Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)

Gulyás Éva: Szent György középkori kultusza és legendája a néphagyományban

tulása vagy patrocíniumának újkori megváltozása után is megmaradhatott, így a helységnevek a legutóbbi időkig megőrizhették a középkori falunevet. Pl. Jászalsószentgyörgy, ahol a török után betelepült lakosság megtartotta a középkori falunevet, de Szentháromság lett a patrocíniuma.

25 (5. kép.) A Szentgyörgy összetételű faluneveket Bálint Sándor is felsorolta: 52 helységnevet kutatott fel és 151 templomi patrocíniumot, melyek többnyire középkori eredetűek, de az újabb keletűeket is tartalmazza az összesítés.

26 Mező András nemrég megjelent munkájában összesen 119 középkori eredetű Szentgyörgy helységnevet sorol fel, majdnem kétszeresét a Bálint Sándornál előforduló neveknek.

27 Összesítésében azt írja, hogy a szentekről elnevezett helynevek között a második helyen áll, egyedül a Szentmiklós összetételű településnevek előzik meg (124), utána pedig a sorban Szentkereszt (108), Szentmárton (106) Szentmihály (86) áll.

28 Hogy ez hogyan viszonyul az összes településnévhez, sajnos nem tudjuk, mert teljes statisztikai felmérésünk nincs. Györffy György az árpádkori Magyarország területéről (nem teljes anyag, Küküllő vármegyéig közölte) 46 Szent György egyházat említ az 1332—37. évi első összeírásig, melynek megyék szerinti megoszlása a következő: Heves vármegyéből 7, Biharból 5, Borsod, Csanád, Csongrád, Esztergom, Kolozs megyékből 3—3, Baranya, Doboka, erdélyi Fehér vm., Fejér m. Gömör és Hont vármegyékből 2—2, 10 vármegyéből 1—1 és 12 vármegyéből nincs érdemleges adat.

29 Jász-Nagykun-Szolnok megye területén Mohács előtt négy Szentgyörgy nevű település volt, melyből kettő (Jászalsó- és Jászfelsőszengyörgy) még ma is áll.

30 Kiss Lajos a helységnévtárak alapján 16 Szentgyörgy összetételű falunevet sorol fel, melyek többnyire középkori eredetűek, de akad köztük XX. századi elnevezés is.

31 A középkori Szentgyörgy összetételű településnevek jelentős részével ma már határnévként találkozunk, ez az oka a kisszámú helynévanyagnak. A középkori településnevekből a 5. kép. Jászalsószentgyörgy címere kultusz széleskörű ismeretére következtethetünk, sőt a keleti kereszténység erősebb hatására is a középkori kultuszok esetében. A XII—

XIII. századi személynévanyagban is gyakran előfordul „Georgius", ami Kálmán Béla szerint görög eredetű név 'Georgios', és földművest jelent, így a foglalkozásból eredő személynevek közé sorolja.

32 A névadást a középkorban a Biblia és a legendák is befolyásolták, az újszülöttet valamelyik szent védelmébe ajánlották azzal, hogy a keresztségben a szent nevét kapta. Úgy tartották, hogy őrzőangyala, védőszentje marad élete végéig, ezért sok helyen szokás volt, hogy a névadó szent képét, hogy megnyerjék kegyeit, kifüggesztették a falra.

33 Hogy a György név mennyire volt általános a középkorban, kikövetkez25 Szabó L. 1982. 26 Bálint S., 1977. I. 304—306. 27 Mező A. 1996. 79—84. 28 Mező A. i. m. 225. 29 Györffy Gy. 1987. I—III. 30 A ma is álló jászsági településeken kívül Szarvas nevű ugyancsak jász település a mai Újszász határában állt. Patrocíniuma (1433): Szent György (Fraknói W., 1893.5.), valamint mai Szentgyörgypuszta, Tiszaszentimre határában 1251-től említve sokáig Pályi-Szentgyörgy néven. (Györffy Gy., 1987.135. Közli: Bagi Gábor, 1994. 48. 31 Példának említem Borsodszentgyörgyöt. A falut 1935-ig Disznósdnak hívták. A lakosok azonban nem szerették, mert állandó csúfolódásnak voltak kitéve. Ezért 1935-ben a templom védőszentjéről Borsodszentgyörgynek nevezték el falujukat. Kiss L. 1978. 121. 32 I. m. 21. 191