Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)
Horváthné Kispéter Zsuzsanna: Jászapáti és Kunszentmárton külterületi földrajzi neveinek néhány jellegzetessége nyelvészeti szempontból
28 ilyen típusú tanyanév valószínűleg arról tanúskodik, hogy itt a tanyarendszer kialakulásakor még érvényesülhettek a hadas település sajátosságai. Néhány apáti példa: Bugyi-tanyák, Farkas L.-tanyák, Mihályi-tanyák, Ádán-tanyák; vö.: Mihályi had legelője, Ádán had legelője. De a kunszentmártoni névanyagban is előfordul 10 ilyen típusú név, például: Kis-tanyák, Gácsi-tanyák, sőt egy háromelemű nevet is találunk, amely a családnéven kívül ragadványnevet is tartalmaz: Saroglyás Kovács-tanyák. Az olyan tanyanevek, amelyek megkülönböztető elemként nem a tulajdonos nevét, hanem valami egyéb jelentésű szót tartalmaznak, Jászapátin az összes tanyanévnek mindössze 0,7%-át teszik ki, arányuk Kunszentmártonban ennél jóval magasabb, 6,6% (1. táblázat, 25—30. sor). Mindkét településen 2-2 név alakult a mindenkori lakó foglalkozásának nevével. A jászapáti Kántor-tanya a mindenkori római katolikus kántor javadalma volt, és egyházi tulajdonban voltak azok a tanyák is, amelyeket mindkét településen a Paptanya névvel jelöltek. Hasonló a névadás indítéka a kunszentmártoni Gátőr-tanya név esetében is. A kunszentmártoni névanyagban előfordul olyan tanyanév is — igaz, hogy csak egyetlen —, amelyben a tulajdonos jellemző tulajdonságára utaló szó található: Szépasszony tanyája. Szintén a tulajdonosra vonatkozó információt tartalmaz a Szombatista-tanya név. Az előbbiekhez hasonlóan ritkák a magával a tanyával kapcsolatos információt tartalmazó nevek. Jászapátin ilyen a Lovas-tanya, amely onnan kapta nevét, hogy egy időben a téesz lovait tartották itt. A kunszentmártoni Piroscsöves-tanya név eredete a tiszazugi kötetből nem deríthető ki, a Csontváz-tanya név esetében azonban megismerjük a névadás indítékát: az egykori tanya közelében lócsontokat találtak. Végül egy jellegzetes típus ebben a részrendszerben a határrész nevének -i melléknévképzős alakjával és a tanyák alapelemmel alakult tanyanév (1. táblázat 30. sor), amely csak Kunszentmártonban fordul elő, de ott viszonylag nagy számban. Néhány példa: Ugari-tanyák, Szíkhátitanyák, Pallagi-tanyák, Koplalói tanyák stb. Ezek a nevek (általában már megszűnt) szórványtanyákat jelölnek, tehát denotátumuk nem egy tanya. Ily módon ez a névtípus átmenetet képez a par excellence tanyanevek és a tanyasorokat jelölő helynevek között. Ez utóbbiakat Hajdú Mihály nem tekinti tanyanévnek, mivel inkább az utcanevekhez, dűlőutak nevéhez hasonlatosak. Én ezúttal azért soroltam őket a tanyanevek közé, mert a sor alapelemmel az „igazi" tanyanevekben szereplő névelemek alkotnak kapcsolatot (1. táblázat 31—33. sor). Mindhárom ide sorolt kunszentmártoni név tanyák laza füzérét jelöli, s a Molnár-sor névben egy ott lakó család családneve, a Pusla-sor névben pedig egy másik család ragadvanyneve szerepel. Újabb típust képvisel az Iszós-sor megnevezés, amely arra utal, hogy több italozó család lakott ott. A két település tanyaneveinek vizsgálatát követően megállapítható, hogy a nevek nyelvi szerkezetét tekintve a kunszentmártoni tanyanévanyag jóval változatosabb, mint a Jászapáti. Az apáti 11 szerkezeti típussal szemben kunszentmártonban 32 típus található. A jászapáti névanyagban igen megterhelt az alaptípus: családnév+keresztnév+tanyája, ez az összes tanyanév 80,42%-át adja, s a fennmaradó csaknem 20% 10 további névtípus között oszlik meg. Kunszentmártonban az összes tanyanévnek mindössze 53,14%-a tartozik a fenti alaptípusba, s a tanyanevek 46,85%-a — csaknem fele — oszlik meg 31 egyéb névtípus között. így az itteni tanyanevek kevésbé uniformizáltak, változatosabb, több nyelvi lehetőséget kihasználó összképet adnak. 2. táblázat Jászapáti Kunszentmárton 2. táblázat nevek száma % nevek száma % 1. dűlő 40 62,50 89 76,72 2. föld 3,12 2 1,72 3. tábla 9 7,76 4. part 7 10,93 5. hát 2 3,12 1 0,86 6. lapos 3 4,69 3 2,58 7. fenék 7 10,93 8. zug 4 3,45 9. birtok 2 1,72 10. parlag 2 1,72 11. nyilas 1 1,56 12. massza 2 3,12 13. egyéb4 3,45 Összesen 64 116 3. A két település külterületi névanyagának sorrendben a második legnagyobb részrendszerét — a tanyanevek után — a szántóföldek nevei 139
