rendeletében intézkedett „Útépítési szükségmunkák megindítása" ügyében. A miniszter rendeletében kihangsúlyozta, a kormány olyan munkaalkalmakról gondoskodik, amelyek amellett, hogy az ország közgazdaságának fejlesztését szolgálják, egyben olyan befektetést jelentenek, ahol a rendelkezésre álló költségeket lehetőleg teljes egészében az ellátatlan lakosság anyagi helyzetének javítására használják fel. Ilyen munkaalkalmakul kínálkoztak a már megrendezett, de pénzügyi fedezet hiányában abbamaradt útépítések földmunkái, továbbá a törvényhatóság által kivitelre előirányzott, tervbe vett utómunkák, végül olyan kisebb munkák, amelyeket mély fekvésű területeken kellett végezni, s ezért már kisebb esőzések után be kellett szüntetni.

17 A fentiekből az a kép rajzolódik ki, hogy a kormány e tárgyban adott ki rendeletet, azonban a problémát a helyi hatóságok erőforrásaira támaszkodva szándékozott megoldani, terhükre rendelte el az útépítési szükségmunkák végeztetését. Ő maga viszont anyagilag ezekhez nem járult hozzá, amely így eleve kétségbe vonja ezeknek az intézkedéseknek a hatékonyságát. A miniszteri rendeletre 1931 novemberében Csongrád megyében is kidolgozták az ínségmunkák programját, amelyek főleg kisebb útépítésekből és a szentesi hajóállomás megépítéséből állottak.

18 1931 telén a megye kubikosai már csak jobbára ínségmunkákon jutottak némi keresethez. Mindszenten az ínségmunkán naponta 1 P-t fizettek, és ezen felül a családtagok száma szerint hetenként háromszor 1—7 kg kenyeret osztottak 19 1932-ben Magyarországon a gazdasági válság a legmélyebb szakaszához érkezett, s ez a kubikosság soraiban szinte elviselhetetlen nyomort idézett elő. Munka- és kereseti lehetőségük az év folyamán jelentős mértékben csökkent. Féja Géza Viharsarok című munkájában megállapítja, hogy a kormány „a nyári munkahiányt, főleg ínséges esztendőkben, téli ínségmunkával pótolhatja". Féja 14 Uo. 138. I. 15 Alföldi Újság (Szentes) 1931. március 25. sz. 16 Bartha László—Gecsényi Lajos—Schneider Miklós: Szuronyok árnyékában 1890—1939. Dokumentumok a szentesi munkásmozgalom történetéből. Szentes, 1969. 123—124. I. 17 Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Levéltára (a továbbiakban: CSML/SzL) 8611/KM. II.—1931. sz. irata. 18 Uo. 19 Molnár László: Csongrád megye... 49