Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)

Novák László: Emberföldrajz és településnéprajz

pülést önmagában nem szemlélhetjük, az ökokulturális folyamatokat komplex módon foghatjuk fel. A természeti környezet közvetlenül befolyásolja a település módját. Rendszerint árvízmentes térszínen, a mélyebb és magasabb fekvésű terület találkozásánál alakultak ki a települések. Ennek szép példái láthatók a folyók mentében,

47 de a tanyák kialakulása is hasonló „életvonalhoz" kötődik.

48 A természeti tényezők hatnak alapvetően a gazdálkodásra, meghatározva a mezőgazdasági tevékenységet. Más-más, eltérő különbségek mutatkoznak a kötöttebb talajú, és lazább szerkezetű vidékek agrárlehetőségei között. A löszös, fekete földterületeken (Nagykunság, Hajdúság, Békés-Csanádi löszhát stb.) a gabona, kukorica, s egyéb fontos takarmány- és ipari növények termesztése az elsődleges, míg a homokvidékeken inkább a gyümölcs- és zöldségkultúra, valamint a zöldségtermesztés a domináns tényező. A kötöttebb talajú, gabonatermesztésre inkább alkalmas vidékeken a földműves tanyák jellemzőek, míg a laposabb térszínen, hol a rét, legelő a leghasznosabb műveiéság, ott az állattenyésztő tanyák jöttek létre. Példaként említve Hajdúböszörményt, az előzőek Telekföldeken, Kis- és Nagyzeleméren, Viden, míg az utóbbiak Kis- és Nagypródon, Bagotán jellemzőek.

49 A homokvidékeken virágzó szőlőskertek alakultak ki, fontos művelési területek voltak. A tanyákon is kedvező feltételekkel rendelkezett a kertészet, szőlő- és gyümölcskultúra.

50 A település tükrözője a gazdasági, társadalmi viszonyoknak is. A tehetősebb gazdák rendszerint a település legexponáltabb, központi fekvésű részét választották lakhelyüknek. Elsősorban az építkezés nagyságrendje fejezi ki társadalmi pozíciójukat. Ők törekedtek a rangosabb lakóházak és gazdasági épületek építésére, de a határbeli üzemközpontjuk, tanyájuk, vagyoni állapotuk, gazdaságuk fokmérői. A szegényebb társadalmi rétegek — annál is inkább, mivel fokozatosan települtek be —, a település peremibb részeire szorultak, és szerény vagyoni körülményeiknek köszönhetően, ők őrizték legtovább a hagyományos építkezést (apró, nádfedeles épületek) és életmódot. A településben megmutatkozó társadalmi 47 Vö. Mendöl Tibor, 1928. 48 Például a kiskunsági Szabadszállás Kígyóshát részén is 49 Nóvák László, 1975. 50 Für Lajos, 1983. 51 Nóvák László, 1979. differenciálódás külöünösen a mezővárosokban — példaként említve a Három várost — tűnik fel.

51 A település kultúrökológiai tényező, de magának a településszerkezetnek, településrendszernek a kialakulása idődimenzióban jogi, történeti viszonyok által meghatározott képződmény. A településnéprajz a földrajzi környezet tekintetbe vétele mellett nagy súlyt helyez a településfejlődés vizsgálatára, amely elválaszthatatlan konkrét birtokjogi és történeti viszonyok alakulásától, s amelyek meghatároznak egy településtípust. A jogi, társadalmi, gazdasági viszonyoknak meghatározott földrajzi környezetben való történeti alakulása teszi lehetővé a különböző települések elkülönítését, csoportosítását. A településnéprajz tehát nem önálló tudomány, nem elkülönülő tudományszak, hanem éppen ellenkezőleg, egy szélesebb horizontú tudományos módszer, amely az egész népi kultúrát a település oldaláról közelíti meg. S éppen az ökológiai történetiség miatt, használja a településföldrajz, településtörténet terminológiáit, s ugyanakkor — sajátos módszereiből fakadóan — új fogalmakat, kifejezéseket is bevezet. A településnéprajz fogalmának tisztázása szükségessé teszi a településsel kapcsolatos terminológiák, kifejezések értelmezését és összegzését is. A településföldrajz meghatározása szerint a felepülés egy embercsoport lakó- és munkahelyének térbeli együttese, azaz egy konkrét, meghatározott funkcionális rendszer. Szűkebb értelemben a település magára a belsőségre, a központra vonatkozik, amelynek jellegzetes térbeli elrendeződése, településszerkezete (halmazos, szalagtelkes, amelyet szabálytalan, vagy szabályos alakú porták, telkek alkotnak). Egy terület, vidék településállományát települések alkotják, s ezek térben kiterjedve, táji környezetben elhelyezkedve képezik a településhálózatot. A település vizsgálata során a néprajzkutató portákkal, fundusokkal, házastelkekkel, tanyákkal, különböző birtoktestekkel, telkekkel találkozik, s regisztrálja alakjukat, méreteiket, beépítettségüket, hasznosításukat, amelyekből megállapítható azok funkcionális rendeltetése, összességében pedig a település rendje, struktúrája. hasonló jelenséget figyelhetünk meg. Nóvák László, 1991. 161