Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)

Horváthné Kispéter Zsuzsanna: Jászapáti és Kunszentmárton külterületi földrajzi neveinek néhány jellegzetessége nyelvészeti szempontból

adják. A jászapáti névanyagban található 64 név az összes külterületi névnek nem egészen 10%-a (9,78%), a kunszentmártoni adattárban szereplő 115 szántóföldet jelölő név pedig a vizsgált nevek 14,50%-a. A kunszentmártoni szántóföld-neveknek az összes névhez viszonyított százalékos aránya tehát csaknem másfélszerese a jászapáti szántóföld-nevekének. Az arányok összevetésekor azonban tudnunk kell, hogy Kunszentmártonban számos dűlőt számjelzéssel különböztetnek meg egymástól (és a többi dűlőtől), s ezek a nevek két változatban jelennek meg a névanyagban (például: 24. d — ez térképen szereplő név; Huszonnegyedik dőlő — ez az előbbinek élőbeszédben használatos változata), s természetesen két külön névnek tekintjük őket. Valójában a csak térképeken szereplő dűlőnevek 28-cal gyarapítják a szántóföldeket jelölő nevek számát. A szántóföldek neveit ezúttal a bennük szereplő földrajzi köznév alapján vizsgálom. Valamennyi szántóföld-név két funkcionális részből áll: alapelemük egy földrajzi köznév, amelyet megkülönböztető funkcióval egy másik névrész előz meg. A 2. táblázat azt mutatja, hogy a két településen összesen 12 földrajzi köznevet használnak a szántóföldek névvel történő jelölésére, de természetesen nem mindegyik fordul elő mindkét helységben. A táblázat adataiból kiderül, hogy a nevekben leggyakrabban szereplő földrajzi köznév a dűlő. Apátiban a dűlő névelemmel alakult nevek száma a szántóföldek neveinek 62,5%-a, Kunszentmártonban 76,72%-a. Ez a magas arány a fent említett oknak, azaz a számmal jelölt szóbeli és térképen szereplő neveknek az együttes jelenlétével magyarázható többek között. Ez a névtípus (I.: Égyes-dőlő) a jászapáti névanyagban nem fordul elő. A szántóföldek nevei szerkezetüket, a felhasznált nyelvi elemeket tekintve sokban emlékeztetnek a tanyanevek szerkezetére. A dőlő alapelemmel gyakran társul a tulajdonos vagy birtokos neve. Mindkét településen leggyakoribb a családnév+dűlő névszerkezet: Balatyi-dőllő, Karkus-dőllő (Jászapáti), illetve Doba-dőlő, Szirom-dőlő (Kunszentmárton). A keresztnévvel bővülve háromelemű nevek is használatosak, de ezek már a dűlő szó birtokos személyjeles alakjával: Utasi Náci dőlleje (Jászapáti), Fazekas Pali dőleje (Kunszentmárton). Kunszentmártonban ettől eltérő névszerkezetet mutat a Ballá László-dőlő. Hasonlóan ritka névváltozat Apátin a Náci dőlleje. Néhány típusban ragadványnevek is előfordulnak névelemként: Lajos Miska dőleje, Dorkó-dőllő (Jászapáti). A kunszentmártoni névanyagban négyelemű nevek is alakultak velük: Bendő Nagy László dőleje, Pohos Kis Pista dőleje; ugyanakkor kételemű a Pípás-dőlő név. Jászapátin a tulajdonos, illetve birtokos személy foglalkozásának nevével alakult a Pap-dőllő és a Vasáros-döllő név. Ez a típus a kunszentmártoni anyagban nincs képviselve. Mindkét településen több olyan név van, amely annak a határrésznek a nevét (vagy a név -i képzős alakját) tartalmazza, amelyben a szántó található. Jászapátin ilyenek a Dögkert-dőllő, Nagyállás-dőllő, Rossz-réti-dőllő vagy a Virágos-dőllő, Kunszentmártonban pedig az Ördög-árki-dőlő, Ér-közi-dőlő, Köttöni-dőlő nevek. Előfordul, hogy a dűlő helyét egy másik földrajzi objektumhoz, terepponthoz viszonyítják. Jászapátin a Malom-dőllő név egy közeli malomról, a Vendél-dőllő egy Szent Vendel-szoborról kapta a nevét, a Pélyi-dőllő pedig onnan, hogy a pélyi út mentén fekszik. Hasonló a névadás indítéka a kunszentmártoni Közép-düllő (térképen szereplő helynév), a Baktérházi-dőlő, illetve az Iskola-dőlő név esetében. Végül egy érdekes név Jászapátiból: a Masszaidőllő név előtagja a föld minőségét jelöli. (A massza földrajzi köznévről bővebben is esik szó.) A dűlő földrajzi köznévvel tehát — amely a szántóföldek neveinek leggyakoribb alapeleme — igen sokféle megkülönböztető névelemet felhasználó, változatos szerkezetű nevek alakultak. A többi földrajzi köznév jóval kisebb számú névalakulatot hozott létre. Mindkét településen megjelenik a föld alapelem 2-2 szántóföld névben. Jászapátin a Bőtyi-főd a birtokos vezetéknevét tartalmazza, a Kender-föld név pedig, amely térképen szerepel, az ott termesztett növény nevét. Kunszentmártonban a Sós-főd névben az egykori tulajdonos vezetékneve van jelen, a Pap-főd viszont arra utal, hogy egykor egyházi tulajdonban volt ez a terület (vö.: Pap-tanya, Pap-dőllő). A következőkben négy olyan földrajzi köznevet veszek sorra, amelyeket csak Kunszentmártonban használtak föl a szántóföldek nevében, Jászapátin nem. Közülük a legtöbb név a tábla névelemmel alakult. Ezekben a tábla földrajzi köznevet vagy a tulajdonos, illetve birtokos család- és keresztneve (László Géza-tábla) vagy csupán a családneve (Turcsányi-tábla), esetleg a puszta keresztneve (Benedik-tábla) előzi meg, és két névben előfordul 140