Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)
Bagi Gábor: Az apáti „kis kuruc háború"
megszüntetését, valamint a közterhek alól magukat nemesség címén kihúzok elleni szigorú fellépést. 71 A Berénybe beküldőitek kihallgatása már 3-án megkezdődött. Kitűnt, hogy az 1819 júniusi instanciát Tajthy, Káli és Kiss Mihály kérelmére Czagány György készítette Pesten, mit Bécsben Lajos főhercegnek át is adtak. A sikeres katonai akcióról, s a vizsgálati eredményekről azonnal tájékoztatták József főherceget. Kérték, hogy rendelje el az Urbányi Józsefnél maradt Tajthy-féle irományok kiadását, az Apátiról megszökött, Pest felé menekülő Birkás József és Kiss János elfogását, s az apáti eseményekről szóló hírek hírlapokból való törlését. 72 A nádor a zendülők gyors kihallgatását, s a vezetők 15 napon belüli perbe hívását hagyta meg. Kimondta, hogy a kisebb vétkűeknél egy, a vezetők esetében öt hónapon belül Ítéletet kell hozni. Előírta a rabok szoros felülvigyázatát, s Apátin a „csendesség" megtartását. Időközben Czagány Györgyöt már Pest vármegye börtönébe zárták, ám az a vádakat csak általánosságban volt hajlandó elismerni. A két apáti szökevényt nem sikerült előkeríteni. 73 Apátin a vizsgálatok jó egy hétig tartottak. Utassy főbíró utólag még talált 13 „zenebonást", kiket szintén Berénybe vitetett. A kiküldöttek Horváth alkapitánnyal javasolták Ozorótzky letételét a főjegyzőségből, s sürgős eltávolítását, mivel nagyrészt személye volt az oka a békétlenségnek. A sürgős nyári munkák miatt kérték a Kerületeket, hogy a kisebb vétkűek sorsáról mielőbb döntsenek. 74 Ugyanakkor Ozorótzky a közgyűléstől sérelmei miatt mielőbbi elégtételt kivánt. Jelezte, hogy 26 évig szolgálta Apáti városát, s öt gyermekére hivatkozva kérte kerületi tisztséggel való kárpótlását. 75 1820 szeptemberére a Helytartótanács az apáti tanács és Ozorótzky ellen május 20-án és augusztus 11-én beadott panaszokra választ adott. Ebben végleg eltiltotta Tajthyékat az 1812 óta tartó perekedéstől, s felmentette a tanácsot és Ozorótzkyt a vádak alól. Elrendelte, hogy ha ezek tovább 71 Uo. Jk. Ker. kgy. ir. 1820. 4. fasc. 1337. sz. 72 Uo. Jk. Ker. kgy. jkv. 1820. aug. 3. 531. p. 1316. sz. 73 Uo. 1820. aug. 8. 539. p. 1326. sz. 74 Uo. Jk. Ker. kgy. ir. 1820. aug. 8. 547—548. p. 1337—' 75 Uo. 548. p. 1338. sz. 76 Uo. szept. 22. 639. p. 1338. sz.; Uo. Jászapáti, tan. jkv. 77 Uo. Jk. Ker. kgy. jkv. 1820. szept. 22. 639. p. 1338. sz. 78 Uo. okt. 20. 639. p. 1583. sz. 79 Uo. 717. p. 1789. sz. „motskolódnának, káromkodnának", a Kerületek a Nádori Törvényszék előtt azonnali pert indítsanak ellenük. Meghagyta továbbá a kocséri és apáti kártételek, valamint a katonaság kivezénylésével, élelmezésével kapcsolatos költségek megtérítését is. Ugyanakkor Tajthyek több korábbi panaszára is igyekeztek — a békesség és rend fenntartása végett — némi jogorvoslatot tenni. így kimondták, hogy a tanácson belül a rokoni kapcsolat tilos, vagy nádori engedelem függvénye. A tanácsi földek árendálásából a helybelieket nem lehet kizárni, így itt közönséges „kótya-vetye módját" kell alkalmazni. Az apáti templompénzek ügyében további információkat kértek be, s végül tudósították a Kerületeket, hogy Urbányi és Czagány ellen Pest megyében ügyészi eljárás indult. 76 A közgyűlés a Helytartótanács döntését közhírré téve elrendelte a Tajthyek összegyűjtötte pénzek szétosztását, de a jászkunok felsőbb helyekre beadott kérelmeire is megszorításokat tettek. Kimondták, hogy a jövőben a lakosok az uralkodóhoz, vagy az országos főhivatalokhoz csak az ott dolgozó személyek által írott és fogalmazott kérelmekkel fordulhatnak. E lépéssel korlátozták az országos törvényeket, s szűkítették, lassították, sőt meg is drágították a nem nádor felé történő instanciák beadását. 77 A Helytartótanács döntéseit a közgyűlés tudomásul vette, ám a tanácstagok vérségi kapcsolatait vizsgálva több probléma is felmerült. így kérdéses volt, hogy hányadik fokig kell a rokonságot figyelembe venni, s hogy a sógorságot is ide kell-e számítani. 78 Az októberi közgyűlésre bekerült Fazekas András főjegyző jelentése az apáti földárendálásokkal kapcsolatban. Ez sokban Tajthyek vádjait igazolta. Kitűnt, hogy a tanács jelentős területeket adott ki idegeneknek, így Kocséron több mint 500 holdat. A közgyűlés azonban végül elfogadta az apáti magisztrátus védekezését. Az idegenek árendálásban való elsőségét azzal magyarázták, hogy a korábbi tapasztalatok szerint a helybeliek sem a termést idejében betakarítani, sem a közösséget megillető részt kiadni nem szokták. 79 Utóbb Fazekas még 338. sz. 1820 okt. 3. 216. p. 41
